A vártnál jóval több vezető, szakpolitikai szereplő, ESG-szakértő és üzleti döntéshozó érdeklődött a JVSZ Economy Brunch – ESG Meetup témái iránt, így közel száz szakember részvételével zajlott a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ESG-fókuszú nívós szakmai eseménye a Millenárison. A június 13-án délelőtt tartott konferencián 15 kiemelkedő szakértő 4 előadáson és 3 panelbeszélgetésen keresztül hozta közelebb az érdeklődőkhöz a Fenntarthatósági Jelentéssel (CSRD) és az ESG-beszámolóval (ESG tv.) kapcsolatos 2024-es első körös kötelezettek kihívásait és megoldásait. Az eseményt Magyarország legnagyobb üzleti fesztiválja, a Business Fest keretében szervezték meg.  

Dr. Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára nyitó előadásában a szakma nagy megelégedésére bejelentette, hogy nyáron társadalmi egyeztetésre bocsátják a hazai ESG-törvényhez kapcsolódóan a miniszteri, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH) kapcsolódó és más ESG-végrehajtási rendeleteket. Az államtitkár szerint a rendezvényen megjelentek nagy száma is mutatja, hogy az ESG „reputációs faktora” erős, az ESG-beszámolásra kötelezett nagyobb cégek már korábban is közzétettek adatokat, hogy partnereik és fogyasztóik igényeit kielégítsék. Ez azonban most fokozatosan kötelezettséggé is válik.

Továbbá az EU 2024 végéig központi felügyelet alá vonja a nagy hitelminősítő intézményekhez hasonlóan működő nemzetközi ESG-minősítőket, illetve a hazai szabályozás is kiterjed majd rájuk.  Így például a minősített cégeket kötelező lesz értesíteniük és megadni a lehetőséget a róluk készült minősítés észrevételezésére. 

Lényeges az is, hogy itthon a fenntarthatósági jelentés (amely a CSRD-irányelven alapul) könyvvizsgálói bizonyossági véleménnyel együtt a számviteli törvény részévé válik. A másik fontos dokumentum az ESG-beszámoló lesz, amelyet a SZTFH-hoz kell majd benyújtani. Bár a nagyobb (első körben a tőzsdei) cégeknek kötelező lesz az ESG-átvilágítások elvégzése és kockázatkezelési rendszerek bevezetése, ebben a kezdeti két évben inkább tanácsadóként, segítőként lesz jelen a szabályozó. A cél, hogy az ESG-szabályrendszerek által a magyar vállalatok és beszállítóik versenyképessége erősödjön. 

Dr. Túri Anikó, NGM – Fotó: JVSZ

A Fenntarthatósági jelentés és hitelesítésének gyakorlati kérdéseit (CSRD) egy szakmai konzultációs kerekasztal-beszélgetés keretében Bartalos Éva, a Mol Csoport ESG-koordinációs vezetőjének moderálása mellett három szakértő részletezte. Pókos Gergely, az OTP Bank Nyrt. Zöld Program Iroda ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az ESG-szempontokat a jelentéstételtől függetlenül is végig kell gondolni; valós jelentésre van szükség, valamint érdemi cselekvési terveket kell felállítani. 

Réthy Róbert, a Richter Gedeon Nyrt. IR- és ESG-vezetője kifejtette, hogy jelenleg a legfontosabb vállalati cél az úgynevezett kettős lényegességi vizsgálat és az átvilágítás. Ezt követi az átalakulási terv kimunkálása, a dekarbonizációs célok meghatározása. A tőzsdei vállalat évek óta fókuszál erre a területre, és mivel nagy külső befektetői nyomás is tapasztalható ezen a területen, ezért minden vállalatnál jelenleg napirenden van az ESG-stratégiák megújítása és kibővítése.

