Amerika elkobozná az orosz vagyont, az oroszok szerint ez lopás, és keményen válaszolnak. Az Egyesült Államok nemcsak befagyasztaná, hanem el is kobozná az orosz vagyont, erre pedig megszületett az orosz válasz. Putyin aláírt egy rendeletet, amely lehetővé teszi Oroszországnak és az orosz vállalatoknak, hogy az oroszországi amerikai vagyon terhére kompenzálják a keletkezett káraikat. Putyin lépését akár figyelmeztetésnek is vehetjük Európa számára.  

Vlagyimir Putyin rendeletet írt alá az Egyesült Államok és más országok barátságtalan lépései miatt az Oroszországnak és a Központi Banknak okozott károk megtérítésének eljárásáról. A rendelet értelmében felhasználhatják a náluk lévő amerikai vagyont az USA-ban lévő orosz vagyon lefoglalásából eredő károk megtérítésére.  

A rendelet szerint, ha egy orosz tulajdonost az Egyesült Államok kormánya vagy igazságügyi hatóságai indokolatlanul megfosztottak tulajdonától, akkor az orosz bírósághoz fordulhat. A bíróságnak határoznia kell, hogy a cég vagy magánszemély valóban áldozat-e, és fel kell mérnie a kár mértékét. Ezután a károsult a bírósági határozat alapján kapcsolatba léphet az Orosz Föderációba irányuló külföldi befektetések ellenőrzésével foglalkozó kormánybizottsággal. Ez a bizottság határozza meg, hogy az arányosság elve alapján milyen oroszországi amerikai ingatlanok, tulajdonok használhatóak fel a károk megtérítésére. 

A kártérítésre tehát felhasználhatják az Egyesült Államok vagy egyesült államokbeli személyek ingó és ingatlan vagyonát, valamint értékpapírjaikat, az orosz társaságokban bejegyzett tőkerészesedéseket és tulajdonjogokat.  

Az orosz kormánynak négy hónapon belül módosítania kell az orosz jogszabályokat a rendelet végrehajtása érdekében. A rendelet 2024. május 23-án lépett hatályba. A rendelet alapján mindenki jogosult a kártérítésre, aki elvesztette a vagyonát az Egyesült Államokban. Ezek közé sorolták be Oroszországot is mint államot, amelynek vagyonát befagyasztották, és az orosz vállalatokat, valamint azokat a magánszemélyeket, akiknek jogait megsértették az Egyesült Államokban. 

A rendelet tulajdonképpen Oroszország válasza az USA április 20-án elfogadott, az orosz vagyon Ukrajna javára történő elkobzásáról szóló törvényjavaslatára. Bár az amerikai elnök még nem írta alá, de az oroszok bizonyosak abban, hogy aláírja. Konstantin Dolgov orosz képviselő úgy fogalmazta meg, hogy  

az Egyesült Államok tulajdonképpen tulajdonháborút hirdetett Oroszországgal szemben, lerombolva a nemzetközi gazdaság évszázados alapelveit. 

Az orosz jogászok szerint nem lesz probléma a keresetek benyújtásával és a bírósági határozatok meghozatalával, de a bírósági határozat végrehajtásának kérdésében még nem világos, hogy miképp járnak el a vagyontárgyak lefoglalásával és elkobzásával. Várható, hogy a rendelet végrehajtását diplomáciai feszültségek és jogi viták kísérhetik, de a másik oldalon az oroszoknak is lépniük kell a vállalatai és állampolgárai érdekeinek védelmében.  

Az Egyesült Államokban reálisan nincs sok orosz szuverén vagyon befagyasztva – 10-15 milliárd dollárnyi.

A Nyugat által befagyasztott, mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyon nagy része az európai joghatóság alá tartozik.  

Az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke, Dmitrij Medvegyev, akire a keményebb bemondásokat bízzák, már korábban azt nyilatkozta, hogy Moszkva nem rendelkezik „jelentős mennyiségű amerikai állami vagyonnal”, de a kártérítés behajtása lehetséges az orosz fennhatóság alá tartozó jogi személyek és magánszemélyek vagyonából. Arra nem lehet határozott választ adni, hogy az amerikai vagyon elegendő lesz-e a károk megtérítésére.  

Mindenesetre Putyin rendelete fontos figyelmeztetés Európa számára, ahol a befagyasztott orosz pénz nagy része várakozik. 

Oroszországnak az USA-ban nem volt akkora vagyona, mint Európában, hogy csak a Gazpromot vegyük példaképp. A másik oldalon is számos európai vállalat vett részt az oroszországi olaj- és gázüzletágban, valamint számos más üzletben. Amerika most egyértelműen arra ösztönzi az európaiakat, hogy kövessék a példáját – ne csak a befagyott orosz arany- és devizatartalékokból keletkező hozadékokat, hanem magukat az eszközöket is utalják át Ukrajnának. 

Az oroszok tudatában vannak annak, hogy egyértelműen több európai vagyont tudnának Oroszországban lefoglalni. Az olaj és a gáz területén a Total csaknem 20 százalékkal rendelkezik a Novatekben, a BP pedig csaknem 20 százalékkal a Rosznyeftyben. Vannak külföldi részvények a Gazpromban is. Emellett ott van a külföldiek osztalékfizetésekor esedékes, de speciális „C” számlákon befagyasztott pénze, ami kártérítésként szintén kiosztásra kerülhet.  

Bár a rendelet közvetlenül az Egyesült Államokat érinti, de a jogszabályok lehetővé teszik, hogy más országokra is alkalmazzák, például az EU-ra, amennyiben ott is orosz eszközöket foglalnak le. Így az olyan cégek, mint a Gazprom, a Rosatom és a többiek kihasználhatják ezt a mechanizmust.  

Várhatóan külön rendeletet fognak kiadni, amely kifejezetten az Európai Uniót és annak eszközeit érinti. Azaz  

Oroszország azonnal kiad egy ilyen rendeletet, amint az EU úgy dönt, hogy Ukrajna javára elkobozza az arany- és devizatartalékukat. 

Várhatóan a nyugati eszközök lefoglalásának mechanizmusa keretében a nyugati vagyon először orosz állami tulajdon lesz, majd szétosztják az érintett cégek között. A metódus itt ugyanaz lehet, mint a Shell Szahalin-2 projektben való részesedésének elosztásánál. Valószínűleg a részvényeket először árverésre bocsájtják, majd egyszerűen állami döntéssel átruházzák egy adott entitásra. Hogy kinek, az már a konkrét lobbi tevékenységtől függ. Várhatóan ezekért az eszközökért nagy csata lesz. A Novatek valószínűleg lobbizni fog azért, hogy a Total Energy részesedését rá ruházzák át, a Rosnyeft a BP részesedését fogja kérni.  

Mondhatjuk erre, hogy ez már az az állapot, amit két hadban álló ország szokott egymás ellen elkövetni, annak ellenére, hogy az ukrán konfliktusba az USA mint hivatalos hadviselő fél ódzkodik belépni.  

Kapcsolódó: