Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása.

A változás szelei fújnak Délkelet-Ázsiában. A hidegháború 2.0 kontextusában egyre figyelemre méltóbb a régiós országok szerepfelfogásának alakulása. Kimondottan érdekes az ASEAN-ban is részt vevő állam, a mindeddig „kínai vazallusállamként” definiált Laosz esete.

Azóta, hogy Kínának az 1990-es évek elején újjáéledt a befolyása Délkelet-Ázsiában, a régió fontos befektetőjévé és fejlesztési partnerévé vált. Ez különösen igaz Laoszra és Kambodzsára. Kína 2009 óta megőrizte pozícióját az ASEAN legnagyobb kereskedelmi partnereként, míg a másik oldalról az ASEAN 2021-ben Kína legnagyobb kereskedelmi partnere lett. 

Laosz számára egyértelműen Peking jelenti a közvetlen külföldi befektetések legnagyobb forrását az ASEAN-on kívül. 

Mint ilyen, a szingapúri ISEAS-Yusof Ishak Intézet nemrég kiadott, Délkelet-Ázsia helyzetéről szóló felmérése szerint a legbefolyásosabb gazdasági hatalomnak tekintik a térségben.

Laosz korlátozott fejlesztési lehetőségei miatt az ország jelentősen profitált a kínai befektetésekből, különösen az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésen keresztül (BRI). Ami Kína laoszi beruházásait illeti, annak nagyságrendje – különösen az olyan infrastrukturális beruházások, mint a Kína–Laosz-vasútvonal, a vízierőművek és a különleges gazdasági övezetek (SEZ) – kézzelfogható és nem kézzelfogható módon növelte az ázsiai nagyhatalom befolyását az országban. Ez a Kínától való növekvő függőség arra késztette a közvélemény szinte egészét, hogy Laoszt Kína „vazallusának” vagy „szatellitállamának” tekintsék, amely nem képes önállóan gondolkodni, cselekedni és meghatározni saját stratégiai érdekeit.

A kínai finanszírozású Nam Ou vízerőmű. Forrás: Shutterstock.

Mindezek ellenére Laosz külpolitikájának, politikai prioritásainak és kereskedelmének közelebbi vizsgálata a nagyhatalmi rivalizálás szemszögéből azt mutatja, hogy Laosz a nemzetközi kapcsolatok terén kiegyensúlyozott és független tud lenni, és képes egyensúlyt teremteni szomszédai, valamint más nagyhatalmak között. Vannak arra utaló jelek is, hogy Laosz igyekszik diverzifikálni külföldi kapcsolatait Kínán túl, többek között a fejlesztési támogatás terén. A State of Southeast Asia 2023 Survey Report szerint 

Kína befolyása Laoszban továbbra is jelentős, de megállapítható, hogy lassan mégis csökken. 

A hidegháború 2.0 kontextus keretrendszerén belül az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás elmélyülése nagyobb nyomást gyakorolt az ASEAN-ra és benne Laoszra, hogy a semlegesség irányába mozduljon el, és növelje az ASEAN-tagállamokra, illetve az olyan középhatalmakra, mint az Európai Unióra, Ausztráliára, Japánra vagy éppen Dél-Koreára való támaszkodását. Valójában úgy tűnik, hogy Laosz sokkal semlegesebb Kínával szemben, mint azt az egyes nyugati médiajelentések és a tudományos elemzések gyakran állítják.

Változás a Kínával kapcsolatos felfogásban

A Délkelet-Ázsia helyzetéről szóló felmérés a 2019 és 2023 közötti ötéves időszakot elemzi, és rámutat arra, hogy miközben Kína továbbra is bizonyos fokú befolyást élvez Laoszban, a gazdasági hatalma a 2020–2021-es év kivételével csökkenő pályán van. 

A legjelentősebb visszaesést a 2022–2023-as időszakban regisztrálták: ekkor Kína gazdasági befolyása Laoszban 86,4 százalékról 20,6-ra zuhant, míg a politikai-stratégiai befolyása ugyanebben az időszakban 75-ről 30,8 százalékra csökkent. 

A laoszi válaszadók egyre nagyobb része jelezte, hogy aggódik Kína növekvő gazdasági befolyása miatt, ezzel párhuzamosan egyre többen üdvözlik az Egyesült Államok növekvő gazdasági befolyását, amely a 2022-es 0 százalékról 2023-ra 50-re ugrott.

A statisztikák összességében tehát azt mutatják, hogy bár Kínának jelentős befolyása van Laosz felett, semmiképpen sem mondható, hogy irányítja is az országot.

Ami a szabályokon alapuló rend fenntartásában és a nemzetközi jog betartásában betöltött vezető szerepet illeti, a laoszi válaszadók Kínába vetett bizalma az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent, a 2020-as 26,1 százalékról 2023-ra 5,6-ra. A 2022–2023-as időszakban az EU lett Laosz első számú választási lehetősége, míg az orosz–ukrán háborút követően az Ausztráliába vetett bizalma nőtt, de nagyobb bizalmat jegyeztek a korábbiakhoz képest Új-Zéland és az Egyesült Királyság esetén is. Ebből az látszik, hogy Kína „határok nélküli” partnersége Oroszországgal, valamint az ASEAN-országok aggodalma az ázsiai nagyhatalom agresszívabb álláspontja iránt a dél-kínai-tengeren hozzájárult a bizalom csökkenéséhez. Az ISEAS felméréséből kiderül, hogy ha az ASEAN-nak a két stratégiai rivális – az Egyesült Államok vagy Kína – egyikéhez kellene igazodnia, a 2020–2022-ben a laoszi válaszadók elsöprő többsége Kínát választotta volna, azonban 2023-ban az 58,1 százalékuk már inkább az Egyesült Államok mellett tenné le a voksát, míg Kínát csak 41,1 százalékuk választaná.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy bár Kínának továbbra is van egy bizonyos fokú politikai és gazdasági befolyása Laoszra, de ez márcsökkent, különösen 2022 és 2023 között. Kínának a pandémia határokat érintő korlátozásai és a laoszi export felfüggesztése hatással volt a helyi vállalkozásokra és a gazdákra. Ezért 

a válaszadók körében egyre inkább az a vélemény, hogy a középhatalmakkal, különösen az Európai Unióval és Ausztráliával fokozni kell az együttműködést. 

Az ASEAN-ba vetett bizalom is nőtt a térségben betöltött gazdasági szerepe tekintetében, miután a 2022 januárjában hatályba lépő Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) és az Egyesült Államok–Kína rivalizálás kiéleződése következtében a termelési helyszínek Kínából Délkelet-Ázsiába kerültek át a diverzifikálás okán. Továbbá a szomszédos országok, köztük Thaiföld és Vietnam gazdasági növekedése a Laosszal folytatott kereskedelmük és befektetéseik növekedését eredményezte.

Egyensúlyozó szerep

Ennek ellenére a Laosz és Kína közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok folyamatosan bővülnek. Laosz mezőgazdasági exportjának több mint 80 százaléka Kínából származik, ami kereskedelmi többletet eredményez az ország számára. Az ázsiai nagyhatalom a laoszi infrastruktúra finanszírozásának fő forrása. 

Kína 1989 óta legalább 815 projektet finanszírozott Laoszban (főként a BRI keretében) több mint 16 milliárd dollár értékben.

Kína infrastrukturális beruházásai közül a Kína–Laosz-vasútvonal az egyik legjelentősebb és legvitatottabb projekt, tekintve, hogy az ára 6 milliárd dollár. Mivel Laosz jelentős mértékben támaszkodik Kína infrastrukturális finanszírozására, az ázsiai nagyhatalommal – vagyis a legnagyobb kétoldalú hitelezővel – szembeni teljes adósságkitettsége a becslések szerint megközelítőleg 12,2 milliárd dollár, azaz a GDP 64,8 százaléka, ami egyes vélemények szerint része Kína „adósságcsapda-diplomáciájának”.

Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány, az infláció és a nemzeti valuta, a laoszi kip gyors leértékelődése tovább súlyosbította az adósság növekedését, így az ország adósságtörlesztése megdrágult, és a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti. Ennek eredményeként a közvélemény a félelmét fejezte ki, hogy az ország szuverenitása veszélybe kerülhet, amennyiben az adósságok visszafizetése érdekében földterületeket vagy nemzeti vagyontárgyakat kell feladni.

A Kína-Laosz vasútvonal

A növekvő adósság ellenére az infrastrukturális hiteleket általában még mindig szükségesnek tartják Laosz gazdasági fejlődésének és kereskedelmének felgyorsításához. A Kína–Laosz-vasútvonal például a legjobb választás lehet a szárazföld fogságában lévő országnak, hogy növelje összeköttetését, és ezzel a világ második legnagyobb gazdaságával való szárazföldi kapcsolódását. A várakozások szerint a vasútvonal 81,63 millió dollárral növelné az ország GDP-jét, a szállítási költségek több mint 30 százalékkal csökkennének, a Kínából érkező turizmus viszont legalább 20 százalékkal növekedne. A távol-keleti nagyhatalommal való összeköttetés javításán túl a vasút a szárazkikötővel együtt várhatóan kapcsolatot teremt a Mekong szubrégióval, ami Laoszt fontos logisztikai csomóponttá teheti a Délkelet-Ázsián belül. Ez nemcsak a gazdasági teljesítményét  lendítené fel, hanem várhatóan növelné az emberek bizalmát a Laoszi Népi Forradalmi Párt iránt. Maga a vasút még 2021. december 3-án kezdte meg működését, amely egy 6 milliárd dolláros projekt keretében valósult meg. A vasút Kunmingot, Jünnan (kínai tartomány) fővárosát köti össze Vientiánnal. A Boten-Vientián vasúti szakasz egy 414 km-es villamosított HSR, amely Vientián és Boten városa között halad a laosz-kínai határon, így az utazási idő 15 óráról autóval 3 órára csökken. Botentől az 595 km-es következő szakasz Kunmingban ér véget. A rendszeres vonatok 120 km/órás sebességgel közlekednek Vientiane és Boten, a határ menti város között. Az utazók a két város között akár 160 km/órás sebességgel közlekedő nagysebességű vonatokkal is közlekedhetnek, a kínai és laoszi ünnepek alatt pedig több vonat közlekedik. 

A Kína-Laosz vasútvonal látképe. Forrás: Shutterstock.

Az elkövetkező 2-4 éven belül a Vientiane-tól délre húzódó vonalhoz Bangkok fog csatlakozni, ezzel felszabadítva a korábban szárazfölddel nem rendelkező országot, amely a legkevésbé iparosodott az ASEAN-ban, és egyúttal szárazföldi csomóponttá alakítja át és ennek során jelentősen csökkenti a logisztikai költségeket.

2022 május elején arról számoltak be, hogy a Kína-Laosz Vasút jelentős személy- és teherszállítás növekedést mutatott megnyitása óta. A nemzetközi vasúti folyosó május 5-ig több mint 2,7 millió utast szállított és 2,9 millió tonna áruforgalmat bonyolított le a. A vonal csak 2022. április 4. és május 5. között 1,1 millió tonna árut szállított, ami több mint ötszöröse a működés első hónapjában szállított mennyiségnek. 

A Lancang-Mekong Express tehervonat több mint 1 millió e-kereskedelmi terméket küldött vonalon keresztül. A vasútvonal több mint 10 országba és régióba szállított rakományt, köztük Thaiföldre, Mianmarba, Laoszba, Malajziába, Kambodzsába és Szingapúrba. A rakományválaszték több mint 100 kategóriára bővült, beleértve a gumit, a műtrágyát, az elektronikát, az autókat és a virágokat. A kínai vasúti szakasz pedig közel 2,39 millió utast szállított, míg a laoszi szakasz 312 ezret.

Vízerőművek

Egy másik ellentmondásos fejlemény az országban a BRI keretében épülő vízerőművek növekvő száma, amelyek potenciálisan „Délkelet-Ázsia akkumulátorává” tehetik Laoszt. Miközben a régió a fenntartható energiára törekszik, továbbra is fennállnak a biztonsággal, a környezeti károkkal és a megélhetéssel kapcsolatos aggodalmak – beleértve a folyásirányban lejjebb fekvő államokra, például Kambodzsára, Thaiföldre és Vietnamra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatások –, valamint Kína növekvő ellenőrzése Laosz energiaforrásai felett. A China Southern Power Grid Companynak többségi részesedése van az Électricité du Laos Transmission Company Ltd-ben, és egy 25 évre szóló koncessziós megállapodás alapján ellenőrizheti Laosz villamosenergia-exportját.

Thanaleng Dry Port (TDP) és Vientiane Logistics Park (VLP) 

2021. december 4-én megnyitották a laoszi Thanaleng szárazkikötőt (TDP) és a Vientiane Logistics Parkot (VLP), ezzel Laoszban elindultak az egyszerűsített szolgáltatások. Ezek azért fontosak, mert megkönnyítik és csökkentik a szállítási költségeket és a kapcsolódó kiadásokat. A 382 hektárnyi területen épült, 727 millió dollár értékű TDP és VLP átfogó szolgáltatásokat kínál az áruszállítással és a határokon átnyúló szállítási logisztikával kapcsolatban. Az 50 éves koncessziós időszakkal járó projektet teljes egészében a Vientián Logistics Park Co Ltd fejleszti. A Vientiane Logistics Park Co Ltd. elnöke elmondta a vendégeknek, hogy a TDP és a VLP létesítmények a Laoszi Forradalmi Párt (LPRP) és a kormány azon erőfeszítéseinek részét képezik.

Vientián-Vang Vieng gyorsforgalmi út 

A Vientiane-Vang Vieng gyorsforgalmi út, Vietnam első gyorsforgalmi útja, amelyet a Yunnan Construction and Investment Holding Group (YCIH) és a laoszi kormány közösen fejlesztett ki, egyben Laosz első intelligens gyorsforgalmi útja is Huawei technológiával. A gyorsforgalmi út mintegy 110 km hosszú, kétirányú, négysávos gyorsforgalmi útnak tervezték, 80 km – 100 km/óra tervezési sebességgel. 

A Huawei a kínai partnereivel együttműködve biztonságos, stabil és intelligens IKT-platformot épített ki ehhez az intelligens gyorsforgalmi úthoz, amely a világelső információs ICT, felhőalapú számítástechnika, IoT és biztonságmenedzsment-rendszeren alapul. Az útvonalon elhelyezett Huawei adatkommunikációs és átviteli berendezései olyan digitális érzékelést, interakciót, átvitelt és az alkalmazásokba integrált megoldást építenek ki, amelyek nagy adatelemzést és egyéb technikai eszközöket használnak a minden forgatókönyvet átfogó megoldások megvalósítására, mint például a valós idejű intelligens felügyelet, intelligens töltés, katasztrófaelhárítás és döntéselemzés. 

Ezzel az intelligens gyorsforgalmi úttal is integrálják a Laoszban megépülő 5G hálózatot. Az 5G+AI technológia jövője pedig tovább fejleszti a gyorsforgalmi út intelligens szintjét, és megkönnyíti az infrastruktúra fejlesztését Laoszban.  

SEZ – Boten különleges gazdasági övezet

A Boten különleges gazdasági övezet (SEZ) jelenleg a legdrágább infrastruktúra-fejlesztési projekt Laoszban. A Luang Namtha tartományban, a kínai Yunnan-ban található Mohan kisváros határán túl, a SEZ 1640 hektáron terül el. A határ- és határterület, Boten drámai változásokon ment keresztül az elmúlt két évtizedben. A távoli határátkelőből (2000 előtt), virágzó kaszinóvárossá (2007–2011), majd „bomlást” (2011–2015) átélt határmenti várossá fejlődött, és jelenleg az építkezésekkel együtt a kínai Belt and Road kezdeményezés részének tekinthető. 

A Mohan–Boteni Határon Átnyúló Gazdasági Együttműködési Övezet 

Az elmúlt években Botent a nagyobb, 3430 hektáros Kína–Laosz (Mohan–Boten) Határon Átnyúló Gazdasági Együttműködési Zóna (ECZ) alá vonták. A Mohan–Boten határokon átnyúló ECZ egy nagy, határokon átnyúló szabadkereskedelmi övezet, amely ma Botent és Mohant foglalja magában a határ kínai oldalán. A Boten SEZ és a Mohan–Boteni ECZ közötti kapcsolat tisztázást érdemel, mivel a kettő nem szinonimája egymásnak. A Boten SEZ egy vállalatirányítású kínai magánfejlesztés, míg a nagyobb, határokon átnyúló ECZ-t kétoldalú együttműködés révén jelölték ki, és Kína egyik határon átnyúló gazdasági együttműködési övezete. 

Növekvő aggodalom Pekinggel szemben

Miközben Kínának mindezek a projektek, beruházások egyértelmű gazdasági előnyökkel járnak, Peking növekvő laoszi jelenlétével és befolyásával szemben egyre nagyobb az aggodalom és az ellenállás. Sokan attól tartanak, hogy ha növekszik Laosz függősége Kínától, az ahhoz vezethet, hogy az ázsiai nagyhatalom beavatkozik Laosz belügyeibe. A Délkelet-Ázsia helyzetéről készült felmérés is ezt jelölte meg az országban élők legfőbb aggodalmaként. Vannak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint Laosz Kínával kapcsolatos érdekei túlmutatnak a gazdasági megfontolásokon. Laosz külső környezetétől, különösen Kínától való függése tudatos stratégia lehet arra, hogy a regionális hatalmakat egymással versenyeztesse, ezáltal elkerülje, hogy csak az egyikük (Kína, Vietnam vagy Thaiföld) érdekkörébe kerüljön, és így növelje az alkupozícióját a befektetők körében. Így például 

Vietnam kijátszása Kínával szemben elősegíti az ország autonómiáját és függetlenségét.

Hasonlóképpen, a kínai befektetők segítenek csökkenteni Laosz Thaiföldtől való gazdasági függőségét.

Diverzifikáció, majd nagyobb autonómia

Tekintettel Laosz és Kína egyre szorosabb gazdasági kapcsolataira, a közeljövőben a két ország közötti kapcsolatok bővülése várható. Az Egyesült Államok és Kína rivalizálásának elmélyülése azonban nagyobb nyomást gyakorol majd Laoszra, hogy a semlegesség irányába mozduljon el, vagy növelje az ASEAN-ra és tagállamaira, illetve az olyan középhatalmakra, mint az Európai Unióra, Ausztráliára, Japánra és Dél-Koreára való támaszkodását.

A nagyobb autonómia minden bizonnyal sokat segít majd, mivel Laosz jövőre átveszi az ASEAN elnökségét. Az ország már 2016-ban is sikeresen képviselte a semlegesebb álláspontját az elnökség során, amikor is sikerült középutat találnia Kína és Vietnam között a dél-kínai-tenger helyzetével kapcsolatban. A kiegyensúlyozott, diverzifikált kapcsolatok minden bizonnyal lehetővé tennék Laosz számára, hogy elmélyítse a kapcsolatait valamennyi nagyhatalommal, beleértve az ASEAN partnereit, például az Egyesült Államokat, Japánt, Indiát és az Európai Uniót. Ennél is fontosabb, hogy Laosznak vezető szerepet kell betöltenie az ASEAN központi szerepének, egységének és semlegességének biztosításában, hogy a térségben kiéleződő nagyhatalmi rivalizálással szemben megfelelő választ tudjon adni.

Borítókép: 123rf