A beszélgetésben részt vett Tolnai Krisztián Ádám, a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály Könyvvizsgálói Hatósági Osztályának osztályvezetője, aki fontos szakmai háttér-információkkal szolgált. Az ESG-szempontokat auditáló könyvvizsgálók jelenleg tréningen vesznek részt, ősszel vizsgáznak, hogy a legújabb szabályok szerint megfelelő ismereteik legyenek a fenntarthatósági jelentések szakszerű vizsgálata során. Idén kivételesen a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalati körnél nem a közgyűlés, hanem az igazgatóság választhat könyvvizsgálót, ám 2025-től a közgyűlés nevezi ki e könyvvizsgálókat. Fontos, hogy mérő- és minőség-ellenőrzési pontok álljanak rendelkezésre a könyvvizsgálók számára, ám Tolnai Krisztián Ádám is megerősítette: az első 1-2 évben a cégekkel szemben elsősorban tanácsadói szerepet tölt be a szabályozó, nem bírságolnak. A következő hónapokban várható workshopokon kell tisztázni számtalan részletkérdést, hogy az ESG-megfelelés is gördülékenyebb legyen.   

A hazai ESG-törvény az SZTFH-t jelölte ki ESG-hatóságnak. Molnár Csaba Gábor, a Hatóság ESG-igazgatójának előadásából megtudhattuk, hogy az ESG (Environmental / Social / Governance) mozaikszó egy olyan gazdasági ernyőfogalom, amelynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is komparatív módon és objektíven vizsgálható legyen, így a velük kapcsolatba kerülő különféle szereplőknek is teljesebb képük legyen a szervezetről és annak tevékenységéről.  

Egy idei felmérés eredményei alapján a lakosság töredéke hallott az ESG-témáról, de a válaszadók többsége (95 százalék) szerint fontos, hogy az a vállalat, aminek a termékeit vagy a szolgáltatásait igénybe veszi, felelősséggel működjön, vagyis csökkentse a káros környezeti hatásokat. A hazai ESG-törvény célja, hogy az európai uniós és a tagállamok jogalkotására reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplők fokozódó információs igényét, az ESG-adatszolgáltatásra és -minősítésre való felkészülést segítve pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket. Idén az ESG-adatszolgáltatást önként, vagy szerződésben vállaló szervezeteket, 2025-ben a bizonyos feltételeknek megfelelő, tőzsdén jegyzett nagyvállalkozásokat, 2026-ban pedig a meghatározott feltételeket teljesítő nagyvállalkozásokat érinti a szabályozás. A tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak 2027-től kell beszámolót készíteniük. A vállalati érintettek mellett a törvény kitér a cégekkel szembeni elvárások részletezésére, definiálja a szakmai érintettek körét, illetve részletezi a velük szembeni elvárásokat.   

Az SZTFH felel az ESG-adatszolgáltatási kötelezettségek szabályozásáért, a közreműködő szereplők akkreditációjáért és nyilvántartásáért, illetve az elektronikus felületek működtetéséért is. A hatóság a vállalati adminisztrációs terhek csökkentését az adatszolgáltatásra, valamint az alkalmazandó kérdőívre vonatkozó fejlesztések segítségével valósítja meg. Emellett a céges versenyképesség növelése érdekében különböző szolgáltatásokat és támogatásokat nyújt.

A hatóság idei feladatai közé tartozik a vállalati kötelezettségekre vonatkozó részletek kidolgozása, a közreműködői részletszabályok és követelményei, valamint a digitális állami szolgáltatások (ESG-menedzsmentplatform, hitelesített támogatásmenedzsment-központ működéséről szóló rendeletek) kialakítása.  

Az ESG-törvény, így a hatóság célja is egyértelműen az, hogy támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, az ESG-adatszolgáltatásra és -minősítésre való felkészülést ösztönözve pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket. 

Az ESG-beszámoló és az ESG-minimumkövetelmények gyakorlati összefüggéseit taglaló szakmai kerekasztal-beszélgetést Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója moderálta. Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG-igazgatója ennek során is megerősítette:

a jogalkotó fő célja a 2023 végén elfogadott ESG-törvénnyel az volt, hogy ne az történjen a gazdaságban, mint a GDPR adatvédelmi szabályok hirtelen bevezetésekor.

