A világ egyes területein szaporodnak az árvizek, máshol szárazság fenyeget, és mindezt egyre inkább a legújabb El Niño ciklus számlájára írják. Az időjárási anomáliák élelmiszerhiányt és áramszünetek láncreakcióját is kiválthatja, amely megzavarhatja az ellátási láncokat és felszíthatja az inflációt. Az időjárási jelenség ezt megelőzően is ezermilliárd dolláros károkat okozott a világgazdaságnak és félő, hogy ez most sem lesz másképp.
Az El Niño – egy természetes éghajlati jelenség, amely megváltoztatja a globális időjárási mintákat – négy év után hivatalosan is visszatért, és azzal fenyeget, hogy tovább súlyosbítja az amúgy is megnövekedett élelmiszerinflációt. A hűvösebb La Niña fázisról a melegedő fázisba való átmenet káoszt okozhat, különösen a gyorsan növekvő feltörekvő gazdaságokban. Megterheli az elektromos hálózatokat, gyakoribbá válnak az áramkimaradások. A szélsőséges hőség közegészségügyi vészhelyzeteket okoz, míg az aszály növeli a tűzveszélyt. Terméskiesések, elárasztott utak és elpusztult házak.
A múlt hónapban az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) Klíma-előrejelző Központja bejelentette, hogy az El Niño-jelenség már most is jelen van, és várhatóan a következő hat-kilenc hónapban fokozatosan erősödni fog, ami a bolygó nagy részén új, szélsőséges időjárási időszakot hoz.
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, ami három-, illetve hétévenként ciklikusan jelentkezik. Karácsony táján kezdődik és 9–12 hónapig tart. Az Egyenlítő mentén a Csendes-óceán vize felmelegszik, ami miatt megváltoznak a keletről nyugatra fújó passzátszelek, illetve a felszíni vizek áramlatai. Hatására aszályos, száraz időszak köszönt be Afrikában és Ausztráliában, a Karib-tengeren, Amerika nyugati partján pedig óriási esőzéseket okozhat.
Az El Niño Déli Oszcilláció – ahogy az El Niño és a La Niña ciklust hivatalosan nevezik – hatása azért olyan mélyreható, mert a bolygó egyharmadát lefedő hatalmas Csendes-óceáni medencében jelent hatalmas elmozdulást.
Az El Niño-tél gyakran kevesebb esőt és havat hoz az Egyesült Államok és Kanada északi részén, ami tovább növeli a régiót sújtó aszálygondokat. Emellett kiszárítja a faanyagot, ami a jövőben még súlyosabbá teheti az olyan erdőtüzeket, mint amilyen a kanadai volt.
Az El Niño hozzájárult ahhoz is, hogy a 2016-os év lett a valaha feljegyzett legmelegebb év, és a tudósok aggódnak, hogy ez újabb rekordmagasságú globális hőmérsékletet okozhat. Már a legutóbbi három „hűvös” La Niña-év – 2020 és 2023 között – is melegebb volt, mint a 2015 előtti összes El Niño-év. E hónap elején az EU Kopernikusz földmegfigyelő egységének kutatói
először tapasztalták, hogy a globális felszíni levegő hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti szint fölé.
Ez az a határérték, amelyet a világ vezetői a 2015-ös párizsi klímacsúcson a globális felmelegedés korlátozásában állapodtak meg. Leginkább aggasztó az, hogy már júniusban elértük a 1,5 Celsius-fokos hőmérsékleti határt, ami valószínűvé teszi, hogy hamarosan túllépjük ezt a határt, nemcsak néhány hétre, hanem hosszabb időre is.
Ezek a hatások súlyos zavarokat okoznak majd a halászatban, a mezőgazdaságban és a gazdaság más ágazataiban, és súlyosbítják az éghajlatváltozás hatásait is
Több billió dollárnyi gazdasági veszteség
A korábbi El Niño-szezonok gazdasági hatásai gyakran folytatódtak a legszélsőségesebb időjárási körülmények elmúltával is.
Az egyesült államokbeli Dartmouth College kutatása szerint az 1982-83-as El Niño után a pénzügyi hatások további fél évtizedig érezhetőek voltak, s összesen mintegy 4,1 billió dollárt (3,7 billió eurót) tettek ki. A Science című amerikai folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók szerint az 1997-98-as El Niño lecsengése után a globális gazdasági növekedésnek 5,7 billió dollár kárt okozott.
A dartmouthi kutatók becslései szerint a legutóbbi El Niño-szezon negatív gazdasági hatásai elérhetik a 3 billió dollárt mától 2029-ig.A kutatók azt is megállapították, hogy az 1982-83-as és az 1997-98-as El Niño jelenségek 1988-ban és 2003-ban mintegy 3 százalékkal csökkentették az USA bruttó hazai termékét (GDP). Az olyan országok, mint Peru és Indonézia – ahol a mezőgazdaság a GDP akár 15 százalékát is adja – 2003-ban több mint 10 százalékkal csökkentek.
A gazdasági hatás a halászati iparral kezdődik, amely a magasabb óceáni hőmérséklet miatt óriási mértékben szenved. Ezután a nagy mezőgazdasági térségeket érinti Afrika, Dél-Amerika, sőt Észak-Amerika több régiójában. Amennyiben rosszul alakulnak a mezőgazdasági hozamok, illetve a viharok miatt az infrastruktúra is megrongálódik, a biztosítási ágazat is szenvedni fog.
Élelmiszer- és energiainfláció
A Bloomberg Economics modellezése szerint, a nem energetikai nyersanyagáraknál a korábbi El Niño-periódusok közel 4 százalékponttal, az olajnál 3,5 százalékponttal növelték az árakat, ami gyengítette a globális élelmiszerbiztonságot. Emellett a bruttó hazai termék növekedésére is hatással voltak, különösen Brazíliában, Ausztráliában, Indiában és más sérülékeny országokban.
A Bloomberg azt is megállapította, hogy az infláció körülbelül 0,75 százalékponttal volt magasabb Argentínában és Brazíliában, és fél százalékponttal magasabb a Fülöp-szigeteken és Indiában.
Mivel attól tartanak, hogy a legutóbbi El Niño-fázis minden idők legmelegebb és legköltségesebb szakasza lehet, az elemzők úgy vélik, hogy ez meghosszabbítja az amúgy is magas élelmiszerinflációt. A Covid és az ösztönző intézkedések utáni áremelkedés csúcspontján talán már túljutottunk, de még évekbe telhet, amíg a központi bankok által kitűzött 2 százalékos inflációs cél visszatér.
Az El Niñoval kapcsolatos növekvő aggodalmak máris hozzájárultak ahhoz, hogy a kávé, a cukor és a kakaó ára az elmúlt hetekben meredeken emelkedett. Ezekt várhatóan más élelmiszeripari nyersanyagok ára is követni fogja, ahogy a súlyos időjárási események hatással lesznek a termésre.
Számos alapvető élelmiszert, köztük pálmaolajat, cukrot, búzát, kakaót és rizst olyan területeken termelnek, ahol valószínűleg nehezebb termesztési körülményekkel kell szembenézniük. A rizstermesztésnél súlyos gondot fog okozni, ha a monszun nem hoz megfelelő mennyiségű csapadékot. A világpiacon egyelőre nem csökkennek az amúgy is magas rizsárak.
Nem csak az élelmiszer-termelésnél okoz gondot az El Niño
Chilében például heves esőzéseket okozhat, ami viszont korlátozhatja a bányákhoz való hozzáférést, amelyek adják a világ réztermelésének közel 30 százalékát. Az alacsonyabb termelés és a késedelmes szállítások hatással lesznek a fém árára, amelyet olyan termékekben használnak, mint a számítógépes csipek, autók és háztartási gépek.
Kínában a tikkasztó hőség már most is pusztítja az állatállományt és megfeszíti az elektromos hálózatokat. A tavaly nyári aszály miatt két hétre lekapcsolták az áramot számos kínai gyárban, ami megzavarta több gyártóóriás ellátását, mint az Apple vagy a Tesla. A hatóságok idén nyáron további áramhiányra számítanak.
Bár az El Niño jellemzően kevesebb atlanti-óceáni hurrikánt jelent, és így kevesebb fennakadást okoz a Mexikói-öbölben zajló olaj- és gázkitermelésben, az Egyesült Államok nagy része mégis fokozott áramszüneti kockázattal néz szembe idén nyáron, ha széles körű szélsőséges hőség alakul ki.
A megújuló energiára való gyors átállás számos országban tovább növelte az áramkimaradások kockázatát. A naperőművek éppen akkor sötétednek el, amikor a forró nyári estéken az áramigény tetőzik, a szárazság pedig korlátozza a vízenergia felhasználását.
A hőmérséklet emelkedésével az energiahálózatok világszerte igyekeznek lépést tartani. Ez növeli az üzemanyagok, köztük a szén és a gáz iránti keresletet.
Az áramkimaradások az időjárástól függetlenül zavaróak; intenzív hőhullámok idején az áramkimaradások életveszélyes következményekkel járhatnak. A hőguta súlyos idegrendszeri károsodást okozhat, és akár halálos kimenetelű is lehet. A nagyon magas hőmérséklet a szívroham, a stroke és a munkahelyi sérülések kockázatát is növeli.
A kockázatok a trópusokon és a déli féltekén a legsúlyosabbak
A Deutsche Bank elemzői szerint is az áremelkedés különösen negatív hatással lehet a feltörekvő piacokra, ahol rendszeresen előfordul, hogy a fogyasztói kiadások legalább egyharmadát az élelmiszerek teszik ki. Emellett, földrajzi elhelyezkedésük miatt is a feltörekvők jobban ki vannak téve az éghajlati változásoknak.
A világ szegényeinek kell a legsúlyosabb következményekkel szembenézniük. A konfliktusok, a gazdasági sokkok és az időjárási szélsőségek együttes hatása miatt már most is rekordszámú, 222 millió ember él élelmezési bizonytalanságban.
A 2015-16-os El Niño az ENSZ szerint magasabb alultápláltsági arányokhoz és kényszerű kitelepítésekhez vezetett, valamint súlyosbította a kolera és a tífusz járványokat. Közel két tucat nemzet több mint 5 milliárd dolláros humanitárius felhívást tett közzé.
