A fenntarthatóság, az ESG-szemlélet egyre jobban teret nyer, de a hétköznapi ember számára az ESG-megközelítés egyik alapvető kérdése, hogy miképpen változik meg egy hitel ára, kockázata. Mennyire éri meg egy vállalatnak kifejezetten ESG-célokra, fenntartható beruházásokra, például energetikai korszerűsítésre zöldhiteleket felvenni?

Egyre több üzleti döntéshozó van tisztában azzal, hogy a zöldkötvények és a zöldhitelek esetében van egy érdemi árazási és kockázatkezelési különbség. Jelenleg nemzetközi szinten ez a kamatkülönbözet nem tűnik magasnak, mindössze 0,2 százalékig terjed. Ugyanakkor a hazai környezetben működő vállalkozások részére már korábban, de jelenleg is számos állami ösztönző elérhető volt, illetve elérhető ma is, amennyiben fenntarthatósági célokkal összefüggő finanszírozást keresnek. Azaz a forintban számolt kamatelőny már jóval magasabb. Ám az igazi hozadék itt az, hogy a legkülönfélébb egyéb ösztönzők és támogatások is komplex módon összegyúrhatók például egy energiatermelési vagy -hatékonysági, illetve egy gép- vagy jármű-korszerűsítési projekt keretében. Ilyen esetben akár a teljes beruházási összeg 20-25 százalékát is elérheti a költségelőny. Egy-egy ilyen komplex projekthez azonban már nem árt pénzügyi szakértővel konzultálni. 

Értem, de hogyan, illetve miért jutnak manapság kedvező forráshoz a finanszírozók? 

Bár időrőlidőre kissé változik az ESG-hez való hozzáállás a pénzpiacokon, azért az elmúlt években nagyon jelentős volt a zöld pénzügyi termékek iránti kereslet mind az intézményi, mind a lakossági oldalon, még úgy is, hogy például a szabályozás vagy adózási ösztönzők csak fokozatosan léptek be a képbe. Ez utóbbiak erősödésével a következő években még vonzóbbak, finanszírozási oldalról pedig kedvezőbbek lehetnek az ESG-finanszírozási, illetve -befektetési termékek is. A pénzügyi piacokon uralkodó hangulat ugyanis világszerte viszonylag nagyobb túljegyzéshez és alacsonyabb finanszírozási költségekhez vezet, ha egy-egy vállalat, projekt ESG-szempontok szerint kedvező értékelést kap. Továbbá a zöld pénzügyi termékek indexekbe való felvétele (Green Bond Index, Solactive GB Index, JP Morgan JESG Green Bond Index) további keresletet teremt ott is, ahol a kínálat egyébként korlátozott. Ezenfelül – főként a relatív szűkösség miatt – a zöld pénzügyi termékek másodlagos piaci teljesítménye általában érdemben stabilabb, mint a hasonló hagyományos kötvényeké.  

Mi az előnye az ESG pénzügyi termékeknek egy kibocsátó, illetve egy befektető szemszögéből?  

A megfelelő belső célkitűzésekkel felvértezett alap-, illetve portfóliókezelők várhatóan hosszabb ideig fogják tartani a zöldkötvényeket, mivel azok hozzájárulnak az ESG-céljaik eléréséhez. A kibocsátók részéről előny továbbá a befektetői bázis diverzifikációja, azaz a zöldkötvények más befektetőket érhetnek el, mint a hasonló hagyományos megoldások. Különösen azokban az országokban, ahol mérhetők az azonos kondíciójú kötvénypárok (ikerkötvények) közötti hozamkülönbségek, így például Németországban. Lényeges az is, hogy a zöldkötvények önkéntes alapelveinek, illetve a 2023 végén elfogadott uniós zöldkötvényszabványnak való megfelelés az átláthatóság révén bizalmat épít. Ott van továbbá a szakmában az úgynevezett „halohatás”, hiszen alacsonyabb a vállalati súlyozott átlagos tőkeköltsége a cégnek a zöldkötvény kibocsátása következtében általában kedvezőbb zöldmegítélése miatt. 

Nézzük meg közelebbről a befektetői oldalt, ott melyek lehetnek ezek a pozitív hatások? 

Nyilvánvaló, hogy a befektetők hajlandók lehetnek elfogadni a zöldkötvények alacsonyabb kuponjait, ezáltal az esetleges hozamkülönbséget, mivel az emberek ma már – legalábbis hosszabb távra tekintve – mindenképpen elismerik és értékelik a környezeti, valamint a társadalmi előnyöket. Értik, hogy ezek a befektetések hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez és a kedvező társadalmi hatásokhoz. Mi több, vannak olyan invesztorok, akik kifejezetten keresik a zöldbefektetéseket, és hajlandók elfogadni az ezekhez társított esetleges alacsonyabb hozamot is. A zöld pénzügyi termékekbe történő invesztíció az adott befektetési portfólió likviditási és bedőlési kockázati szintjeit csökkentheti, hiszen

az európai és az amerikai kötvénykibocsátások során is szignifikáns különbség mutatható ki egy konvencionális és egy zöldkötvény túljegyzési szintjei között – a zöld javára. Mindez az értékpapír későbbi piacosíthatóságát segíti elő.  

A zöldkötvények mennyire elterjedtek ma az EU-ban? 

Ezek kibocsátása 2014 és 2022 között jelentősen nőtt az unióban, az összes kibocsátott kötvényhez mért aránya 0,6-ról 8,9 százalékra emelkedett. Az elmúlt években, ha kifejezetten a cégek zöldkötvény-kibocsátásának az arányát nézzük a teljes állományhoz képest, akkor az is gyorsan nőtt. A 2020-ban kibocsátott összes vállalati kötvény 4,7 százalékáról 2021-ben 8,3, 2022-ben pedig 11 százalékra. A nemzetközi szervezetek (például az Európai Bizottság vagy az Európai Beruházási Bank) által kiadott zöldkötvények kibocsátása szintén jelentősen emelkedett. Ez 2021-ben elérte a 9,2 százalékot, azonban 2022-ben kissé visszaesett. Az önkormányzatok és az állami intézmények által kibocsátott zöldkötvények piacra dobása 2018 és 2019 között különösen gyorsan nőtt, és azóta viszonylag magas szinten maradt. Tehát az arányok emelkedése gyors, azonban – ahogy említettem – átlagosan még mindig a kötvények kilenctizede hagyományos konstrukció Európában is, ahol pedig előrehaladott az ESG-szemléletmód a pénzügyek terén.  

Zöldkötvény-kibocsátások eloszlása országonként (vállalati és állami kötvénykibocsátások együtt) 2022 

Forrás: eea.europa.eu

A vállalati zöldkötvények esetében Magyarországon a Növekedési Kötvényprogram (NKP) jelentett először igazi húzóerőt, azóta azonban láthatóan minimálisra csökkent a zöldkötvény-kibocsátás itthon. Mik voltak az NKP és a zöldkötvények kibocsátásának tapasztalatai, milyen következtetések adódnak most? 

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja egy olyan kezdeményezés volt, amelynek során a jegybank vállalati kötvényeket vásárolt a piacon a céges kötvénypiac likviditásának bővítése és a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése érdekében. A program elindításával a magyar vállalati kötvénypiac jelentős fejlődésen ment keresztül, ahol korábban a bankhitelek voltak az abszolút domináns források. Az NKP-nak köszönhetően a cégek számára elérhető források palettája kibővült, és a vállalati kötvénypiac azokban az években dinamikusan nőtt.

Ez a program tehát rendkívül fontos szerepet töltött be a zöldkötvények kibocsátásának előmozdításában Magyarországon.

Az NKP kezdeti sikerei húzóerőt jelentettek a fenntartható fejlődés finanszírozásában. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben ösztönözte is a zöldkötvények kibocsátását, ami egyúttal hozzájárult a környezetbarát beruházások finanszírozásához. 

Boros Áron vezérigazgató, Stradamus Zrt. – fotó: Stradamus

Mennyire volt sikeres a magyar jegybank Növekedési Kötvényprogramja? 

A 2019-ben indult NKP keretében több mint 500 milliárd forint értékű zöldkötvény került forgalomba, ami mintegy 19 százalékát tette ki az NKP által támogatott kötvénykibocsátásának. Ez a jelentős mennyiség jelzi a piac iránti erős keresletet és azt, hogy a befektetők, valamint a vállalatok egyaránt nagy érdeklődést mutatnak a fenntartható beruházások iránt. Az NKP sikeresen előmozdította a fenntartható fejlődés finanszírozását, ami hosszú távon előnyös mind gazdasági, mind környezeti szempontból. Bár a program 2022 áprilisában lezárult, a sikerei és a tapasztalatai alapján fontos lehet további hasonló kezdeményezések és ösztönzőintézkedések kidolgozása, amelyek támogatják a vállalati kötvénypiac fejlődését, valamint a zöldberuházások finanszírozását Magyarországon.  

Mi az, amit a jövőben javítani lehetne e téren? 

Az NKP-val kapcsolatos kritikák közé tartozik, hogy a program részt vevő vállalatai nagy mennyiségben jelentkezhetnek refinanszírozási igénnyel a piacon a kötvényük lejárta után, ami problémát jelenthet gazdasági recesszió, eltérő kamatkörnyezet vagy lassulás idején. Emellett kockázatot jelenthetett a bankok számára, mivel ezeket a kötvényeket a vállalati kockázati besoroláshoz képest jóval alacsonyabb kamatszinten bocsátották ki, és ez nem illeszkedett a hagyományos banki finanszírozási logikához. A befektetői kör hiányos diverzifikációja és az aktív másodpiac hiánya további kihívásokat jelent a program hatékonysága és piacfejlesztő ereje szempontjából.  

Összességében azért elérte a célját az NKP? 