Akkor ugyanis mindenki az utolsó pillanatban kapcsolt. Az ESG esetében nem a „nulláról indult” a piac, hiszen az elmúlt 4-5 évben az elkötelezett ESG fogyasztói és beszállítói attitűdök, elvárások piaci szinten is megmutatkoztak. Így hát az ESG-nek nemcsak szükséges rossznak kell lennie, hanem a fenntarthatósági fordulat elérésére kell törekednie közép- és hosszú távon, méghozzá átlátható módon. A jogalkotó pedig szabályozza a tanácsadói és tanúsítói piacot, közhiteles nyilvántartást vezet a minősítőkről, emellett ellenőrzi a cégek és tanácsadók tevékenységét. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egy egyablakos állami ügyintézési platformot hoznak létre, ahol a most véglegesítés alatt álló, szabályozott adattartalmú ESG-kérdőív struktúrája online is elérhető és kitölthető, valamint a hivatal webes kalkulátorokkal is segít. 

Az ESG-beszámoló és az ESG-minimumkövetelmények gyakorlati összefüggéseit taglaló szakmai kerekasztal-beszélgetés – fotó: JVSZ

Bartalos Éva, a Mol Csoport ESG-koordinációs vezetője kifejtette, hogy a nemzetközi olajipari csoportban az értéklánc és a beszállítói lánc átvilágítása rengeteg, több mint 10 ezer hazai és külföldi beszállítót érint. A bevezetés fokozatossága ezért a Mol számára is előnyös, többek közt versenyelőnyt jelent. Külön ESG-csapat működik már közel két éve a cégnél. Jó ideje elkezdték a környezeti hatások felmérését, bár nem a most elfogadott CS3D-irányelv új elvárásai szerint, de legalább elindult a munka. Az optimalizációs pontokat keresik, és fontos a széles körű beszállítói kapcsolatok fenntartása. A beszállítók számára pedig edukációs és információs rendszereket hoznak létre. Egyelőre nagy kihívás, hogy a nemzetközi minősítők sok különböző adatot kérnek, eltérő fókuszokkal, de az itthon elindult sztenderdizálási folyamat nagyon előnyös. 

Az MVM ESG-vezetője, Bozsik Balázs szerint az előttünk álló energiaátálláshoz, azaz a zöldátmenethez nagyarányú beruházások szükségesek, amit a csoportnak finanszírozni kell. Ehhez azonban jó hitel- és ESG-minősítés is szükséges. Az MVM-nél működő holdingstruktúra komplex, és több mint 30 tagvállalat van, amely a CSRD alatt fenntarthatósági jelentésre kötelezett önállóan is. A csoportszintű beszámolók már így is több száz oldalasak, és egyre gyorsabban kell rendelkezésre álljon az ESG-adat is. A munkafolyamatokat így digitalizálni szükséges, de semmilyen előre fejlesztett tökéletes szoftvermegoldás nem létezik erre, hiszen a szabályok is jelenleg véglegesednek. Nagy kihívás lesz így a folyamat- és munkaszervezés is minden nagyvállalat számára. 

A beszélgetésben részt vett dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, aki megnyugtatta az aggódó nagyvállalatokat, hogy lesznek sztenderdek, ám ettől még előfordulhat, hogy a már egyszer bekért ESG-válaszokat, -adatokat eltérő struktúrában újra meg kell adni, ám ezt az adatszolgáltatást a kkv-k jelentős kellemetlenségként élik meg. Ezért hasznos lenne minden ágazat és cégméret esetén specifikusan, csak a legszükségesebb ESG-kérdéssort kialakítani és sztenderdizálni. Erre a felvetésre Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG-igazgatója megjegyezte, hogy éppen ilyen irányú munka folyik most a hatóságnál. 

A megengedő és előrelátó, valamint a felkészülésre fókuszáló hazai ESG-szabályozás dacára Magyarországon nagyvállalati szinten ma sincs elég ESG-szakértő – hívta fel a figyelmet Csorbai Hajnalka. Az Opten stratégiai igazgatója szerint ma körülbelül 40-50 ezer hazai kkv érintett érdemben az ESG-ben. A maradék 400 ezer kisvállalkozást egyelőre közvetlenül nem érinti a jogi ESG-megfelelés, de hosszabb távon nekik is fontos lesz az edukáció, hiszen az ő ügyfeleik, partnereik is előbb-utóbb kíváncsiak lesznek arra, hogy az adott szállítójuk, szolgáltatójuk mennyire környezettudatos, illetve milyen társadalmi felelősséget vállal. 

Szabados Richárd, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ügyvezető igazgatója előadásában ismertette, hogy az MGFÜ egy konzultációsorozat keretében mérte fel a piaci szereplők véleményét az állam szerepéről az ESG-felkészültség terén. A nagyvállalatoknál is kihívás a humán erőforrás biztosítása az ESG-megfelelés teljesítéséhez, a kkv-szint pedig általában nincs tisztában azzal, hogyan álljon neki a fenntarthatóság kezelésének. A továbblépéshez a legfontosabb az ESG-stratégiaalkotás és annak évről évre történő folyamatos fejlesztése. A nagyvállalatok általában elkészítik a stratégiájukat, és elvárják a beszállítóktól, hogy igazodjanak hozzá, ezért a kkv-knak nem kell a nulláról felépíteniük azt.  

A zöldhitelek kihelyezésének gyakran gátja, hogy a legtöbb vállalkozásnál nincs olyan adat, amire építeni lehet. A konzultáció eredményeiből kiderül, hogy a piaci szereplők elvárása az állam felé a közérthető kommunikáció, a szemléletformálás, a képzés és a tanácsadás támogatása. Szabados Richárd kifejtette, hogy az ESG-törvényben a vállalkozások kötelezettségei közé tartozik a kockázati rendszer létrehozása, a belső felelősségvállalási rendszer kialakítása, a rendszeres kockázatelemzés és -kezelés, az ESG-adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.  

Az MGFÜ feladata az ESG-törvényhez kapcsolódóan a kkv-k felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programok indítása, ESG-szemléletformáló és -tanácsadási szolgáltatások biztosítása. A kkv-k szemléletformálásának középpontjában szemléletformáló kampányok szervezése, az ESG tematizálása, valamint szakmai kezdeményezések, képzések biztosítása áll.

Az ügynökség akkreditálja 2024 második fél évétől a hazai ESG-tanácsadókat oktató intézményeket azzal a céllal, hogy hozzáértő, képzett tanácsadók, valamint tanácsadó cégek legyenek elérhetők. Az ESG-tanácsadók lesznek ugyanis azok, akik az ESG-törvény követelményeinek való teljes megfelelésben segítséget tudnak majd nyújtani a vállalkozásoknak.  

Szabados Richárd felhívta a figyelmet a Vali.hu Vállalkozói Információs portálra, amelynek célja a vállalkozások számára gyors, hiteles és személyre szabott információk biztosítása az őket leginkább érdeklő témakörökben. A Vali.hu állandó szolgáltatásai között immár elérhető a fenntarthatósági aloldal is, amely a vállalkozások figyelmébe ajánlja az ESG-vel kapcsolatos tudnivalókat, szemléletformáló programokat, finanszírozási termékeket, valamint az oldalon megtalálhatók a minősített szakértők is. 

Az MNB 2024. évi zöldfinanszírozásra vonatkozó ajánlásairól, kitekintéssel az ESG tv. kapcsolódó vonatkozásaira, Holczinger Norbert, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást. A szakértő elárulta, hogy MNB frissített ESG-minimumajánlásainak elkészítése a vártnál hosszabb időt vesz igénybe, de a nyár folyamán már kiadható lesz az új, jelentősen módosított MNB-s ESG-irányelvcsomag.  

Az MNB szakértője elmondta azt is, hogy eközben a zöldfinanszírozási piac is növekszik: 2023 végén 880 milliárd forintnyi zöldhitelt folyósítottak. Ez a növekedés a vállalati hitelezés erősödésének motorja, a teljes céges kölcsönzés növekedésének 75 százalékát a zöldhitelezés tette ki, miközben a teljes vállalati hitelpiac csak egy számjeggyel nőtt.  

A megújuló energiatermelés mellett a fenntartható ingatlanok finanszírozása is megjelent, és

2023-ban a Magyarországon kibocsátott kötvények az értékük szerint 86 százalék zöldkötvénynek számítottak. 

Suba Levente, a K&H Bank Zrt. fenntarthatósági programvezetője moderálta azt a szakmai kerekasztalt, amelynek a témája A zöld banki finanszírozás gyakorlati kihívásai voltak, illetve az MNB zöldajánlása a banki ESG-ügyfelek behatárolásáról szólt. Szabados Richárd, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a voucherprogram keretében a vállalkozások akár ESG-tanácsadókat is igénybe vehetnek az EU-s támogatásból. Illetve a GINOP lehetőséget biztosít kamatmentes beruházások tető alá hozására, például energiahatékonysági projektek esetén. 

Bolyán Róbert, az UniCredit Bank ESG-igazgatója szerint az ESG nem a jövő, hanem már a jelen kérdése. Az adatgyűjtő kérdőív nem fedi le a banki kockázatkezelési kérdéseket, ezért várják, hogy az MNB mit fed le, és mit nem a kereskedelmi banki kockázatkezelés oldaláról. Az ESG-t és a kockázati szempontokat is kezelni kell. 

Szege György, az MBH Bank ESG-vezetője hozzátette, hogy jelenleg az ESG-adatkezelésre, az adatok tárolására és felhasználására készítik elő a banki rendszereiket, figyelik és várják a részletszabályokat. A zöldfinanszírozások kapcsán még minden oldalon szükség van edukációra, mert az sem egységes magyar és uniós szinten, hogy pontosan mi számít annak. Az MBH ugyanakkor a Fenntartható Jövő Bankja programja keretében célul tűzte, hogy megduplázza a zöldhitelállományát: a jelenlegi 4-ről 8 százalékra emeli a kölcsönökön belül. 

Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági partnere, aki a JVSZ Fenntarthatósági és Klímaváltozás Szakmai Fórumának elnökeként zárta a konferenciát, elmondta:  

A JVSZ eseményének (és az ehhez hasonló fórumok) népszerűsége egyértelműen jelzi, hogy számos nyitott kérdés forog jelenleg az érintettek fejében arról, hogy mit, mikor és hogyan kell jelenteni, milyen uniós és hazai kötelezettségeknek kell eleget tenni. A piaci visszajelzésekből látjuk, hogy a CSRD-irányelv és az ESG-törvény szerinti vállalati kötelezettek köre érzi a nyomást, de még bizonytalan a feladatokat illetően, és számít az iránymutatásra a fenntarthatósági célok teljesítésében az adatgyűjtés és -szolgáltatás, a technológiai beruházások és a szervezeti átalakítások terén.

A nagyvállalati kérdőívezés le fog csordulni a kkv-kra, és számukra különösen fontos lesz az edukáció: milyen ESG-elvárásoknak kell megfelelni, mit vár el a megrendelő, milyen uniós vagy állami támogatásra számíthat, milyen zöldfinanszírozási lehetőségeket tud igénybe venni.  

Mindamellett, hogy uniós és állami jogszabályi kötelezettségek teljesítéséről van szó, fontos megemlíteni, hogy hosszú távon azok a cégek és szervezetek fognak sikeresen helytállni, amelyek nemcsak feladatként, hanem üzleti lehetőségként tekintenek a fenntartható működésre való átállásra. Ez egy szemléletváltást is igényel, és a magabiztos, egyértelmű vezetői támogatás szilárd alapokra tudja helyezni a szervezeten belüli egyetértést és elköteleződést a fenntarthatósági kezdeményezések megvalósítása felé.