Az elnök törvényjavaslatot nyújt be, amely alapján a korrupciós esetek az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz kerülnének a korrupcióellenes hatóságtól. Utóbbi attól tart, hogy innentől minden nagyobb ügyet el fognak tussolni.

Folyamatosak a korrupciós botrányok Ukrajnában, ami ellen Zelenszkij elnök dörgedelmes videóüzenetekben ígér zéró toleranciát és példát statuáló büntetéseket. Rossznyelvek szerint a rendszerszintű korrupció a háború kitörése és a külföldi segélyek cunamija miatt csak súlyosbodott, a szálak pedig olyan magasra vezetnek, hogy abban maga az elnök is érintett. Ha csak a valóban napvilágot látott eseteket vizsgáljuk, önmagukban azok is rendkívül súlyos kérdéseket vetnek fel.

Zelenszkij mindenesetre a külvilág felé azt mutatja, hogy totális háborút indít a korrupció ellen. Ezt speciel meg is követelik tőle: az EU, a NATO, az IMF vagy a Világbank támogatásának a feltételei között valamennyi helyen ott szerepel az ukrán korrupció letörése.

Zelenszkij az elmúlt hetekben több alkalommal volt kénytelen szembesülni a magas szintű korrupcióval: a legismertebb esetet, az ukrán toborzóközpontok ipari szinten űzött kenőpénz működtette rendszerét a vezetők azonnali kirúgásával és több mint száz büntetőeljárás megindításával honorálta. Aztán jött a tésztabotrány, amelyben már a mezőgazdasági tárca miniszterhelyettese ellen kellett vizsgálatot indítani, miután 1,7 millió dollár folyt el az élelmiszer-rendelések bonyolult útvesztőjében.

Újabban ráadásul megint célkeresztbe került „a háború egyik emblematikus arca”, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is, aki sajtóértesülések szerint túlárazva rendelt teljesen használhatatlan ruházati felszerelést az ukrán katonáknak egy személyéhez köthető cégen keresztül. Reznyikov természetesen tagadja a vádakat, és pontosan arra hivatkozik, amire a „tésztagate” gyanúsítottjai: a mozgósítás első időszakában nem volt idő pepecselni, így mindenhonnan rendeltek mindent, hogy a szükséges darabszám meglegyen, és nem volt idő ellenőrizni, hogy a beszállítók betartják-e a szabályokat. Ez sem mentette meg azonban attól, hogy elveszítse állását.

A haza árulása

Miután a büntetések és a napvilágot látott esetek száma nem akar csökkenni, az elnök úgy döntött, bekeményít. Zelenszkij törvénytervezetet nyújt be a törvényhozáshoz, amelyben a szigorúbb büntetési lehetőségek miatt azt javasolja, hogy a korrupció a háború ideje alatt legyen egyenlő büntetési kategóriában a hazaárulással. „Nem lőjük le a bűnösöket, ez nem a sztálinizmus, de ha bebizonyosodik valakiről, hogy kenőpénzt fogadott el, annak hosszú időre börtönbe kell kerülnie” – mondta az elnök. A javaslat komoly változást jelentene a büntetési tételek kiszabásában, egyes esetekben ugyanis akár életfogytiglani szabadságvesztést is jelenthet.

Van azonban egy legalább ilyen horderejű változtatási javaslata az ukrán elnöknek:

a jelenleg működő (és az ukrán viszonyok szerint a kormánytól függetlenül tevékenykedő) korrupcióellenes hatóság helyett az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SBU hatáskörébe utalná át a nagyobb horderejű ügyeket.

Ez az ötlet azonban nemcsak belföldön, de a nyugati szövetségesek körében is aggodalmat keltett, azt sugallva, hogy a terv teljesen összezavarhatja az eddig félig-meddig transzparensként reklámozott korrupcióellenes tevékenységet.

