Az idei év első felében visszatért a normális kerékvágásba a francia villamosenergia-piac: az ország ismét az európai exportőrök élére került – adta hírül az amerikai Bloomberg a honlapján. A főként Nagy-Britanniába és Olaszországba értékesített 17,6 terawattóra villamos energiával Franciaország megelőzi Svédországot, már-már feledtetve a 2022-es visszaesést. 

Az elmúlt esztendőben negyven év óta először fordult elő, hogy Franciaország kénytelen volt külföldön termelt áramot vásárolni.

A francia atomenergia-termelés az európai piac sarokköve

Ennek az oka a Bloomberg által „az európai villamosenergia-piac gerincének” nevezett francia atomerőművekben végrehajtott karbantartási műveletek. Tavaly az áramtermelés 2021-hez képest 23 százalékkal csökkent, mivel a reaktorok csaknem fele az év egy szakaszában leállt.

Az EnAppSys Ltd. jelentése szerint, amely az importot és az exportot összegzi, továbbra is a francia nukleáris termelés az európai villamosenergia-piac sarokköve. Még akkor is, ha a meglévő kapacitásuk csak fél gőzzel üzemel. A karbantartás folytatódik, 

az RTE, a francia áramszolgáltató szerint jelenleg 26 reaktor még mindig nem üzemel. 

A szervizelésre főleg a nyári időszakban kerül sor, mivel ilyenkor nem okoz akkora gondot a visszafogott termelés. Összesen 56 reaktor van Franciaországban, ezek továbbra is nélkülözhetetlenek Európában – hangsúlyozta a Bloomberg.

Mi okozta a tavalyi ramazurit?
A francia elektromosáram-termelés 70 százaléka az atomerőművekből származik. Macron államfő még tavalyelőtt megígérte, hogy 2035-re az energia-összetételben ezt az arányszámot 50 százalékra viszi le. Nyilván ezzel szeretett volna zöldszavazatokat besöpörni az elnökválasztási küzdelemben. Az 56 reaktor összteljesítménye 63 gigawatt. Már ha működnek. Az erőműparkból ugyanis 2022 végére 26 reaktor leállt, tervezett karbantartások vagy előre nem látható meghibásodások miatt.
Ez rosszabbkor nem is következhetett volna be, szabályos pánik uralkodott Európában, az energiaínség rémképe fenyegetően felbukkant. Így az erőművek a csúcsteljesítmény-képességük körülbelül kétharmadát – 40-45 gigawattot – tudták csak megtermelni. Mi hozta ilyen kiszolgáltatott helyzetbe a franciákat? Évtizedekig lehetett büszkélkedni az atomreaktorok számával, azok teljesítményével, ám az ottani politikusok az idő vasfogáról valahogy megfeledkeztek. A francia atomerőműpark elöregedett. A létesítmények többsége 30 évnél idősebb, sőt, 32 reaktor már túllépett a 40. születésnapján is.
Az energiapolitikát alakítók is tisztában voltak ezzel. A törvényhozás nem véletlenül szavazta meg tavaly azt az új rendelkezést, amelynek értelmében az országban a felső időhatár, ameddig üzemben lehet tartani az atomerőműveket, tíz évvel kitolódott, 40 évről 50-re.
Egy élettartamának a végéhez közeledő rendszer érthetően nagyobb odafigyelést, több törődést, gyakoribb ellenőrzést kíván, ugyanis a meghibásodás esélye az évek számával nemhogy arányosan, inkább exponenciálisan nő. Ez így van az atomerőműveknél is.
A francia szakemberek a nem üzemelő 26 reaktor felénél ennek megfelelően jártak el, hiszen a leállások rendre ütemezett karbantartásnak minősülnek. Ám a 2021-es év végén tucatnyi reaktornál „veszélyeztető rozsdásodást”, mikrorepedéseket fedeztek fel, ezért azokat le kellett állítani mindaddig, amíg ki nem cserélik a korrodált alkatrészeket.

Ez érthetően nem szerepelt az állami villamosenergia-termelő vállalat, az Électricité de France (EDF) terveiben. Az országos konglomerátum, amelynek a feladata többek közt az atomerőművek üzemeltetése is, tavaly történelmi veszteséget, mintegy 32 milliárd eurós hiányt könyvelhetett el.
A 2018-as évet az EDF még 66 milliárd eurós nyereséggel zárta.
A rozsdásodás körüli vitákban most egymást okolja a politika és a társaság gazdasági vezetése, az utóbbi időben valóságos szópárbaj alakult ki a felek között.
Az Élysée-palota szerint az erőműpark működéséért egyértelműen az EDF a felelős: miért nem vették észre korábban ezeket a veszélyre figyelmeztető jeleket? Jean-Bernard Lévy, az áramszolgáltató vezére, aki azóta már nyugdíjba vonult, viszont azt rótta fel a politikának, hogy a 2010-es években képtelen volt új reaktorokat rendelni. Az egymást követő kabinetek tutyimutyi hozzáállása is kellett ahhoz, hogy jelenleg nincs elég kellő szakértelemmel felvértezett munkatársa, aki egy ilyen kiterjedt problémával azonnal szembe tudna nézni. Az atomerőmű-javitásokat végzők, a mérnökök képzésében is hiányosságok mutatkoztak – hangsúlyozta akkor a Figaro napilapnak az elnök-vezérigazgató.

A francia villamosenergia-termelők továbbra is kulcsfontosságúak az európai áramkimaradások leküzdésében. A megújuló források, például a napenergia termelése ellenére, amelyet a Dél-Európa nagy részét sújtó hőhullám nagymértékben fellendített, Nyugat-Európa számára elengedhetetlen a francia atomerőműpark normális működése.

A német visszacsúszás oka az atomerőművek bezárása

„A megnövekedett export az ország nukleáris eszközeinek megnövekedett rendelkezésre állásának köszönhető”

– jelentette ki  nyilatkozatában Jean-Paul Harreman, az EnAppSys igazgatója.

Bár a rendelkezésre állás még mindig 10-15 százalékkal alacsonyabb a szokásosnál, a kapacitás 5 és 10 GW közötti növekedése a tavalyi évhez képest az exportban segített megfordítani a francia energiamérleget. Svédország a második helyre csúszott vissza, Spanyolország pedig megelőzte Németországot.

A dél-európai állam, amelyet az utóbbi időben rendkívüli hőség sújtott, profitált a megújulóenergia-termelés növeléséből, mivel a hatalmas napenergia-kapacitás magasabb exportot eredményezett. Svédország kivitele pedig 14,6 terawattóra volt. Mint a jelentés megállapította, Németország atomerőműveinek a bezárása volt az oka annak – áprilisban került lakat az utolsó ilyen létesítményre –, hogy az EU legnagyobb gazdasága energiából behozatalra szorult.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: shutterstock