Háború – makronom.eu - Page 2
2025. március 24., hétfő

Már körvonalazódik az ukrajnai háború végére kerülő pont 

A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen! 

Zelenszkij visszautasította Trump ajánlatát 

Zelenszkij visszautasította az USA ajánlatát, amellyel Washington ellenőrzést szerzett volna az ukrán kritikus nyersanyagok kitermelése felett. Az ukrán elnök ehelyett közvetlen biztonsági garanciákat és egy közös béketervet szeretne elérni az USA-val, mielőtt tárgyalásokat kezdene Oroszországgal.

Vörös-tengeri támaszpont építéséről állapodott meg Oroszország és Szudán

Oroszország és Szudán megállapodott egy katonai bázis létesítéséről a Vörös-tenger partján, amely Moszkva számára alternatíva lehet a szíriai támaszpontjai elvesztése esetén. Az állomáshely Moszkva afrikai műveleteinek logisztikai támogatására szolgálhatna, miközben a szudáni polgárháború fordulóponthoz érkezett. 

Orosz stratégiai terjeszkedés Líbiában 

Oroszország Líbiában növeli katonai jelenlétét, alternatívát keresve a bizonytalan sorsú szír bázisai helyett. A Maaten as-Sarra légi támaszpont logisztikai csomópontként szolgálhat a Száhel-övezetben végrehajtott műveletekhez, miközben Moszkva szorosabb kapcsolatokat épít a régió katonai rezsimjeivel.

A béke képlete Ukrajna gazdasági felosztása lesz 

Gleb Prosztakov orosz üzleti elemző szerint Ukrajna nemcsak választóvonal és ütközőzóna lehet Oroszország és az Egyesült Államok számára, hanem egy olyan országgá válhat, amely a kölcsönös kereskedelmi érdekek alapján összeköti a szembenálló feleket– egyfajta biztosítékként.

Washington Európát kizárva intézi Ukrajna sorsát

A müncheni biztonságpolitikai konferenciára optimistán és nagy reményekkel készülődtek a résztvevők. Aztán két nappal a kezdés előtt jött az amerikai védelmi miniszter, majd maga Trump, és olyan bejelentést tettek, ami után minden megváltozik. Európa a partvonalról figyelheti az ukrajnai háború lezárását: kötelessége lesz, joga nem sok. 

Ukrajna gázfegyvere visszacsap 

Az orosz hadsereg folyamatosan támadta az ukrán energetikai létesítményeket. Most, hogy Kijev felmondta az európai gáztranzitot, immár semmi sem gátolja Moszkvát, hogy a gázlétesítményeket is célba vegye. Az ukrán tárolók kimerülőben, és lehet, hogy kénytelenek lesznek Európából vásárolni.

A világ az orosz szankciók lazítására készül 

A pragmatikus gazdasági gondolkodás újra és újra felülírja a moralizálást és a vágyalapú politikát. Európa ébredezik, és egyre inkább az oroszországi kapcsolatok felülvizsgálatán gondolkodik. 

Te is fiam, Google – egyre több techóriás lépi át a hadiipari korlátait 

Az Alphabet irányelvei már nem tiltják, hogy a technológiáját hadiipari célokra használják – ezzel átpasszolta a labdát a kormányoknak, mostantól az ő felelősségük azok etikus használata.

Donald Trump is vinné az ukránok ritkaföldfémét 

Donald Trump elnök a héten kijelentette, hogy egy olyan megállapodást szeretne elérni, amely lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy hozzáférjen Ukrajna ritkaföldfémforrásaihoz, cserébe a Kijevnek folyósított katonai és gazdasági segélyért.

Az ukrán katonák berobbantották a pokrovszki bányájukat 

Pokrovszk mellett törnek előre az oroszok, miközben az ukrán csapatok felrobbantották az ellenőrzésük alatt lévő legnagyobb szénbányát. Úgy tűnik, Oroszország a tűzszünet előtt igyekszik minél több nyersanyaglelőhelyet elfoglalni, amivel az ukránoknak nyújtott nyugat hitelek visszafizetését is veszélyezteti.

Az új szír hatóságok kivették a tartúszi kikötőt az oroszok kezéből 

Az orosz sajtóban csüggedten kommentálták az új szír kormányzat előre borítékolható döntését, amely érvénytelenítette egy orosz építőipari vállalattal kötött, a tartúszi kikötő kezeléséről szóló megállapodást. Az orosz támaszpontok kérdésében még bizakodnak, de már keresik az alternatívát a Földközi-tenger térségében.

Trump beköszön, Milei fenyeget, Zelenszkij kér – mi történt még Davosban? 

Donald Trump csütörtökön jelentkezett be a Világgazdasági Fórumon. Beszédében főként a globális vállalatokat csábítgatta az USA-ba és a bankok vezetőihez is szólt. Javier Milei argentin elnök megszólalt arról, hogy valóban kiléptetné-e országát a Mercosurból, Zelenszkij pedig arról beszélt, csak az USA garantálhatja Ukrajna biztonságát. 

Ukrajna elveszíti a Nyugatnak ígért stratégiai nyersanyagait 

Az orosz sajtó nemcsak a katonai eredményekről számol be, hanem sikerként mutatja be azt is, hogy a megszerzett területek növekedésével miképp omlik össze Zelenszkij ígérete, amely szerint a Nyugat támogatását az ott található ásványkincsekkel fizetné ki.

Dosztojevszkij népszerűsége a Z generációnál  

Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszországban nagyon divatos lett Dosztojevszkijt idézni. És nem csak ott. Nyugaton a Z generáció kapta fel, annak ellenére, hogy ott betiltanának mindent, ami orosz, de hát a „fiatalok mindig hőslelkűek, bár néha csak kevéssé, és néha rosszkor, de hőslelkűek”.

Zabálja az orosz fölgázt az Európai Unió 

Az új esztendő első két hetében az EU tagállamai 837 300 tonna cseppfolyósított földgázt vettek Oroszországtól, ami új rekord. Ez érdekes megközelítése az orosz gazdaság térdre kényszerítésének. 

Trump újra a Közel-Keleten – gyorselemzés 

Donald Trump visszatérése újrapozicionálhatja az USA Közel-Kelet-politikáját, amely továbbra is Izrael biztonságát, Irán visszaszorítását és a térségi stabilitás fenntartását célozza, de az intenzív katonai jelenlét helyett a diplomáciai és stratégiai nyomásgyakorlásra helyezné a hangsúlyt.

Tűzszünet Gázában – gyorselemzés

Tűzszünet Gázában – gyorselemzés 

Hathetes tűzszüneti megállapodás született Gázában, ahol megegyeztek a túszok szabadon engedéséről és az izraeli csapatok kivonásáról is. A Biden-kormányzat sikerkommunikációját azonban beárnyékolja, hogy Netanjahu Trumpot hívta fel elsőként, hogy köszönetet mondjon a közvetítésért. 

A háború befejezésének kulcsa a szankciók szakaszos feloldásában rejlik? 

Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai megbízottja szerint egy elfogadható béke érdekében megígérhetik az Oroszország elleni szankciók teljes feloldását és a kapcsolatok normalizálását. Ian Proud volt brit diplomata szerint viszont a szankciókat, mintegy jutalomként, csak szakaszosan szabad feloldani.

Trump megkezdi a rendcsinálást Ukrajnában 

Trump megkezdi a rendcsinálást Ukrajnában 

Az amerikai elnök első pillantásra kegyetlennek tűnő, valójában nagyon is kiszámított lépést tett a békéhez vezető úton. A labda Zelenszkijnél pattog, ő viszont nem fogja tudni visszaütni. 

Az USA újra akar indítani egy hidegháborús haditengerészeti bázist Norvégiában 

Az USA a hidegháborús időkből származó norvégiai Olavsvern haditengerészeti bázis újranyitását tervezi, hogy erősítse a jelenlétét Grönland vonzáskörzetében. A föld alatti létesítmény stratégiai elhelyezkedése és fejlett infrastruktúrája ideális támogatást nyújtana amerikai tengeralattjárók számára. 

Használati útmutató az elkövetkező „Ki veszítette el Ukrajnát?” egymásra mutogatósdiban  

Senki sem tudja pontosan, hogyan és mikor ér véget Oroszország ukrajnai háborúja, de a kialkudott feltételek vélhetően csalódást okoznak Kijevnek és nyugati támogatóinak. Ezt követően elindul az egymásra mutogatás és a felelősök keresése. A nemtelen vitához egy amerikai szaklap ad szellemi muníciót.

Scholz 3 milliárd eurós segélyt blokkolt Ukrajnának 

A német választási kampány felülírta a sokat hangoztatott szolidaritást. A kancellár nem volt hajlandó aláírni a soron kívüli hadisegélyt, mondván, éppen elég pénzt különítettek már el Ukrajnára. 

Trump már 5 százalékos NATO-kiadást követelne meg a tagállamoktól 

A jelek szerint folytatódik az amerikai elnök első ciklusa alatt megkezdett NATO-ostorozás. Donald Trump akkor a 2 százalékos védelmi kiadást el nem érők miatt akadt ki, most azonban már 5 százalékot javasol.  

Miért okoz gondot az orosz gazdaság növekedése? 

Sokan sokféle módon adnak hírt az orosz gazdaság helyzetéről. Vannak, aki a figyelemre méltó bővülést említik, mások a gondokra, a munkaerőhiányra, az inflációra vagy a gazdaság túlfűtöttséget emelik ki. Nézzük meg, mit mondanak maguk az oroszok a saját gazdaságukról.

Berlin és Párizs enyhíteni akarja a Szíriával szembeni uniós szankciókat 

Az EU az egyes szankciók feloldásával a szíriai újjáépítést kívánja elősegíteni. A konkrét döntés január végén születhet meg, amit az új szír rezsim rögtön hatalmas sikerként könyvelhetne el. Mindeközben a Biden-kormányzat átmenetileg már enyhítette a szankciókat. 

Majdnem egy komplett dandár dezertált az ukránoknál 

Már a franciaországi kiképzés alatt mintegy ötvenen szöktek meg a szuperdandárnak szánt 155-ösből. Idáig 1700 katona dezertált az alakulattól, az ukrán vezetés tombol, ám az eset még ennél is súlyosabb problémákat vet fel.  

Az azeri repülőgép lelövése felborítja a nagy kaukázusi sakktáblát? 

Sokan magyarázták, hogy mitől zuhant le az Azerbaijan Airlines J2–8243-as járata karácsony napján. A repülőgép fekete dobozait még vizsgálták, de a nyugati média rögtön eldöntötte, hogy Oroszország a felelős. Az azeri elnök – aki a nyugati nyomás ellenére erős kapcsolatokat ápolt Oroszországgal – rögtön átvette ezt a narratívát.

A Wall Street torkosa: ömlik a pénz az amerikai képviselők zsebébe a háborúkból

Tavaly 113 millió dolláros csúcsot ért el az amerikai törvényhozók részvénykereskedése a védelmi ipari területen. Az egyik legtöbbet kaszáló politikus Nancy Pelosi volt, aki a leghangosabban követelte és követeli az ukrajnai háború folytatását. Így már érthetőbb.

Kurszk bosszúja

A jelek szerint bekövetkezik az, amitől az ukránok a legjobban tartottak: az elfoglalt kurszki területeket visszaszerzik az oroszok, miközben egyre gyorsabban nyomulnak előre Kelet-Ukrajnában. A taktika, amitől Kijev az oroszok tárgyalóasztalhoz kényszerítését várta, ismét összeomlott.  

Kérdezz bátran!
Chat