Mind az USA, mind Európa kezdi belátni, hogy a végtelenségig nem lehet az ukrajnai háborút finanszírozni. A donorországok most a százszor beígért ukrán győzelmekre várnak.

Tavaly decemberben 48 milliárd dolláros segélycsomagot hagyott jóvá az amerikai Kongresszus Ukrajna fegyversegélyeire és ellátására. A hírek szerint ez az összeg mára 6 milliárd dollárra apadt, ami azt jelenti, hogy a feneketlennek tűnő pénztárca akár már a nyár közepére kiürülhet.

Újracsomagolás

A Fehér Ház újabb segélycsomagról lesz kénytelen tárgyalni, ám ezúttal nagyobb fába vágja a fejszéjét az eddigieknél. Biden fejére éppen rászakadt az adósságplafon, a helyzet megoldásához a republikánusok által uralt Kongresszus jóváhagyása is kell. Ők azonban máris kiadáscsökkentést szabtak meg feltételül, amelynek ugyan valószínűleg nem a Pentagon látja majd kárát, de Biden sok nagyívű gazdasági programját jegelheti – ez pedig semmiképpen nem veszi ki jól magát az Ukrajnának küldözgetett biankó csekkek fényében.

Az ukrajnai háború már most a jövőre esedékes elnökválasztás egyik kiemelt kampánytémája. Míg Joe Biden Oroszország vereségét (ezzel az USA stratégiai bölcsességét) kommunikálja minden szinten, kihívója,

Donald Trump drasztikus támogatáscsökkentésről és a háború mihamarabbi lezárásáról beszél.

A republikánus elnökjelölt szava nagyon is befolyásolhatja a Kongresszus szavazási végeredményét az újabb segélycsomagról, amelynek fontossága a Pentagon Ukrajnára fordítandó összegeinek csökkenésével egyenes arányban növekszik.

Kapkodó EU

Érzi a helyzet súlyosságát Brüsszel is: Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője éppen most lobbizik azért, hogy az immár szinte csak Ukrajna felfegyverzésére szolgáló Európai Békekeret összegét emeljék meg 3,5 milliárd euróval. Az alap is kimerülőben van, Borrell pedig most sietve próbálja minél hamarabb feltölteni, hogy az EU újabb gigasegélyeket tudjon biztosítani Ukrajnának. A keret plafonjának legutóbbi emelésekor Magyarország befizette ugyan a rá eső összeget, de teljes joggal mutatott rá, hogy

az alapot alapvetően nem Ukrajna, hanem az EU közös biztonság- és védelempolitikájának katonai vonatkozású misszióinak, műveleteinek közös költségei miatt hozták létre.

Éppen ezért élt a konstruktív tartózkodás jogával, ami azt jelenti, hogy nem akadályozza a többi tagállamot a szállításban, befizeti az Európai Békekeretbe a ráeső százalékokat, azzal a kikötéssel, hogy azt nem a lőszerbeszerzésre, hanem a Békekeret céljainak is megfelelően a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére, illetve a migrációs nyomás enyhítésére használják fel.

Még bonyolultabb lett a helyzet, amióta Ukrajna érezhetően agresszív magatartást tanúsít Magyarországgal szemben. A The Washington Post által nyilvánosságra hozott, kifejezetten a kormány ellen irányuló, Zelenszkij-féle robbantási szándék, valamint az OTP felvétele a „nemzetközi háborús szponzorlistára” a magyar külügyet megfelelő válaszlépésre késztette: Szijjártó Péter szavait, amelyek szerint „nagyon nehezen megyünk bele egyáltalán tárgyalásokba is a tizenegyedik szankciós csomagról, nagyon nehezen tárgyalunk további áldozatokat kívánó gazdasági korlátozó intézkedésekről, amíg az OTP ezen a bizonyos ukrán listán rajta van”, hamarosan tettek követték. Magyarország blokkolta az Európai Békekeretből finanszírozandó segély újabb 500 millió eurós részletét, és világossá tette, hogy nem tárgyal pénzügyi-gazdasági támogatásokról addig, amíg Ukrajna vissza nem vonja jogsértő intézkedéseit.

Öt hónap

A hivatalos és mindig optimista kommunikáció árnyékában ugyanakkor felbukkant az az információ, amely szerint az USA gyakorlatilag öt hónapot ad Ukrajnának arra, hogy meggyőző sikereket érjen el, vagyis ennyi időt vél még reálisnak arra, hogy Kijev megváltoztassa a háború állását.

A közvélemény-kutatások szerint az Államokban csökken az ukrajnai háborúban való részvétel miatti lelkesedés, és egyre többen vélik úgy, hogy az egy feneketlen pénznyelő,

miközben a belső gazdasági gondok mellett a kormánynak egyre inkább Kínával kellene foglalkoznia. Ahogyan egy brüsszeli tisztségviselő megfogalmazta: az USA szempontjából most elsődleges fontosságú, hogy az ukrajnai háborút sikerként kommunikálja, és bebizonyítsa: az utolsó centig megérte az eddigi támogatás.

Amennyiben azonban szeptember-október környékén Ukrajna még mindig nem tud világos és egyértelmű sikereket felmutatni, óriási nyomás nehezedik majd a Nyugatra, és nagy valószínűséggel országok tucatjai (köztük az USA is) csatlakoznak a magyar állásponthoz, és kényszerítik Ukrajnát (Zelenszkijjel vagy nélküle) majd tárgyalóasztalhoz. Ahogy a Financial Times fogalmazott: az alapvető üzenet az lesz Ukrajna felé, hogy

a biankó csekkek időszaka lejárt,

Kijev számára pedig a lehető legjobb megoldás az lesz, ha belemegy a tárgyalásokba. Az USA költségvetési rugalmassága sem végtelen.

A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk
MTI/AP/Libkos