Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

Nem történt nagy meglepetés júliusban a munkaerőpiacon: a foglalkoztatás továbbra is magas, 4,745 millió fő, ami az egy évvel korábbinál 32 ezer fővel több, míg a júniusinál 21 ezerrel kevesebb. A havi ingadozásokat azonban óvatosan kell kezelni, itt a mérési módszertannak, az esetleges pontatlan adatszolgáltatásnak nagy szerepe lehet, hiszen az előző havi adat 42 ezer fővel nagyobb volt a májusinál, márpedig ekkora havi ingadozások munkaerőhiányos környezetben nehezen elképzelhetők. 

A megbízhatóbb, 3 havi mozgóátlag az egy hónappal korábbi adathoz képest minimális növekedést mutat. 

Az mindenképp elmondható, hogy a foglalkoztatás rekordmagas szinten van, a recesszió itt nem érezteti a hatását – bár a gazdasági teljesítmény mérséklődik, mégis egyre többen dolgoznak. Ezt egyrészt a növekvő aktivitás magyarázza – az emelkedő megélhetési költségek miatt többen kényszerülnek dolgozni menni –, másrészt az Ukrajnából hazánkba áramló menekültek munkaerőpiaci integrációja is hat a számokra.

A magas foglalkoztatásban a beruházásokon kívül szerepet játszik, hogy a nehezebb helyzetben lévő vállalkozások is 

kétszer meggondolják az elbocsátásokat a munkaerőhiányos helyzetre való tekintettel, illetve a munkaerőhiány is segíti a magas foglalkoztatási szint fenntartását.

Munkanélküliségi trendek

Ugyanakkor az is látszik, hogy a munkanélküliségi ráta bár alacsony, 3,9 százalék, volt már ennél kisebb is, 3,3 százalék, tehát még lehet tér a foglalkoztatás növelésére. Ezt mutatják a vármegyénkénti adatok is. A második negyedévben a munkanélküliségi ráta viszonylag nagy szórást mutatott: amíg Győr-Moson-Sopronban 1, addig – szintén a Dunántúlon – Somogy vármegyében 8,8 százalék volt.

A magas foglalkoztatási szint fenntartása a keresetek szempontjából is fontos: 

a reálbérek szemmel is jól látható növekedéséhez szükséges a munkaerőhiány, a dolgozókért való verseny fennmaradása, éleződése. 

Emellett az sem mindegy, hogy milyen hozzáadott értékű munkahelyek vannak hazánkban, hiszen ez is meghatározza a béreket. Az utóbbiak kérdése azért is fontos, mert amint a mai adatok is mutatják, a

koronavírus során bekövetkezett visszaesés után fokozatosan megindult a külföldi munkavállalás emelkedése: 14 ezerrel többen dolgoztak külföldi telephelyen, mint egy évvel korábban, ám ez a szint még mindig elmarad a járvány előtt tapasztalttól.

A KSH foglalkoztatási adatai részletesen
– 2023 júliusában az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fővel, 4,745 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma.
– A 2023. május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel több, 4,728 millió fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 22 ezerrel, a külföldön tevékenykedőké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.
– A 15–64 évesek közül 4,608 millióan minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,8 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2,441 millió főt tett ki, a foglalkoztatási rátájuk 79,2 százalék volt. A nők esetén a foglalkoztatottak létszáma 2,168 millió volt, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 70,4 százalékra emelkedett. 
– A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 269 ezer fő volt, a foglalkoztatási rátájuk lényegében nem változott, 27,3 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 87,8 százalékra csökkent, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 4,9 százalékponttal, 69,9 százalékra emelkedett.
– A munkanélküliek száma 2023. júliusában 194 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt.
– A 2023. május–júliusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 38 ezer fővel, 198 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4 százalékra nőtt.
– A 15–24 éves munkanélküliek száma 41 ezer fő, a munkanélküliségi rátájuk 13,2 százalék volt. Az összes állástalan 20,6 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,5 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké nem változott.
– A munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt, állástalanok 36,8 százaléka legalább egy éve keresett munkát.
– A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2 százalékkal, 227 ezer főre csökkent.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: shutterstock