Az Európai Bizottság döntése a gabonaimport tilalmának eltörléséről a napnál világosabban mutatja: Brüsszel immár nem a tagállamok, hanem az ukrán, azzal együtt egyes nyugati vállalatok érdekeit védi.

„Itt már nem is az ukrán gazdákról beszélünk, hanem multinacionális tőkebefektetések érdekeltségeiről. És azt látjuk, hogy egyáltalán nem az a tárgyalások iránya, hogy piacot keressenek az Unión kívül. Egyszerűen eldöntötték, hogy elfoglalják az Európai Unió gazdasági piacait. Nem értem a brüsszeli döntéshozókat. Egy ilyen kiélezett helyzetben sem párbeszéd, sem semmilyen formában nem kapunk tájékoztatást arról, hogy mi fog történni. Ezért arra kell készülnünk, hogy szeptember 15-én éjféltől nemzeti hatáskörben bevezetjük a zárlatot.”
Nagy István agrárminiszter – 2023. szeptember 14.

Mélyrepülés. Talán ez a kifejezés illik a legjobban a brüsszeli döntéshozók saját tagállamaik elől bujkáló, érdemi kommunikációra képtelen, diktatórikus módszerekkel operáló, az ukrán és Unión kívüli érdekeket messze a tagállamoké elé helyező magatartására.

Az Ursula von der Leyen vezette bizottság, amely immár az Európai Unió kormányaként tekint önmagára, eddig válaszolni sem volt hajlandó az Ukrajnával szomszédos tagállamok kérésére az ukrán gabonaimport tilalmának meghosszabbításával kapcsolatban. A tilalom, amely az olcsó, sok esetben silány minőségű ukrán gabona kereskedelmét tiltotta az érintett országok (Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia) területén, szeptember 15-én éjfélkor járt le.

Az országok kormányai hónapokon keresztül küzdöttek azért, hogy az EB meghosszabbítsa a tilalmat, ezzel biztosítva, hogy saját agrárpiacuk ne kapjon újabb mély sebeket, mint abban az időszakban, amikor az ukrán gabonadömping miatt a saját termelőik egyáltalán nem, vagy csak a költségeket is alig fedező nyereséggel tudták eladni saját terményeiket.

Az érintett államok egyszer már bevezettek egyoldalú importtilalmat, akkor Brüsszel jól láthatóan megzavarodott attól, hogy kézivezérlése ellen egyesek fellázadtak, így Ursula von der Leyen csikorgó mosollyal hivatalosan „engedélyezte” a rendelkezést szeptember 15-ig. A határidő közeledtével és Oroszország kilépésével a fekete-tengeri gabonaegyezményből világosan látszott, hogy az ukránok továbbra is a szárazföldi szállítással akarják saját gabonájukkal megfojtani az EU-s és a tagállami piacokat, cseppet sem törődve a következményekkel.

Nem lehet mondani, hogy a tagállamok nem szóltak időben. Lengyelország és Magyarország hónapok óta ismételgeti, hogy nem fogja hagyni kivéreztetni saját agrárpiacát és termelőit az Ukrajna melletti szolidaritás jegyében.

A lengyelek különösen kényes helyzetben vannak: pontosan egy hónap múlva választásokat tartanak, márpedig a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság párt legnagyobb szavazóbázisa éppen a vidék, ahonnan erőteljes üzenet érkezett: vagy megoldja a kabinet az ukrán gabonaimport rombolása miatt kialakult helyzetet, vagy búcsúzzon el a bársonyszékektől.

Miután Brüsszel, amely folyamatosan a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza, nem reagált érdemben a tagállami panaszokra, azok Lengyelország vezetésével bejelentették: tulajdonképpen már lényegtelen az Európai Bizottság döntése, mert amennyiben az feloldja az importtilalmat, nemzeti hatáskörben és egyoldalúan hosszabbítják meg azt.

Brüsszel végül a határidő lejárta előtt néhány órával mégis megszüntette a tilalmat, az ukrán és a gabonakereskedelmi multik érdekeinek megfelelően, az érintett államok pedig beváltották ígéretüket – Bulgária kivételével, amely egy nappal a döntés előtt kifarolt az egészből, és behódolt az EB lobbistáinak. Románia három nap gondolkodási időt kért, Szlovákia jelezte az egyoldalú tilalom bevezetését, Magyarország és Lengyelország viszont azonnal a lehető leghatározottabb intézkedéseket jelentette be, amelyek éjféltől életbe is léptek.

Brüsszel Európa ellen

„Jelenleg nem látunk piaci torzulást ebben az öt tagállamban, ezért nem hosszabbítjuk meg a tilalmat” – mondta Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa. Magyarország és Lengyelország azonban nagyon is a saját bőrén tapasztalja azt, amit a brüsszelieknek a szemüveg hiánya és az EU-n kívüli érdekeknek megfelelni akarása okoz, így haladéktalanul léptek. Az érv, amely szerint ezzel megszegik az EU egységes piaci szabályait, egyben megtörik a Kijevvel szemben tanúsított szolidaritást, ezúttal már teljesen hamisan cseng:

sem Brüsszel, sem Ursula von der Leyen, sem senki nem kényszeríthet egy tagállamot arra, hogy tönkretegye a saját piacát egy másik ország érdekei miatt. Megpróbálni persze megpróbálhatja.

A lengyel miniszterelnök az Európai Bizottság utolsó pillanatos döntése után azonnal jelezte: nem érdekli a rendelet, Lengyelország egyoldalúan meghosszabbítja az ukrán gabonafélék kereskedelmi tilalmát. Mint mondta: „Nem hallgatunk Brüsszelre, nem hallgatunk von der Leyenre”.

A magyar kormány ennél sokkal erősebb választ adott. Nagy István agrárminiszter azonnal bejelentette: Magyarország nem csak meghosszabbítja nemzeti hatáskörben az eddigi tilalmat, de a tiltott kereskedelmi termékek és termények számát huszonnégyre bővíti. Hamarosan meg is jelent a Magyar Közlönyben a lista.

A Kormány által a hazai kereskedelemből kitiltott ukrán termények és termékek listája:

1. Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve;
2. Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva;
3. Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva;
4. Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva;
5. Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva;
6. Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve;
7. Természetes méz;
8. Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva;
9. Közönséges búza;
10. Rozs;
11. Árpa;
12. Kukorica;
13. Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle;
14. Búzaliszt vagy kétszeres liszt;
15. Gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt);
16. Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve, az 1006 vtsz. alá tartozó rizs kivételével;
17. Olajrepce- vagy repcemag, törve is (a vetőmag kivételével);
18. Napraforgómag, törve is;
19.Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva;
20. Repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva;
21. Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban;
22. Ropogós kenyér;
23. Zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve paradicsom és az ehető gombák), nem fagyasztva;
24. Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet) és kivéve a 2209 vtsz. alá tartozó borecetet.

A kormányrendelet ugyanakkor továbbra is engedélyezi a tranzitszállítást az ország területén keresztül, azzal a feltétellel, ha a fuvarozó nyilatkozik arról, hogy csak átszállítja a terméket az országon, az áru pedig a behozatal napjától számított tizenöt napon belül elhagyja azt.

Zelenszkij most boldog, holnap pedig megy feljelentgetni

Az ukrán elnök az X-en kezdett hálálkodni Ursula von der Leyennek. Mint írta, az EB döntése jó példa arra, „hogy Ukrajna és az EU valódi egységben működik együtt. Ha betartják a szabályokat és betartják a megállapodásokat, Európa mindig nyer”. Bejegyzését ezzel a sorral zárta: „Ha a most kötelezett országok döntései sértik az uniós jogszabályokat, Ukrajna civilizált módon fog reagálni”.

Hogy az ukrán elnök mit ért civilizált reagáláson, azt már előre közölte. Várható, hogy Ukrajna egyfelől panaszt tesz Ursula von der Leyennél, eljárások indítását sürgetve a tilalmat fenntartó országok ellen, másfelől feljelenti Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát a Kereskedelmi Világszervezetnél. És persze jön majd az unalmas és örök sláger: Magyarország ruszofil, Moszkva érdekeinek kiszolgálója, Ukrajna elárulója, a Kreml háborújának támogatója stb.

Hab a tortán:

Miközben Brüsszel úgy nyilatkozott, hogy az ukrán gabonaexportnak nincsen piactorzító hatása, közleményében paradox módon arra kéri Ukrajnát, hogy hatékony intézkedéseket vezessen be exportjának piactorzító hatásai ellen.

Mulatságos lehetne, de senkinek nincs kedve nevetni. Az ukrán gabonaexport ügye az Európai Bizottság állatorvosi lova lett: Brüsszel mindent elrontott vele kapcsolatban, amit el lehetett rontani, most pedig, amikor már alig lélegzik szerencsétlen pára, egy húsvágó bárddal közelít felé. A legrosszabb a történetben, hogy a jelek szerint ezt még csak nem is önszántából teszi. Ha így lenne, betudhatnánk ostobaságnak, félreértelmezésnek vagy megvezethetőségnek.

A helyzet azonban sokkal tragikusabb ennél. Azt a húsvágó bárdot Brüsszelnek máshol élezték. Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazásában: az ukrán gabona valójában nem ukrán, hanem „valószínűleg amerikai tulajdonban lévő területről származó kereskedelmi termék”, ez pedig egy újabb dimenzióját tárja fel az Ukrajnáról szóló vitának, vagyis annak, hogy valójában ki nyer és ki veszít ezen a háborún.

Brüsszel immár teljesen nyíltan támadja az uniós tagállamokat egy olyan érdekvonal mentén, amely elméletileg nem is kerülhetne az Európai Unió értékrendszerének közelébe. Mégis megtörténik. Folytatja háborúját a sajátjai ellen. Ha az EU egyetlen ország lenne, ezt egyszerűen hazaárulásnak mondanánk. Így azonban marad az uniós tagállamok érdekeinek figyelmen kívül hagyása finomkodó kifejezés.

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko