A közösségi oldalakon vírusként terjednek egyes szédítő amerikai fizetésekről szóló beszámolók. Az Európa és az Egyesült Államok közötti bérkülönbségek valóban elképesztők lehetnek – jegyezte meg a minapi cikkében a brit The Times. Egy műszakvezető például az Egyesült Királyságban euróban számolva átlagosan 93 ezret keres, míg az óceán túlsó partján 231 ezret visz haza, ami két és félszeres differencia.  

Havi 8,8 millió forintos fizetés 

Ez az alacsonyabb képzettséget igénylő munkaköröket is érinti, mint például a boltvezető vagy az autóeladó.

A különbségek az egészségügyi ágazatban a legnagyobbak, az ápolónőktől és szülésznőktől a szakorvosokig, ami jogossá teszi az orvoselvándorlással kapcsolatos félelmeket az óceán innenső partján.  

De pillantsunk a képzett informatikusokra! Miközben az amerikai technológiai cégeket is érinti a közelmúlt leépítési hulláma, az elbocsátottak rövid időn belül találnak új munkát. Ám aki megkapaszkodik egy nagyvállalatnál, annak van mit a tejbe aprítania. A Metánál (a Facebook anyavállalatánál) 2021-ben a mediánbér 295 785 dollár volt, ez egy hónapra számítva 24 648, ami magyar pénzben 106,5 millió, havi bontásban pedig 8,8 millió forint.  

Mi is a mediánbér? 

A mediánbért úgy határozzák meg, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Átlagbér esetén a munkavállalók fizetését összeadják, majd elosztják a létszámukkal. Utóbbi esetben egy-egy magasabb jövedelem jelentősen megdobhatja az átlagot, pedig a dolgozók többsége nem ennyit keres. 

Nézzük egy Twitter- (a mai X) alkalmazott éves mediánfizetését: ez jelentősen alacsonyabb, mint a Metánál, csupán 232 626 dollárra számíthat, ami havonta úgy hétmillió forintnak felel meg. Ilyen fizetések vannak az amerikai csúcstechnológiai szektorban, bár ez csak néhány százezer munkavállaló kiváltsága. Ám még ez az összeg is közel háromszorosa a Nyugat-Európában hasonló munkakörben dolgozókénak. 

A cipő egy és ugyanaz 

És nem csak az Egyesült Királyságot érinti ez a növekvő bérszakadék, hiszen egész Európa ugyanebben a cipőben jár – szögezte le a The Times cikke. Az elmúlt évben a fizetésemelések Nagy-Britanniában magasabbak voltak, mint Franciaországban vagy Németországban.  

A brit napilap három fő okra vezette vissza a jelenséget. Az első a növekedés.

Az Egyesült Államokban 2023-ban 2,5 százalékos gyarapodást tapasztaltak, az infláció ellenére a fogyasztás növekedésével, míg az Egyesült Királyság hivatalosan épp tavaly lépett recesszióba.

A nyugat-európai növekedési előrejelzések is csökkentek.   

Még mindig hat a 2008-as gazdasági válság. A brit szigetet sokkal súlyosabban érintette a krízis, és tovább tart a kilábalás –állapította meg a brit lap. Végül ott van a termelékenység: a brit munkavállalók kevésbé termelékenyek, mint amerikai társaik, de a németeknél és a franciáknál is hasonlót tapasztalunk. 

Amerika húsz éve gyorsabban növekszik 

Az Egyesült Államok gazdasága húsz éve gyorsabban bővül mint az eurózónáé, amelynek a súlya mostanra jelentősen csökkent. „Hogyan sikerült ez az amerikaiaknak?” – ez a kérdés izgatta a brit Financial Timest. „Mi a magyarázata ennek a tartós eltérésnek? – erre kereste a választ a brit üzleti körök lapja. – Amerika ugyanis az elmúlt mintegy húsz évben majdnem kétszer olyan gyorsan növekedett, mint az eurózóna és az Egyesült Királyság.” 

A legfrissebb adatok sem mondanak ellent ennek a folyamatnak: az Egyesült Államokban tavaly a harmadik negyedévben felgyorsult a növekedés, és éves szinten 4,9 százalékot ért el, amit a bőséges fogyasztási kiadások tápláltak – írta a The New York Times napilap.  

