Több mint 1 millió tonnával csökkent az ukrán terményexport, amióta Moszkva felrúgta a fekete-tengeri gabonamegállapodást.

Oroszország július közepén mondta fel az ukrán gabonaexportra vonatkozó fekete-tengeri megállapodást. A tengeri humanitárius folyosó – amelyen keresztül Ukrajna ki tudta juttatni gabonáját a világpiacra – megszűnésével egy időben Moszkva bombázni kezdte a nagy kereskedelmi kikötővárosokat is, majd nem sokkal később célzott csapásokat mért a két kulcsfontosságú dunai kikötőre, Izmajilra és Renire, hogy ezzel zárja el el a folyami útvonal jelentette egérutat.

Úgy látszik, a Kreml erőfeszítései az ukrán élelmiszerexport bénítására eredménnyel jártak. A legfrissebb adatok szerint Kijev exportjának több mint egyharmada megszűnt.

Bár a háború kirobbanása óta az Európai Unió egymilliárd eurót költött alternatív, elsősorban szárazföldi útvonalak kiépítésére, az Egyesült Államok pedig biztosította Ukrajnát, hogy fejleszteni fogja a folyami kereskedelmi útvonalakat, az eddigi eredmények katasztrofálisak az egyébként is alig létező ukrán gazdaság számára.

Elfolyó kereskedelem

A kulcsot valóban a folyami kikötők jelentenék, ám azzal, hogy Moszkva azokat is lőni kezdte, a jelenlegi áteresztőképesség megtartása is kihívást okoz, nemhogy a mennyiség növelése.

Ameddig a fekete-tengeri kereskedelmi megállapodásban Oroszország is részt vett, Ukrajna a háború ellenére meg tudta őrizni csaknem vezető szerepét a globális gabonapiacon. A jelenlegi orosz blokkolás természetesen Moszkvának, mint mezőgazdasági nagyhatalomnak kedvez: a terményexport csúcsokat dönt, olyannyira, hogy 2023/24-ben Oroszország eladásai a globális gabonakereskedelem mintegy negyedét fogják kitenni. Mindezt Ukrajna kontójára, amelynek a májusi és júniusi (tehát az egyezmény felmondása előtti hónapok) exportja 4,4 és 4,8 millió tonna között mozgott,

az augusztus 15-ig tartó négy hét alatt azonban drasztikusan csökkenve már csak 3-3,2 millió tonnát tett ki.

A folyami szállítás a célzott támadások és a feltorlódott mennyiség miatt akadozik. A dunai szállításnál olyan dugók alakultak ki, hogy van olyan hajó, amely egy hónapja vesztegel egy helyben, arra várva, hogy bejusson a Dunára. Ez persze óriási hatással van a szállítási költségekre is, amelyek akár 50 százalékkal is nőhetnek a tengeri kereskedelem kiesésével.

Borús kilátások

A szárazföldi szállítás még bonyolultabb lett, amióta az Ukrajnával szomszédos EU-s tagállamok (köztük Magyarország) Lengyelország vezetésével blokkolni igyekeznek saját területükön az ukrán gabonakereskedelmet, mivel az olcsó és többnyire silány minőségű ukrán termények dömpingje módszeresen elkezdte tönkretenni a saját kereskedelmüket. A vasúti szállításnál egyébként ugyanúgy dugók alakultak ki, az ukrán infrastruktúra hiányosságai és a tranzitországok szigorú ellenőrzései miatt a határátkelőhelyeken átlagosan 5-6 nap a várakozási idő.

Az ukrán hatóságok a vasúti export növelésén fáradoznak, a szárazföldi szállítás azonban csupán töredékét tudja pótolni a tengerinek.

Hosszabb távon az exportcsökkenés folytatódni fog, amely az ukrán mezőgazdasági vállalatokat termeléscsökkentésre fogja kényszeríteni.

Az előrejelzések szerint az ukrán gabonaexport a második félévben negyedével is csökkenhet az első félévihez képest, ez pedig az ukrán GDP 3 százalékának eltűnését fogja jelenteni.

Kapcsolódó:

Fotó: 123RF