2026. szeptember 13., vasárnap
Az Airbus és a Kawasaki egy japán tengeralattjáró-elhárító, az Eurodrone létrehozását vizsgálja, amely szonárbójákkal és torpedókkal egészíthetné ki a japán P–1 járőrrepülőgépeket, ezáltal Tokió és Európa csökkentené az amerikai haditechnikától való függését.
Az ukrajnai háború lezárása négy, egymásra épülő megállapodást igényelne – állítja Ian Proud volt brit diplomata, aki szerint külön rendezés szükséges Moszkva és Kijev, az EU és Ukrajna, Európa és Oroszország, valamint a NATO érintett tagjai között egy új helsinki folyamat keretében.
Oroszország ellenséges lépésnek minősítette, hogy japán vállalatok ukrán dróngyártókkal működnek együtt. A vita mögött a szigetország gyors drónfegyverkezése és Ukrajna haditechnikai tudásexportja áll, amely az indo-csendes-óceáni államok számára is értékes.
Oroszország pályára állította a Rasszvet kommunikációs rendszer második műholdas sorozatát, amellyel hosszabb távon csökkentené a Starlinknek köszönhető ukrán előnyt. Bár a hálózat még évekre van a teljes működőképességtől, a stratégiai célja világos.
Az EU román–bolgár vezetéssel tengerészeti biztonsági központot hozna létre a Fekete-tengeren. Emiatt azonban Moszkva attól tart, hogy a rendszer később helyben gyártott drónokkal és nyugati eredetű hajókkal lazíthatja fel a török szorosok katonai korlátait.
Az amerikai részvénypiac mára a nyugdíj-megtakarítások és a fogyasztás egyik tartóoszlopává vált. Egy elhúzódó medvepiac akár gazdasági válságot robbanthatna ki, a technológiai koncentráció és a kötvénypiac feszültsége pedig szűk mozgásteret hagy Washingtonnak.
Az okostelefon a modern hadszíntér egyik legnagyobb sebezhetőségévé vált, amire jó példa, hogy Irán és szövetségesei nemrég mobilhálózati kérésekkel és hirdetési adatbázisokkal próbálták követni az amerikai katonák mozgását a Közel-Keleten.
A világ olajpiacán a kitermelés helyett inkább a feldolgozás szab határt a kínálatnak. Az orosz finomítók elleni támadások és a közel-keleti zavarok mellett a dízel ára gyorsabban emelkedik a nyersolajénál, így az energiainfláció a hordók bősége mellett is fennmaradhat.
A Hamász támadása óta eltelt ezer nap geopolitikai átrendeződést hozott a Közel-Keleten: Izrael katonailag erősebb, ugyanakkor diplomáciailag elszigeteltebb lett, Irán meggyengülve is sakkban tartja a világgazdaságot, az Öböl menti szövetségek pedig repedeznek. A konfliktus nyomán új erőegyensúly született, egy jóval veszélyesebb, drágább és kiszámíthatatlanabb, mint a régi.
Az orosz erők a korábbi Geran–2-esek helyett ma már nagyobb számban vetik be a modern, sugárhajtású Geran–4-es drónokat az ukrán hátország ellen. A régi modell végsebessége mindössze 200 km/h volt, az újgenerációs típus azonban már akár az 500 km/h-s tempót is képes elérni.
Ukrajna uniós pénzből is vásárolhat kínai drónalkatrészeket, ugyanis az európai ipar ezekből nem tud elegendő mennyiséget szállítani. A döntés jól mutatja, miként vált Kína gyártóbázisa az orosz–ukrán drónháború egyik kulcsfontosságú hátországává, miközben a technológia ellenőrzése egyre bonyolultabb.
Az EU először szankcionálta volna az orosz halat, ám a német halrudacskagyártás nyersanyagfüggése gyorsan befagyasztotta a tervet. Ebből is látszik, milyen nehéz büntetni azt a beszállítót, amely könnyebben talál új piacot, mint Európa új halat.
Kína semlegességet hirdet Ukrajnában, de a kiszivárgott iratok szerint Peking és Moszkva titokban együttműködik, hogy összegyúrja a fronttapasztalatokat a kínai technológiával. A cél a Starlink és az amerikai légifölény kiiktatása érdekében egy közös hadiipari ökoszisztéma felépítése.
Az ukrán mélységi csapások megmutatták, hogy Oroszország üzemanyag-ellátása néhány nagy finomító kiesésével országos zavart okozhat. Moszkvában ezért egy kisebb finomítókból álló hálózatot mérlegelnek, amely a magasabb költségért cserébe csökkentené a háborús veszteségeket.
Az elmúlt évek háborúi bebizonyították, hogy egy maroknyi olcsó drónnal könnyedén megtámadhatók azok az olajfinomítók, erőművek és vezetékrendszerek, amelyeknek a felépítése évtizedekbe és milliárdokba került. A jelenség nem csupán Ukrajna, Oroszország vagy a Közel-Kelet problémája: a mi régiónk energiaellátása is sebezhető lehet.
Trump látványos gesztust tett Zelenszkij felé a NATO-csúcson: Washington engedélyezheti, hogy Ukrajna saját Patriot elfogórakétákat gyártson. A bomba hír mögötti hadiipari realitás azonban jóval kijózanítóbb. Egy olyan fegyverről van szó, amelynek gyártása évekig tartó előkészítést, rendkívül szigorú technológiai kontrollt és stabil beszállítói hálózatot igényel – miközben Ukrajnának most ...
Az Egyesült Államok csökkenti az európai katonai szerepvállalását, Törökország ugyanakkor történelmi lehetőséget lát a befolyása növelésére. A csúcstalálkozón Ankara azt igyekszik bizonyítani, hogy Európa biztonsága ma már elképzelhetetlen a török haderő és a gyorsan fejlődő védelmi ipar nélkül – ezzel pedig a szövetség egyik meghatározó katonai hatalmává válhat.
Az atomfegyvereket évtizedeken át a végső biztonság garanciáinak tekintették, az ukrajnai háború, az iráni–izraeli konfliktus és az indiai–pakisztáni összecsapások azonban azt mutatják, hogy a nukleáris elrettentés már nem működik úgy, ahogyan a hidegháború stratégái elképzelték.
Mark Rutte újabb kísérletet tett Donald Trump meggyőzésére. A NATO főtitkára ezúttal a közös biztonság vagy az orosz fenyegetés helyett azt hangsúlyozta, hogy az európai fegyverkezés már mintegy 300 milliárd dollárnyi amerikai fegyvermegrendelést és közel 195 ezer tengerentúli munkahelyet tart fenn, vagyis a NATO gazdasági érdek Washington számára.
A Gallup felmérése szerint példátlan mértékben zuhant az Egyesült Államok ukrajnai megítélése, ami azért paradoxon, mert bár a függőségi viszony most is fennáll Washingtonnal, a Trump iránti bizalom 7 százalékra esett.
Tizenöt évvel a sorkötelezettség felfüggesztése után Németország ismét a kötelező katonai szolgálat visszaállításán gondolkodik, aminek a hátterében a Bundeswehr súlyos létszámhiánya áll. Az új önkéntestoborzási rendszer első eredményei messze elmaradtak a várakozásoktól: a közel 300 ezer megkeresett fiatalból eddig mindössze 530-an vállaltak szolgálatot.
Az autonóm eszközök korszaka már a víz alatti hadviselést is elérte: Oroszország a repülőgép-hordozók elleni drónrajokban gondolkodik, az Egyesült Államok és szövetségesei szintén gyorsítják a pilóta nélküli tengeri rendszerek fejlesztését.
Az Egyesült Államokban fordulat készül a hadiiparban: a drága és lassan pótolható csúcstechnológia mellé olcsóbb, gyorsabban gyártható fegyvereket állítanának rendszerbe, ami azt jelzi, hogy a modern háborúkban immár a készletmélység és a gyártási sebesség is stratégiai fegyver lett.
Lengyelország hatalmas tempóban vásárol fegyvereket, de Varsóban már arról vitáznak, hogy a pénz mekkora része építi valójában a lengyel hadiipari kapacitást. Az F–35-ösök körüli vita azt mutatja, hogy a biztonság ára költségvetési mellett iparpolitikai kérdés is.
Az olcsó támadódrónok ellen nem mindig a legdrágább fegyver a legjobb védekezési mód. Litvániában régi androidos telefonokból építenének hangalapú riasztórendszert, Ukrajna pedig már bizonyította, hogy az ilyen drónfelderítés működhet a gyakorlatban is.
A kazanyi Oroszország–ASEAN-csúcs arra utalt, hogy a nyugati szankciós nyomás ellenére Moszkva továbbra is talál külpolitikai és gazdasági mozgásteret Ázsiában, csakhogy a délkelet-ázsiai államok az elsődlegesen csak az energia-, a kereskedelmi és a stratégiai érdekeik mentén mérlegelnek.
Az amerikaiak többsége nem állt Donald Trump iráni katonai fellépése mögé: egy friss felmérés szerint a konfliktus támogatottsága még a korábbi közel-keleti háborúkétól is elmaradt. A generációs és pártpolitikai törésvonalak különösen élesen rajzolódtak ki, ami arra utal, hogy az Egyesült Államokban csökken a társadalmi támogatottsága az újabb külföldi katonai beavatkozásoknak.
Omar Bradley tábornok híres meglátása szellemében, miszerint „az amatőrök beszélnek a stratégiáról, a profik a logisztikát tanulmányozzák”, a Közel-Keletre és az olajárra most a diplomáciai közlemények helyett a hajók, biztosítók és kikötők felől érdemes nézni.
A hatodik generációs vadászgépek fejlesztése körül új törésvonal nyílik Európában: a francia–német program szétesése után Berlin a brit–olasz–japán GCAP felé fordulhat, ami a katonai technológiai kérdésen kívül iparpolitikai erőpróba is.
Az idei Globális Béke Index szerint a békesség átlagos szintje 0,7 százalékkal romlott az elmúlt évben, és ez már a tizenkettedik egymást követő év, amikor a mutató visszaesést jelez. A rangsorban Magyarország a 15. helyet foglalja el több nyugati országot megelőzve.