Az ukrán korrupcióellenes szervezet Politicónak nyilatkozó képviselői nem voltak elájulva az elnöki terv hallatán, mondván:

az SBU gyakorlatilag Zelenszkij fennhatósága alatt áll, így alapos az aggodalom, hogy a legnagyobb horderejű és legfelsőbb körökhöz vezető ügyeket egyszerűen eltemetik olyan mélyre, amennyire csak tudják.

Vitalij Sabunyin, a Korrupcióellenes Központ (Antac) vezetője ennél is nyíltabban fogalmazott: szerinte Zelenszkij hivatala a korrupció hazaárulással egyenértékű megítélésével csupán port hint a közvélemény szemébe, a valódi cél az, hogy az SBU segítségével megvédje a legmagasabb rangú tisztviselőket és kormánytagokat a korrupciós vádaktól, úgy, hogy közben az ellenzéki hangokat is kiiktathassa.

Zelenszkij magyarázkodik

Miután a legnagyobb korrupciós ügyek eddig a háború kitörése utáni első hónapok időszakából derültek ki, az elnök tulajdonképpen ugyanazt ismételgeti, amit a védelmi minisztere vagy a tésztabotrányban elhíresült felső vezetők. Mint mondta, akkoriban Ukrajna a szimpla túlélésért küzdött, így némileg érthető, ha a dolgok bizonyos területeken nem egészen úgy működtek, ahogyan kellett volna. Ugyanakkor – tette hozzá – a kezdeti káosz sem mentesít senkit, aki kenőpénzt fogadott el és korrupciós ügyekben vett részt, ám ez már a bíróságra tartozik, hiszen az ítél, „nem a közvélemény”. Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a hazaárulással egyenértékűvé tétel és az SBU tekintélye mindenkit elriaszt majd a korrupciótól.

Az Antac azonban közleményében ennek éppen az ellenkezőjét prognosztizálja. A gyakorlatban ez a korrupcióellenes rendszer összeomlását jelenti – írja.

Azzal, hogy Zelenszkij kezdeményezi az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda jogfosztását és az SBU hatáskörének a kiterjesztését, gyakorlatilag lehetővé teszi a nyomozás akadályozását és a bizonyítékok megsemmisítését.

„Ukrajna demokratikus rendjének megőrzése és a korrupcióellenes reform sikeressége érdekében döntő fontosságú, hogy leállítsák azt a kezdeményezést, amely lehetővé teszi az SBU számára az ilyen ügyek kivizsgálását” – fogalmaz a közlemény.

Fehér bárány

Bár úgy tűnik, Ukrajna öles léptekkel halad előre a korrupció felszámolása felé vezető úton, valójában az újabb és újabb ügyek nyilvánosságra kerülése nem ad megnyugtató válaszokat az EU-nak, a NATO-nak és a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek.

Ráadásul rendkívül sokat árt az elnök személyes megítélésének is: egy ukrán agytröszt friss felmérése szerint bár Zelenszkij közvetlenül nem érintett a mindent behálózó bűncselekményekben,

az ukránok mintegy 77 százaléka úgy gondolja, hogy ő a felelős a kormányban és a helyi katonai közigazgatásban zajló folyamatos esetekért.

Ezt az álláspontot az ukrán elnöki hivatal és a kormány hevesen bírálja, így támogatják az elnöki elképzelést arra vonatkozóan is, hogy a korrupció büntetése legyen egyenértékű a hazaáruláséval, illetve az SBU vegye át az ügyek kivizsgálását.

Zelenszkij a napokban nyújtja be a törvényjavaslatot. Miután megszavazták, az SBU illetékessége miatt egy dolog nagyon is valószínűsíti a kritikák jogosságát: a szervezet jellegénél fogva teljesen átláthatatlan módon vizsgálja majd ki az ügyeket, és valóban csak arról fog tudomást szerezni a közvélemény, amiről az SBU is úgy akarja, hogy értesüljön. Hogy ez mennyiben segít teljesíteni az EU, a NATO, az IMF vagy a Világbank feltételeit, azt az idő és az érintett nyugati döntéshozók döntik el.

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen
Forrás: Mandiner/Makronóm