Ha az ukrán menekült nők valamennyien úgy döntenének, hogy nem térnek vissza hazájukba, az évi 20 milliárd dollárjába kerülne Ukrajnának. A kormány máris kampányba kezdett.
Mintegy hatmillió ukrán hagyta el hazáját a háború kitörése óta. Mivel a 18 és 60 év közötti férfiak zöme nem hagyhatja el az országot, a menekültek 68 százaléka nő (ebbe a gyermekek is beletartoznak, a felnőttek között még nagyobb a nemek közötti egyenlőtlenség). A munkaképes menekült nők száma valahol 2,8 millió körül mozog, ha pedig nem sikerül őket rábeszélni a hazatérésre és a munkába állásra, az a Bloomberg számításai szerint a háború előtti Ukrajna GDP-jének 10 százalékába, vagyis évi 20 milliárd dollárba kerülne.
Összehasonlításképpen: az EU által Ukrajna állami működtetéséhez javasolt segélyösszeg jelenleg évi 14 milliárd dollár.
Tetyana Berezsna ukrán gazdasági miniszterhelyettes úgy fogalmazott: az igazi győzelem az lenne, ha a családok Ukrajnában egyesülnének újra, nem pedig külföldön. Szerinte az ukrán kormány egyik legfontosabb feladata, hogy a nők visszatérjenek férjükhöz. (Azt már nem tette hozzá, hogy az esetek óriási hányadában a nőknek már nem lesz kihez hazatérni.)
Demográfiai mélypont
A helyzet valóban nagyon súlyos. Ukrajna gazdaságát már a háború előtt is jelentősen befolyásolták a demográfiai mutatók.
A termékenységi ráta akkor 1,2 volt, ami messze a legrosszabbnak mondható Európában.
Nehéz megbecsülni az ukrán halottak és sérültek számát (egyesek több tízezerről, mások százezres nagyságrendről beszélnek), de annyi bizonyos, hogy a fogyasztók és a foglalkoztatottak számában is drasztikus, GDP-ben nagyon is mérhető hanyatlás mutatkozik – ez pedig sokáig a háború befejezése esetén sem változna.
Az ukrán kormány mindenesetre máris grandiózus tervekkel állt elő: 2032-ig kétszeresére növelné a gazdaság méretét.
A cél eléréséhez azonban saját bevallása szerint is mintegy 4,5 millió munkavállaló (és vállalkozó) hiányzik, éppen ezért létfontosságú, hogy a külföldre menekült tömeg a lehető leghamarabb hazatérjen.
Ennek érdekében különböző munkaerőpiaci tervek vannak születőben, amelyek elsősorban a nők munkába állását célozzák meg. Ilyen a nemek közötti béregyenlőtlenség megszüntetése vagy a fronton lévő katonák házastársainak kiemelt támogatása és vállalkozásindító ösztönzése.
Jó nekem itt
Ukrajnában a külföldre távozó és az ország határain belüli menekültek száma a háború előtti 37,3 milliós lakosság mintegy harmadát teszik ki. Utóbbiak némileg enyhíthetnek a fullasztó gazdasági helyzeten a munkaerőpiaci beilleszkedéssel, a külföldi menekültek esetében azonban bonyolultabb a helyzet, mivel az elhúzódó háború miatt a többségük dolgozni kezdett, a befogadó országban fizet adót, egyszóval egy új élet reményében egzisztenciát próbál teremteni magának, távol Ukrajnától.
Egy friss felmérés szerint, amelyet 7000 Németországba menekült ukrán bevonásával készítettek, a válaszadók 44 százaléka több évig vagy végleg Németországban akar maradni. Háromnegyedük intenzíven tanulja a nyelvet, hogy minél könnyebben tudjon beilleszkedni és jól fizető munkát találni.
Hasonló a helyzet Lengyelországban, ahová a fegyveres konfliktus kezdete óta több mint egymillió menekült (többségükben nő) érkezett. Ott a háború gazdaságot átalakító hatása egészen döbbenetes módon mutatkozott meg: az ukrán állampolgárok tavaly január és szeptember között 10 200 egyéni vállalkozást és 3 600 ukrán tőkével működő céget regisztráltak az országban, ezzel arányuk a lengyelországi új vállalkozások számában 8,5 százalékra emelkedett a háború kezdete előtti 1 százalék alatti értékről. 2022-ben Lengyelországban az új vállalkozást alapító külföldi cégek 45 százalékát az ukránok tették ki, akiknek kétharmada döntött úgy, hogy – függetlenül a háború kimenetelétől – végleg a lengyel üzleti színtéren marad.
A háborút követően minden valószínűség szerint sok menekült fog hazatérni Ukrajnába. Ugyanakkor az idő múlásával és a konfliktus végeláthatatlan elhúzódásával (az EU most már négy évre előre osztaná be a hadisegélyek összegét) egyre nehezebb lesz rávenni a kint új életet kezdőket a hazatelepülésre.
Nyitott kapuk
A boszniai háború elől a kilencvenes években mintegy kétmillióan menekültek külföldre, ennek az óriási tömegnek a fele tért vissza hazájába a konfliktus végétől számított tíz esztendőn belül. A Bloomberg kalkulációi szerint
egy hasonló, 50 százalékos helyzet kialakulása évi 10 milliárd dolláros kiesést (a GDP 5 százaléka) fog eredményezni az ukrán gazdaságban, a helyzetet ráadásul súlyosbítja, hogy a nők hazaköltözése helyett egyre több férfi gondolja úgy, hogy inkább ő csatlakozik majd külföldön a családjához.
A kereslet zuhanása egyenes arányban áll a munkaerő számának csökkenésével. Hogy az ukrán kormány elkerülje a háború után borítékolható munkaerőpiaci káoszt, máris azon gondolkodik, miképpen tudja majd a külföldön maradottakat (és természetesen a háborúban elesetteket) pótolni. Ennek az ötletelésnek egyik sarkalatos pontja a kapuk szélesre tárása a bevándorlók előtt. Míg egész Európa a migráció visszaszorításával és a katasztrofális helyzet megoldásával küzd, Ukrajna a menekültjeit migránsokkal akarja pótolni. Annak minden veszélyével együtt.
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
Forrás: Mandiner/Makronóm