A program célja, ahogyan utaltam rá, a korábban alig létező hazai vállalati kötvénypiac fejlesztése volt, és ezt a funkcióját sikeresen betöltötte: a vállalati kötvénypiac a GDP arányában csaknem ötszöröse a 2019 közepi 1 százalék körüli szintnek. A Magyar Nemzeti Bank programját alapvetően kedvezően ítélte meg a piac. Ugyanakkor fontos felismerni, hogy az NKP és a zöldkötvények kibocsátásának a sikere és folytatása részben a piaci környezet változásaitól függ.  

Magyarországon hogyan állnak a társadalmi ügyeket támogató vagy a fenntarthatósághoz távolabbról kapcsolható kötvények? Korábban az MNB ezeket nem ismerte el zöldkötvényként, majd vizsgálta a szabályozhatóságukat. Van-e ebben előrelépés?  

Az MNB zöldkötvény-kibocsátási útmutatója egyértelműen tartalmazta a social, sustainability, illetve a sustainability-linked kötvényeket, azonban maga az MNB deklarálta, hogy a zöldkötvényeknek meg kell felelniük bizonyos szigorú kritériumoknak, hogy ténylegesen zöldnek minősüljenek. Emellett a jegybank nyomon követte a környezeti, társadalmi és kormányzati (ESG-) szempontokat is a kötvényekkel kapcsolatban. Ami a social vagy a sustainability-linked kötvényeket illeti, ezekre korábban nem voltak olyan szabályozási iránymutatások Magyarországon, mint a zöldkötvények esetében.  

A bankoknak jelenleg milyen zöldhiteltermékeik vannak, ezeknek milyen a fogadtatása? 

Egyre több bank kezdett el zöldhiteltermékeket kínálni az ügyfeleknek, akiknek az érdeklődése növekszik. A kölcsön nyújtása a pénzügyi intézmények számára kettős előnyt jelent mind kockázati, mind üzleti szempontból, miközben a reálgazdasági szereplőknek kedvezőbb finanszírozási lehetőséget kínálhat. Vannak ma már zöld személyi kölcsönök, amelyek azoknak nyújtanak hitelt, akik környezetbarát beruházásokra szeretnének költeni, például napelemes rendszerekre, energiahatékony háztartási gépekre vagy más fenntartható otthoni fejlesztésekre. Ismertek a zöldlakáshitelek, amelyek olyan ingatlanok finanszírozására szolgálnak, amelyek például energiahatékony építészeti megoldásokkal felszereltek vagy zöldtechnológiákat alkalmaznak. 

Mi a helyzet ma a zöld vállalati kölcsönök terén? 

Azok a céges hiteltermékek a legfontosabbak ma, amelyekkel fenntartható beruházásokat vagy tevékenységeket lehet finanszírozni, például megújulóenergia-projekteket vagy környezetbarát infrastruktúra-fejlesztéseket. Az ilyen típusú termékek fogadtatása általában kedvező, mivel az emberek és a vállalkozások egyre inkább felismerik a fenntartható fejlesztések fontosságát, és keresik a lehetőségeket az ilyen típusú befektetések finanszírozására. Emellett a kormányzati támogatások is ösztönzik a zöldhiteltermékek elterjedését és felhasználását például adókedvezmények vagy kedvezőbb hitelkamatok formájában. Idetartozik a Széchenyi Terv Plusz, ami a hazai gazdasági társaságok közúti elektromos járművek beszerzését támogatja, autónként akár négymillió forinttal.  

Hogyan állnak a bankok a zöldítési kérdésekben? Szavak szintjén és a díjakban erős a kommunikáció, de milyen konkrét termékek vagy termékfejlesztések láthatók?  

Egy hitelintézet saját operatív működéséből származó szén-dioxid-kibocsátása – ami például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származik – viszonylag könnyen „nettó nullázható”, az igazi üzleti kihívás a kihelyezett kölcsönökhöz, befektetésekhez köthető kibocsátások számítása és leszorítása. A hitelezéssel a bankok közvetetten a más cégek működéséből eredő kibocsátást is „magukra vállalják”, ezek a közvetett kibocsátások az ezerszeresei lehetnek a saját kibocsátásuknak. Ahhoz tehát, hogy nettó zéró kibocsátás mellett tudjanak működni a jövőben, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégek számára és milyen projektekre nyújtanak finanszírozást. Mivel a klímasemleges finanszírozás nem jogszabályi kötelezettség, a törekvések jelenleg az önkéntes nemzetközi vállalások alapján formálódnak. Örvendetes fejlemény viszont, hogy

a közelmúltban a Magyarországon jelen lévő legnagyobb bankok (illetve ezek anyabankjai) szinte mindegyike alávetette magát ezen egyezményeknek, amelyek – önkéntes jellegük ellenére – meglehetősen erősek, mivel van egy kialakított számonkérési mechanizmusuk.

A kényszerítő erő pedig nem valamilyen hatósági ellenőrzés, hanem elsősorban a nyilvánosság ereje. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock