Szijjártó Péter szerint az EU-kínai kapcsolatok jövője attól függ, hogy Európa készen áll-e a visszatérésre a racionalitáshoz. A gazdaságot a Nyugat nem használhatja ideológiai fegyverként – mondta ugyanott Li Csiang kínai miniszterelnök.
Megkezdődött Kínában a Világgazdasági Fórum (WEF). A nyári Davosként is emlegetett esemény megnyitóján Li Csiang miniszterelnök ismét felhívta az Egyesült Államok és az Európai Unió figyelmét, hogy az átpolitizált gazdaság az ellátási láncok végzetes meggyengüléséhez, a világ blokkosodásához fog vezetni.
A kínai miniszterelnök utalt azokra az amerikai szándékokra, amelyek az USA vállalatainak kínai befektetéseit próbálják megakadályozni, valamint arra a nyugati tendenciára, ami a „kockázatmentesítés” kifejezéssel Kína globális kereskedelmi pozícióját igyekszik gyengíteni.
Li Csiang beszéde alig pár nappal azután történt, hogy a múlt héten Németországba és Franciaországba látogatott, ahol a kereskedelmi kapcsolatok további erősítését szorgalmazta az EU két olyan tagjával, amelyeknek döntéseit az egész unió feszült figyelemmel kíséri. Párizsban ráadásul Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel is találkozott, aki a tervek szerint a jövő hónapban végre eljut Kínába, hogy folytathassák a „léggömb-botrány” miatt megszakadt, legmagasabb szintű gazdasági megbeszéléseket.
Peking változatlanul nem tudja elfogadni a „kockázatmentesítés” mögött rejlő tartalmat, és útja során arra buzdította a német vállalatok vezetőit, hogy az ellátási láncok megóvása érdekében a kormányuk helyett ők döntsék el, mi számít kockázatnak és mi nem. Azt is hangsúlyozta, hogy
ha a kockázat fogalmát ideológiai fegyverként kezdi használni a Nyugat, az ismét beláthatatlan gazdasági következményekkel járhat
– nem csak Kínára, de az USA-ra és az Európai Unióra nézve is.
Szijjártó: brutális gazdasági öngyilkosság
A Világgazdasági Fórumon jelen volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki egy panelbeszélgetésen szintén a blokkosodás veszélyeiről beszélt. Mint mondta, a jelenlegi nyugati trendnek megfelelően több tagállam kockázatként és fenyegetésként tekint Kínára, Magyarország azonban a lehetőséget és az együttműködésből származó hasznot látja benne.
A tárcavezető azt is kifejtette, hogy miután a szankciós politikának és az energiaválságnak köszönhetően Európa versenyképessége rohamosan romlik, az úgynevezett „kockázatmentesítés”, amely a Kínától való függetlenedést próbálja megcélozni, felér az EU-s gazdaság „brutális öngyilkosságával”.
Mint mondta, évtizedeken át működött a fejlett nyugati technológián és a könnyen elérhető, olcsó keleti nyersanyagon, energiahordozókon alapuló biztonságos gazdasági növekedés, ennek azonban – köszönhetően a szankciós politikának – vége. „Amennyiben még az európai–kínai kötelékeket is elvágnánk, az kiütné az európai gazdaságot” – mondta a miniszter, utalva rá, hogy az éves 865 milliárd eurós kereskedelmet semmi nem tudná pótolni.
Azt is kiemelte, hogy Kína mára 18 százalékban részesedik a világ GDP-jéből, ezzel pedig maga mögé utasítja az egész Európai Uniót, ennek fényében pedig különösen visszás, amikor Brüsszel arra érez késztetést, hogy másokat kioktasson.
A kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten is alapulhatnak, amit a keleti és nyugati beruházások találkozási pontjává vált Magyarország példája is jól mutatja
– mondta, rámutatva az európai autóipar legsúlyosabb hiányosságára, az akkumulátorgyárak kérdésére, az elektromos átállás alappilléreinek számító termékeket ugyanis csak Kína tudja jelenleg gyors ütemben felépíteni, ellátni és üzemeltetni Európában. „Ha Kínára riválisként tekintünk, nem pedig együttműködési partnerként, azon Európa rajta veszít.”
A miniszter úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kapcsolatok jövője attól függ, hogy Európa készen áll-e a visszatérésre a racionalitáshoz és a józan észhez.
Forrás: makronom.mandiner.hu
Fotó: MTI/Kovács Tamás
