Mintegy 19 milliárd dollárba kerülne újabb félmillió katona besorozása az idén. Ha nem vonulnak be, az emberhiány már a háború végső kimenetelét befolyásolhatja. A pénz azonban nem áll rendelkezésre.
Volodimir Zelenszkij és az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij konfliktusa az emberhiány miatt lépett szintet. A tábornok szerint a hadseregből 4-500 ezer ember hiányzik, ezt a hiányt pedig az állam vezetésének kellene kezelni – de nem teszi. Ahogyan várható kirúgásának előestéjén a CNN-nek írta: „Tudomásul kell vennünk, hogy Oroszország sokkal előrébb jár a mozgósításában. Az ukrán állami szervek nem képesek népszerűtlen intézkedések nélkül növelni fegyveres erőink létszámát”.
Zaluzsnij szókimondó stílusa és őszinte helyzetértékelésének szélesebb közönség elé tárása (Zelenszkijét kenterbe verő népszerűsége pedig végképp) régóta idegesíti az ukrán elnököt, de a főparancsnoknak ebben az esetben (is) igaza van. Több százezer ember besorozása olyan társadalmi feszültségekhez fog vezetni Ukrajnában, amit sem Zelenszkij, sem a kormány nem szívesen vállalna fel.
A labda ide-oda pattogott a két fél között: az elnök a hadseregre mutogatott, Zaluzsnij pedig vállat vonva közölte: ő csak az igényeket közli, a törvénymódosításokat nem ő hajtja végre, tehát ha Kijev el akarja kerülni a háború kimenetelét akár végzetesen befolyásolható emberhiányt, cselekednie kell.
Két dolog hiányzik: az ember és a pénz
Miután az adok-kapokban kezdett patthelyzet kialakulni, a napokban megszólalt az ukrán parlamenti költségvetési bizottság elnöke is, aki meghökkentően gyorsan próbálta lezárni a vitát. Roksolana Pidlasa szerint Zaluzsnij kérésének a teljesítése 700 milliárd hrivnya, vagyis majdnem 19 milliárd dollár többletkiadást jelentene az államnak.
A politikus szerint csupán a ruházat, a kiképzés, az élelmezés és a fizetés 322 milliárd hrivnyát vinne el, a technikai eszközök beszerzése és korszerűsítése pedig további 400 milliárdba kerülne – csupán ebben az esztendőben.
Kolosszális összegről beszélünk. Ez a 2024-es összkiadásunk körülbelül 22,5, a védelmi kiadásainknak pedig a 41 százaléka
– mondta.
A patthelyzet tehát egyhamar nem fog változni. Zelenszkij ebben az esetben nem várhat segítséget a Nyugattól: az amerikai segélyek az utolsókat rúgják, az EU által múlt héten megszavazott 50 milliárd euró pedig az állam lélegeztetőgépen tartására kell (ráadásul négyéves bontásban), nem védelmi célokra. Az elnök új húzása Zaluzsnij kirúgásával maximum annyit segít a problémán, hogy a főparancsnok utódja nem fog nyilvánosan beszélni róla. Attól persze még ott marad (az emberhiánnyal együtt), aktuálisan fenyegető felhőként az ukrán elképzelések és remények feje felett.
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