A lassuló infláció és az alacsony munkanélküliség támogatja a vásárlóerőt. Az európai fogyasztók látják, hogy az árak emelkedésével elolvad a megtakarításuk

– írta még tavaly nyáron a The Wall Street Journal, kicsit ironizálva az európaiakon: „A franciák megtanulnak spórolni a libamájjal és kevesebb vörösbort isznak. A spanyolok meg kicsit spórolnak az olívaolajjal.” Az üzleti lap a fejtegetése végén megdöbbentő megállapítást közölt: „Az amerikai gazdaság majdnem kétszer akkora, mint az egész eurózóna.” 

Kevésbé dinamikus demográfia 

A valóságban ezek a számok félrevezetők, és nagyrészt az árfolyamok változását tükrözik (az euró veszít az értékéből a dollárral szemben), ahogyan arra Paul Krugman világhírű közgazdász rámutatott, amikor bírálta „az új amerikai diadalmaskodást”. Az euróövezet növekedése azonban hosszú távon alacsonyabb marad, az amerikai gazdaság pedig vásárlóerő-paritáson mérve egyharmaddal nagyobb. A The New York Times hasábjain ugyancsak Krugman üdvözli az Egyesült Államok gazdasági sikerét, amely a világjárvány után a fejlett világ leggyorsabb fellendülését éli.  

A közgazdász szerint hosszú távon a demográfia kulcsszerepet játszik, amely „a 2008 óta tartó teljesítménykülönbség majdnem felét” magyarázza.

Tizenöt év alatt a munkaképes korú lakosság száma az Egyesült Államokban közel 6 százalékkal nőtt, míg az euróövezetben több mint egy százalékkal csökkent”

– ismertette az adatokat Krugman. 

A Financial Times más strukturális tényezőket is azonosít. Ezek közül az egyik a lap szerint „kritikus”: „Az Egyesült Államokban virágzik a technológiai szektor. Ilyet nem lehet Európáról állítani, amely olyan ágazatokra specializálódott, amelyeket egyre inkább fenyeget a kínai verseny, mint például az elektromos autók.” 

Az üzleti lap arra is rámutatott, hogy az Atlanti-óceán túloldalán könnyebb a finanszírozáshoz való hozzáférés, ahol a több kockázati tőke, valamint a jobban fejlett kötvény- és részvénypiacok azt jelentik, hogy a vállalatok könnyebben tudják finanszírozni a terjeszkedésüket, mint az európai cégek.  

Az amerikai külpolitikai folyóirat, a Foreign Policy által megkérdezett Adam Tooze gazdaságtörténész azonban relativizálja e tényezők jelentőségét. „Ha a beruházásoknak a nemzeti jövedelmen, a GDP-n belüli arányát nézzük, nagyon kicsi a különbség az európaiak és az amerikaiak között: a híres tengerentúli tőkepiacok kétségtelenül segítik az induló vállalkozásokat, de közvetlen makrogazdasági különbséget nem jelentenek.” 

Új technológiák 

„Ha az új technológiákra és az ebben az ágazatban működő nagyvállalatokra összpontosítunk, a relatív európai visszaesés gondolata sokkal fenntarthatóbb, mint amikor az életszínvonalról és a GDP-ről beszélünk általában” – magyarázta Adam Tooze. De ez eltérő: más élvonalbeli területeken, például a repüléstechnikában és a gyógyszeriparban az európaiak átvették a vezetést.  

Rövidebb távon két tényező támasztotta alá az Egyesült Államok fellendülését. „Egyrészt – írta Paul Krugman –

a szerencse: az ukrajnai invázió komoly energiasokkot okozott az orosz gáztól függő Európában, míg az Egyesült Államok ettől kevésbé szenvedett.”  

A világjárvány idején „az Atlanti-óceán mindkét partján a vezetők fiskális ösztönzőkhöz folyamodtak, de az Egyesült Államok ezt nagyobb mértékben tette” – erősítette meg a Financial Times. Tíz évvel ezelőtt a költségvetési politika már fontos volt. Az államadósságra vonatkozó szabályok által diktált európai megszorítások Adam Tooze szerint egy „bűnös politikát” eredményeztek, amelynek az élharcosa Németország volt. Ezek a szabályok 2010 után megtörték Európa fejlődését. Az Egyesült Államokban azonban akkoriban a szigor kevésbé volt kemény – emlékeztetett rá a Foreign Policy. 

