A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatás ágazat áll: itt az átlagos kereset a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatási ágazat áll: itt az átlagos jövedelem a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt, de a közigazgatásban és az egészségügyben is két számjegyű bérdinamikát regisztráltak.
A vállalkozások körében ezzel szemben némiképp alacsonyabb, 12,8 százalékos béremelkedés történt, viszont az esetükben az adatok azt mutatják, hogy a szokásos év eleji bérfejlesztések még nem zárultak le, alapesetben márciusig-áprilisig is elhúzódnak. A kereseti dinamikát itt tehát még a tavalyi folyamatok befolyásolják, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az inflációs várakozások.
A legtöbb ágazatban két számjegyű emelkedés
Az ágazati adatok alapján megállapítható, hogy a bérnövekedés a munkavállalók széles körét érinti. A versenyszférán belül egyedül a kis súlyú energiaiparban nem történt két számjegyű béremelkedés, miközben felfelé kiugró adat sincs, minden ágazatban 20 százalék alatt maradt a kereseti dinamika. Szintén a széles körben tapasztalható bérnövekedést jelzi, hogy a mediánkereset az átlagjövedelemnél érdemben gyorsabb ütemben, 16,2 százalékkal nőtt februárban. Vagyis a bérfejlesztések jobban koncentrálódtak az alacsonyabb keresetű munkavállalókra, és ebben a minimálbér, valamint a garantált bérminimum érdemi emelése játszott szerepet.
Növekvő reálkeresetek
Az idei év elején a jegybanki toleranciasávba visszalassuló infláció nyomán februárban is jelentősen, 9,9 százalékkal nőtt a keresetek reálértéke. A gazdasági kilátások javulásával, és így az óvatossági motívum oldódásával párhuzamosan ez érdemi támaszt jelenthet a fogyasztásnak.
Tovább nőhetnek a keresetek a következő időszakban?
Az éves keresetnövekedés szempontjából a márciusi adat lesz kiemelten fontos, ugyanis a vállalati szférában rendszerint ekkorra zárulnak le a szokásos év eleji bértárgyalások, amely aztán az egész éves bérdinamikára kihatással van. Ezt áprilisban kapják kézhez a munkavállalók, a magasabb bérek pedig várhatóan érdemben enyhítik az óvatossági motívumot is, így a kiskereskedelemben ekkortól láthatunk érdemi fordulatot.
Idén 7 százalék körül nőhet a reálbér
Ezzel együtt a 2024-es évben éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedést valószínűsítünk, amely az éves átlagban 4,6 százalékos inflációt is figyelembe véve 7 százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet, ami támogathatja a fogyasztás bővülését. Várakozásaink szerint a gazdasági bővülés beindulásával és így a munkaerő iránti kereslet fokozódásával a két számjegyű bérdinamika jövőre is fennmaradhat, amelynek a kigazdálkodása a vállalatokat fejlesztésekre ösztönözheti, így a hatékonyságemelkedésén keresztül javulhatnak a növekedési kilátások is.
Már fél éve folyamatosan emelkedik a reálbér
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az adatokat értékelve kiemelte, hogy ma már egymillió emberrel dolgoznak többen Magyarországon, mint 2010 előtt, ráadásul a minimálbér a három és félszeresére, az átlagbér pedig a háromszorosára emelkedett. Azaz nemcsak többen dolgoznak hazánkban, hanem lényegesen jobban is keresnek. Az államtitkár hozzátette: a hatékony intézkedések eredményeként a kormány visszaszorította az inflációt, amely márciusra 3,6 százalékra zuhant. Ennek is köszönhetően 2023 szeptembere óta emelkednek a reálbérek, a fizetések vásárlóereje pedig februárban 9,9 százalékkal nőtt. Mindezt a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 10 százalékos emelkedése is érdemben támogatta. Egyre több és egyre többet ér a családok jövedelme, ami a fogyasztás helyreállásán keresztül hozzájárul a gazdasági növekedés 2024-es újraindításához, majd jövőre annak tovább emeléséhez.
A KSH kereseti adatai részletesen
– Idén februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400 forint volt, ami 14 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli) bruttó átlagkereset 578 000 forintra becsülhető, ez 14,4 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 577 000, a költségvetésben 572 900, a nonprofit szektorban 602 600 forintot tett ki, ez 13,2, 17,7, illetve 16,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el, ami 14,0, illetve 13,8 százalékkal volt magasabb, mint 2023. februárban.
– A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó mediánkereset 491 900 forint volt, ez 16,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
Forrás: KSH, 2024.04.24.
Fotó: Shutterstock
