Egy nagyszabású tanulmány előzetes eredményei azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia (MI) ugyanakkora hatékonysággal szűri ki az emlőrákot, mint két radiológus közösen. Az MI ráadásul nem növeli a téves pozitív eredményeket és számottevően enyhítheti az orvosok túlterheltségét.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az emlőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés világszerte, évente több mint 2,3 millió nőnél alakul ki a betegség. A szűrés javíthatja a prognózist és csökkentheti a halálozást azáltal, hogy a mellrákot korábbi, jobban kezelhető stádiumban fedezi fel.
A friss svéd kutatásban azt vizsgálták, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatékonysággal szűri ki az emlőrákot két radiológushoz képest. A vizsgált nők átlagéletkora 54 év volt. A felvételek egyik felét két radiológus, míg a másikat az MI segítségével értékelték.
A mesterséges intelligenciával támogatott szűrés során 244 nőnél (a vizsgált hölgyek 28 százalékánál) találtak rákos elváltozást, míg a radiológusok 203-nál (25 százalékuknál). Az MI használata emellett nem mutatott több téves pozitív eredményt, hiszen az eredmények aránya mindkét csoportban 1,5 százalék volt – adta hírül a The Guardian.
A végleges eredmények – amelyek azt vizsgálják, hogy az MI csökkenti-e az intervallumrákok, tehát a szűrővizsgálatok között felfedezett daganatok számát, és hogy indokolt-e az MI alkalmazása a szűrés során – csak néhány év múlva várhatók.
Az időközi elemzés azonban megállapítja: „A mesterséges intelligencia által támogatott mammográfiás szűrés a szokásos kettős leolvasáshoz képest hasonlóan teljesített, lényegesen alacsonyabb szűrési munkaterhelés mellett. . Ez azt jelzi, hogy
a mesterséges intelligencia alkalmazása a mammográfiás szűrésben biztonságos.”
A tanulmány vezető szerzője, dr. Kristina Lång, a svédországi Lund Egyetem munkatársa szerint bár az MI által támogatott szűréshez is szükség van legalább egy radiológusra, még így is jelentősen csökkenthetné a rájuk nehezedő munkaterhet, hiszen nem kellene kettőnek részt vennie a vizsgálaton. Ezzel együtt a betegek várakozási ideje is lerövidülne.
Stephen Duffy, a londoni Queen Mary Egyetem rákszűrésprofesszora üdvözölte a magas színvonalú tanulmányt, ám aggódik, hogy az MI túldiagnosztizálhat. „A tanulmány eredményei például tartalmazzák egy bizonyos elváltozás felismerésének növekedését, amelyről úgy gondoljuk, hogy túldiagnosztizált” – mondta.
Mesterséges intelligencia az egészségügyben
Az egészségügyben nem a rák korai felismerésében mutatott hatékonysága az egyetlen előnye az MI-nek, hiszen az egészségügyi intézményekben és a gyógyszeriparban már többféleképpen alkalmazzák, többek között a gyógyszerkutatás, a diagnosztika és az erőforrások elosztása terén.
A Pfizer, a Genentech és a Sanofi MI-t és gépi tanulást használ a kutatás-fejlesztés felgyorsítására. Ez történhet a korábbi kutatási tanulmányok és klinikai kísérletek adatainak átfésülésével, a fel nem fedezett minták keresésével vagy a betegek és a betegségek genetikai adatainak elemzésével. A mesterséges intelligencia emellett a későbbi klinikai vizsgálatok megtervezéséhez is felhasználható.