A szakadék, amely egyre szélesedhet 

A gazdaságtörténész szerint végül is inkább a „befolyásról” (katonai hatalom, új technológiák, multinacionális cégek súlya), mint a gazdaságok közötti növekvő egyensúlytalanságról van szó. 

A demográfiai tendenciákat figyelembe véve a Financial Times szerint a két régió közötti szakadék az elkövetkező években valószínűleg tovább nő. Az Egyesült Államok tömegesen fektet be a zöldtechnológiákba, míg Európában az átállás lassabb és bonyolultabb. Ez a politika azonban magas költségvetési hiányt eredményezett az USA-ban, ami „veszélyezteti a növekedést”.  

Hol az igazság?  

A The Times által említett horrorisztikus fizetések azért nem mindennaposak még Amerikában sem. Az OECD, a legfejlettebb államokat tömörítő szervezet 2022-es, 67 országot rangsoroló, a lakosok átlagjövedelme szerinti rangsorában az Egyesült Államok valóban az első helyen áll. Az átlagos éves fizetés 69 392 dollár (26,6 millió forint). Ami azonban a megélhetési költségeket illeti, nagy különbségek vannak a városok között. New York, San Francisco, Washington és Los Angeles a legdrágábbak közé tartozik, és ha az Egyesült Államokban élünk, számíthatunk arra, hogy sokat kell költenünk az egészségügyi ellátásra és a gyermekeink oktatására.  

Másrészről viszont egyes termékek olcsóbbak, például az élelmiszerek, a benzin és az éttermek. Vigyázni kell azonban, mert előfordulhat, hogy az üzletekben feltüntetett árakon felül adót is kell fizetni. Ráadásul, még ha a vendéglátóhelyek olcsóbbnak is tűnnek, mint Európában, a számla után járó 15-20 százalék borravaló errefelé megszokott. 

Az Egyesült Államokban számos tényező befolyásolja a fizetést, például a betöltött pozíció szintje. Óriási különbség van egy vezérigazgató és egy egyszerű munkás bére között. Egy jól menő és kiterjedt vállalkozás főnöke kétszázszor többet kereshet, mint egy átlagos alkalmazott.  

Aztán itt van a tapasztalat szintje: a diplomának – bizonyos helyeken – az Egyesült Államokban nagyon kevés a jelentősége. A tapasztalatot viszont a munkatoborzók különösen nagyra értékelik. A különböző városokban és államokban nagy különbségek vannak a fizetések között, például nem mindegy, hogy valaki Floridában vagy Alaszkában vállal munkát.  

Mennyi a minimálbér? Az Egyesült Államokban a szövetségi minimálbér 2009. július 24. óta változatlan: 7,25 dollár óránként. Joe Biden elnök hivatali idejének kezdetén bejelentette, hogy ezt 15 dollárra kívánja emelni óránként, de ez a mai napig nem történt meg, bár többé-kevésbé elavult, mivel sok vállalat már magasabb minimálbért fizet az alkalmazottainak. Hasonlóképpen minden állam a megélhetési költségekkel összhangban állapította meg a minimálbért. A magas megélhetési költségű államokban, például Washingtonban és Kaliforniában magasabb ez az összeg.

A valóság már nem annyira rózsás  

A The Times cikke arra is figyelmeztetett, hogy nem kell megszédülni ezektől a számoktól. Bár az amerikai átlagfizetések magasabbak, nem minden munkakörben ilyen csábítók: a legalacsonyabb fizetések például hasonlók, mint Nyugat-Európában. Ráadásul a tengerentúliak többet dolgoznak, 2022-ben 18 százalékkal több időt töltöttek a munkahelyen, mint a britek. Így már a fizetésük sem annyira vonzó.  

Végül pedig a megélhetési költségek jelentősen eltérnek az Egyesült Államok és Európa között, különösen az ingatlanok, az oktatás és az egészségügy terén.

Van olyan állam, ahol egy egyszerű egészségügyi vizsgálat 500 dollárba kerül. Ha valakinek műtétre van szüksége, az kész anyagi katasztrófával ér fel.  

Az amerikai fizetéseket azonban még mindig irigyli Európa. Ám ha a megélhetési költségek összes eltérését figyelembe vesszük – összegezte a The Times –, akkor az öreg kontinensen és az Atlanti-óceán túloldalán élők jövedelmei között tátongó szakadék jelentősen szűkül. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock