Nem olyan rég még arról beszéltünk, hogy a robotok elveszik a gyártási munkahelyeket, most már a mesterséges intelligencia jelent veszélyt a magasabb beosztásúak – könyvelők, szoftverprogramozók, humánerőforrás-szakértők és jogászok – munkájára.

Eddig az amerikaiak generációi számára a vállalati munka volt a stabil jóléthez vezető út. A túlfoglalkoztatás és az emelkedő kamatlábak által kiváltott, hónapok óta tartó elbocsátások során elveszett munkahelyek talán soha nem térnek vissza.

A vállalatok újragondolják számos fehérgalléros munkakörök értékét, sokuk munkája részben a mesterséges intelligencia alkalmazásával fog elveszni, csökkeni vagy átalakulni.

Mark Zuckerberg, a Meta Platforms vezérigazgatója a Facebook anyavállalat legutóbbi elbocsátási körét követően azt mondta az alkalmazottaknak, hogy sok munkahely már nem fog visszatérni, mert az új technológiák lehetővé teszik a vállalat hatékonyabb működését. Jó néhány iparág vezetője mondja azt, hogy az új technológia várhatóan inkább kiegészít majd néhány meglévő szerepet, és megváltoztatja az emberek munkáját. Optimistább megfogalmazásban: a mesterséges intelligencia lehetővé teheti a munkavállalók számára, hogy értelmesebb munkát végezve jobban hozzájáruljanak a vállalatuk eredményeihez.

A The Wall Street Journal idézi az Employ America, egy pártoktól független kutatócsoport elemzését, miszerint a márciusban véget ért évben a munkanélküli fehérgallérosok száma nagyjából 150 ezerrel nőtt. Ez magában foglalja a szakmai szolgáltatások, a menedzsment, a számítógépes foglalkozások, a mérnöki és a tudósok körében dolgozókat.

A folyamat mögötti dinamikát felgyorsította az elmúlt évek nagyarányú munkaerő-felvétele is. Maguk a vállalatvezetők mondják, hogy felduzzadt menedzseri rétegek már terhet jelentenek, lassítják a döntéshozatalt. Számos cég jelentette be, hogy elsősorban a bürokráciát, a vezetői réteget szeretnék karcsúsítani, ami reményeik szerint gyorsabb innovációs aktivitást  is jelent.

Foglalkoztatási szint a foglalkozási csoportok szerint

A grafikonból is látható, hogy a munkahelyek fellendülési és visszaesési ciklusokon mennek keresztül. A korábbi visszaesések idején a vezetők ígéretet tesznek a racionalizálásra, majd az üzleti feltételek javulásakor visszatöltötték az állományt. Sok vezető szerint ezúttal másképp lesz.

A korábbi időszakokban, amikor a magasabb kamatlábak recesszióba taszították az amerikai gazdaságot, a munkahelyek megszűnése leginkább a kamatváltozásokra legérzékenyebb iparágakat, például a feldolgozóipart és az építőipart érintette. Most viszont úgy tűnik, másképp van. Lehet, hogy megváltozott a gazdaság szerkezete? – teszi föl a kérdést több, a témával foglalkozó szakértő.

Miután a Federal Reserve (Fed) 14 hónapja emeli a kamatlábakat, az üres álláshelyek száma közel két éve a legalacsonyabb szintre esett márciusban. Az elbocsátások az információs ágazatban 88 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a pénzügyi és biztosítási ágazatban pedig 55 százalékkal nőttek, míg a feldolgozóiparban, ugyanebben az időszakban csak 25 százalékkal.

A kutatók szerint a vállalatok egyelőre arra összpontosítanak, hogy megtartsák a kékgalléros munkavállalókat – éttermi felszolgálókat, raktári munkásokat, sofőröket és hasonlókat –, akikből továbbra is hiány van.

A befektetők nyomása alatt álló felső vezetők kénytelenek a középvezetőket és más fehérgallérosokat elbocsátani.

A LinkedIn álláskereső oldal szerint az év első negyedévében a legkeresettebb munkakörök közé tartoztak a kiskereskedelmi dolgozók, köztük az eladók és a pénztárosok, illetve az ápolók és a sofőrök. A vállalatok rájöttek, hogy a középszintre túlságosan sok embert vettek fel.

A kormányzati adatokban nincs határozott definíció a fehérgalléros alkalmazottra. A kifejezés tág értelemben olyan emberekre vonatkozik, akik irodában dolgoznak és felsőfokú végzettségűek. Az elmúlt évtizedekben a vezetői és szakmai munkakörökben történő felvétel megelőzte a többi kategóriát. A munkaügyi minisztérium adatai szerint a vezetői és szakmai foglalkozású munkavállalók száma az elmúlt 40 évben közel 150, a 2007–2009-es recesszió vége óta pedig közel 36 százalékkal nőtt. Ehhez képest a szolgáltatási foglalkozások, például a fodrászok, a gyermekgondozók és a kaszinókban dolgozók száma a legkorábbi rendelkezésre álló adatok szerint 1983 óta 72 százalékkal, 2009 júniusa óta pedig 3,5 százalékkal nőtt.

A szakképzett munkaerő iránti nagyobb kereslet és a főiskolai végzettségű munkavállalók magasabb fizetése tovább növelte a gazdasági szakadékot a kékgallérosokkal szemben. A Covid–19-járvány csúcspontját követően azonban a bérek az alacsony keresetűek körében emelkedtek a leggyorsabban, csökkentve az egyetemi bérprémiumot, és megfordítva a fizetések közötti egyenlőtlenség 1980 óta tartó növekedésének mintegy negyedét. – derül ki a Massachusetts Institute of Technology közgazdászainak tanulmányából.

Az áprilisban felvett munkavállalóknak fizetett bérek változása az egy évvel korábbihoz képest

A több mint 300 ezer kis- és középvállalkozás bérszámfejtési adatai közben azt mutatták, hogy az újonnan felvett munkavállalók jövedelme általában csökkent áprilisban az egy évvel korábbihoz képest, de a leggyorsabban a fehérgalléros szakmákban, például a pénzügyi és biztosítási területen mérséklődött a Gusto, egy bérszámfejtő, juttatási és humánerőforrás-kezelő szoftvergyártó szerint. A Gusto azt tapasztalta, hogy a leggyorsabban az olyan szolgáltató és munkás iparágakban emelkedtek a fizetések, mint az idegenforgalom, az építőipar és a szabadidős tevékenységek.

A munkaügyi minisztérium előrejelzése szerint a 20 foglalkozás közül, amely 2031-ig a legtöbb munkahelyet teremti, körülbelül kétharmaduk olyan fizikai munkás munkakör lesz, amely évi 32 ezer dollár (mintegy 11 millió forint) körüli éves fizetéssel jár, beleértve az otthoni és személyi gondozókat, az éttermekben dolgozó szakácsokat, a gyorséttermi munkavállalókat, a pincéreket és a teherfuvarozókat.

A legjobb növekedési kilátásai a főiskolai végzettséget igénylő szakmáknak vannak, ezek közé tartoznak a szoftverfejlesztők, az üzemeltetési menedzserek és a regisztrált ápolók. Ezek a munkakörök évi 100 ezer dollár (mintegy 35 millió forint) körül fizetnek, és az előrejelzések szerint jobban védettek lesznek a mesterséges intelligencia szorításától, mint más fehérgalléros tevékenységek.

(Forrás: The Wall Street Journal)