Először is nézzük meg, mit jelent pontosan az ESG, azaz az Environmental, Social, Governance – Környezetvédelmi, Szociális és Vállalatirányítási kifejezésekből megalkotott mozaikszó. Ez az ESG-szemléletmód és az ahhoz kapcsolódó információrendszer kialakulása a fenntarthatósági attitűd egyre meghatározóbbá válásának egyik legfontosabb eredményeként értelmezhető. Az ESG három fő területre koncentrál:

a környezeti és társadalmi hatások, valamint a vállalatirányítási elkötelezettség elemzésére, mérésére, kezelésére.

Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok tevékenységeit fenntarthatósági szempontok alapján is komparatív módon és objektíven lehessen vizsgálni – állapítja meg a vg.hu gazdasági hírportálon megjelent friss írásában Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatója. 

Az emberi cselekvés felelőssége a teremtett környezettel kapcsolatban az utóbbi évtizedekben vált igazán meghatározóvá. Jelenleg széles körű egyetértés van abban, hogy a szabályozóknak komoly felelősségük van ezen a téren, ám az, hogy milyen eszközökkel avatkozhatnak be leghatékonyabban a gazdaság működésébe, az továbbra is vita tárgya. 

Az üzleti elvárások igen változatosak, a filantrópiától a hosszú távú befektetői értékekig terjednek. Mindezek közös nevezője a megbízható, hiteles és standardizált adatszolgáltatás iránti igény. Az Európai Unió ezen elvárások kielégítésére törekszik, azzal a céllal, hogy

a piacok tükrözzék a gazdasági tevékenységek társadalmi és környezeti költségeit, emellett elősegítsék a fenntartható tevékenységek transzparenciáját. 

A szakmai elvárások is egy irányba mutatnak: az ESG-szempontrendszer következetes beépítése a vállalatok működésébe, a káros hatások minimalizálása és a versenyképesség javítása a cél. 

Mi vár a magyar vállalatokra az ESG dominálta jövőben? 

Az uniós jogalkotás és a magyar ESG-törvény egyértelmű kereteket határoz meg, amelyek a Nemzeti Alaptörvényben kinyilvánított alkotmányozói akarat által is inspiráltak.

E keretrendszer célja egy olyan közös értékrend megteremtése, amely értelmezhetővé teszi a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás és a jó vállalatirányítás fogalmát

a magyar gazdasági és társadalmi kontextusban. 

A hazai vállalatok számára az ESG-szabályozás bevezetése egyrészt kihívást, másrészt lehetőséget jelent. Kihívást a szükséges átalakulások, az új követelmények adaptálása és a rendszerbe való integrálás miatt, lehetőséget pedig azért, mert ezáltal részesei lehetnek egy globális trendnek, amely elősegíti a fenntarthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást, erősítve ezzel a versenyképességüket nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is. 

Az ESG-törvény végrehajtásával a magyar cégeknek lehetőségük nyílik arra, hogy megmutassák, képesek alkalmazkodni a fenntarthatósági kihívásokhoz, és ezzel együtt hozzájáruljanak a társadalom és a gazdaság hosszú távú jólétéhez. Az ESG-keretrendszer alkalmazása nem csupán egy jogi kötelezettség, hanem egy stratégiai lehetőség is, amely elősegítheti a vállalatok növekedését, innovációját és hosszú távú sikerét a fenntarthatóság jegyében. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock