Az amerikai elnök a Világgazdasági Fórumon visszavonulót fújt, és úgy döntött, egyelőre békén hagyja Grönlandot. Se büntetővámok, se fegyveres megszállás. Davosban mégsem halt meg a világ.
Egy nappal az amerikai elnök előtt Ursula von der Leyen lépett színpadra Davosban, egy olyan Európa képviseletében, amely a Trump 2.0-ban már kizárólag engedményekkel próbálta stabilizálni amerikai kapcsolatait. A grönlandi fenyegetés azonban világossá tette, hogy Washington nem partnerséget, csupán gyengeséget lát ebben a taktikában – ahogyan az Európai Bizottságban is.
Lesz annak valami diszkrét bája, amikor az antiglobalista Nigel Farage tockosokat oszt ki a davosi globalista elitnek. Nem beszélve Trumpról, aki közli majd velük, hogy személyesen cserél le mindent és mindenkit. Is.
Megérkezett a Világgazdasági Fórum 2026-os kockázati jelentése, vele együtt a szokásos világvége-hangulat. A jelentés egy fájdalmas beismerő vallomás a neoliberális világrend alapjainak széteséséről.
Donald Trump előre figyelmeztette a Világgazdasági Fórumot, hogy el sem megy Davosba, amennyiben nem veszik ki a programból a „woke jellegű” eseményeket és előadásokat. Megtették, az elnök így ott lesz pár hét múlva az elitek elitjének csúfolt találkozón.
A Világgazdasági Fórum szerint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) mindössze nagyjából 35 százaléka halad jó irányba, miközben több területen romlik a helyzet. Bár léteznek jó megoldások, azok nem terjednek el elég gyorsan és nagy léptékben – ezért a tanulmány az úgynevezett blitzscaling módszer alkalmazását sürgeti.
A világ országai jelentős összegeket fektetnek be a zöldenergiába, ám politikai, technológiai és pénzügyi helyzetüktől függően egészen eltérő stratégiákat követnek – állapítja meg a Világgazdasági Fórum (WEF) friss elemzése.
Javier Milei lehet a második elnök, aki Trump után kilépteti országát a párizsi klímamegállapodásból. Az argentin vezető ezzel az egész EU–Mercosur-megállapodást romba döntheti, nem mintha a jelenlegi formájában sokra tartaná a dél-amerikai gazdasági csoportot.
Davosban általában a kiválasztottak ecsetelik a többi kiválasztottnak, hogy mit csináltassanak a nem kiválasztottakkal, hogy ők továbbra is kiválasztottak legyenek – ez a filozófia azonban az idei összeröffenésen már nem működött. Új seriff érkezett a városba.
Donald Trump csütörtökön jelentkezett be a Világgazdasági Fórumon. Beszédében főként a globális vállalatokat csábítgatta az USA-ba és a bankok vezetőihez is szólt. Javier Milei argentin elnök megszólalt arról, hogy valóban kiléptetné-e országát a Mercosurból, Zelenszkij pedig arról beszélt, csak az USA garantálhatja Ukrajna biztonságát.
Az idei davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) központi téma volt a mesterséges intelligencia. Többek között Bill Gates, Li Csiang kínai miniszterelnök és az OpenAI alapítója, Sam Altman is elmondta, mire számít a jövőben.
Davos az a hely, ahol az éttermi részben az úri közönség irigykedő tekintetektől övezve, lelkendezve fogyaszt el egy tányéron eltörpülő, 0,5 grammos, de szmokingba öltöztetett főfogást, hogy aztán hátrarohanjon a konyhába, és maga elé rántsa a hűtőből kicibált pörkölszaftos kondért.
A BRICS-együttműködéshez először Dél-Afrika csatlakozott 2010-ben, azóta viszont nem volt példa bővítésre. Egészen tavalyig, amikor a csoportosulás tagjai további öt ország csatlakozási szándékát fogadták el. Az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán és Szaúd-Arábia társulásával a BRICS kibővült. De milyen lehetőségeket látnak az együttműködésben a tagok és hogyan képzelik el a csoport jövőjét az egyre inkább széttöredező nemzetközi rendszerben?
David Cameron a legújabb és az eddigi legzavarosabb narratívát erőltette Ukrajna segélyezése kapcsán a Világgazdasági Fórumon: a szövetségesek GDP-je kenterbe veri Oroszországét, így tulajdonképpen kötelességük lenne egy állam működését a nulláról finanszírozni a végtelenségig.
A tavalyi különleges év volt: a valaha mért legmelegebb esztendő, de a megújuló energiaforrásokba való befektetések terén is rekordot döntöttünk, amelyek értéke meghaladta az 1,8 ezer milliárd dollárt. Néhány héttel ezelőtt, a COP28-on pedig több mint 120 ország állapodott meg, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújulóenergia-kapacitásukat, 11 ezer gigawattra növelve azt. De hogyan lehet az átállást gyorsan és felelősen véghez vinni? Erről szólt a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) egyik szerdai beszélgetése.
Az európai nemzetek rég nem látott mértékű forrásokat csoportosítottak át a kollektív védelemre, csakúgy, mint Ukrajna támogatására. Az egységet azonban egyre növekvő belső széthúzás fenyegeti. Európa közös határainak védelme címmel zajlott a Világgazdasági Fórum (WEF) egyik szerdai panelbeszélgetése, amelyen az európai egységről és biztonságpolitikai kihívásokról értekeztek a meghívottak. Novák Katalin köztársasági elnök is felszólalt.
António Guterres szerint a világ a vezetők és a vállalatok paradox viselkedése miatt nem képes kezelni a globális válságokat. Az ENSZ-főtitár arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia csak a szakadékot fogja mélyíteni konszenzusos szabályozás hiányában.
Miután az ukrajnai háború a közel-keleti konfliktus kirobbanása és terebélyesedése óta kikerült az érdeklődés középpontjából, Zelenszkij elnök újabb turnéra indult, hogy meggyőzzön mindenkit arról, érdemes Kijevet tovább finanszírozni. Január 16-án Davosba ment, hogy a Világgazdasági Fórumon érveljen a minél több segély és befektetés mellett.
A Világgazdasági Fórumon a kínai kormányfő arról beszélt, hogy a globális bizalom erodálódása már nemcsak a gazdasági növekedést, de a békés fejlődést is veszélyezteti. Peking ötpontos tervet állított össze az újjáépítése érdekében.
Erdoğan 2009 óta bojkottálja a davosi találkozót, de eddig a kormányának tagjait elengedte a globális gazdasági elit kapcsolatépítő luxusbüféjébe. A most kezdődött fórumról azonban ismét letiltott mindenkit a WEF elnökének Izraellel kapcsolatos kijelentései miatt.
Ezúttal Svájcban, a Világgazdasági Fórum előestéjén próbálta Kijev és a Nyugat meggyőzni a globális dél államait, hogy csatlakozzanak az oroszellenes szövetséghez. Ezúttal is feleslegesen.
Január 15. és 19. között minden szem a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozójára szegeződik. A világ legbefolyásosabb elméi gyűlnek össze, hogy közösen nézzenek szembe olyan sürgető globális kihívásokkal, mint a béke biztosítása, a klímaváltozás kezelése és a technológiai forradalom kontrollja egy jobb jövő érdekében. Lássuk, mi várható az idei WEF-től!
Döbbenetes kihívásokat azonosítottak Davosban a „globális elit” világtalálkozóján, a Világgazdasági Fórumon (WEF-en). Oroszországot kizárták, ám az USA-ból és Kínából is csak egy-egy politikus érkezett.
A világelit 2023-ban is összegyűlt Davosban, hogy az emberiség égető problémáit megtárgyalja. A WEF-en (Világgazdasági Fórumon) szóba került az is többek között, hogy a fórum szerepe megváltozott, sőt, talán veszített befolyásából. Idézzük fel mi is történt!
Szijjártó Péter szerint az EU-kínai kapcsolatok jövője attól függ, hogy Európa készen áll-e a visszatérésre a racionalitáshoz. A gazdaságot a Nyugat nem használhatja ideológiai fegyverként – mondta ugyanott Li Csiang kínai miniszterelnök.
Davosban az amerikai delegáció vezetője képmutatónak nevezte az EU-t, amiért protekcionizmussal vádolja az Egyesült Államokat.
