A KSH legfrissebb, ma reggeli adatai szerint szeptemberben 20 ezer fővel, 4,759 millió főre nőtt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest. Az adatokból az is kiderült többek között, hogy a bővülés férfiak esetén 12, a nőknél 8 ezer fős volt.
Horváth Diána, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének kommentárja
A foglalkoztatottak száma szeptemberben 4,759 millió főre emelkedett, ami 20 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A háromhavi mozgóátlag alapján is nőtt a foglalkoztatottak száma úgy havi, mint éves alapon, vagyis a foglalkoztatás hazánkban továbbra is magas szinten áll. Területi bontást tekintve ugyanakkor tapasztalhatók különbségek: míg a Nyugat-Dunántúlon 2,4 százalékkal növekedett, addig a Dél-Dunántúlon 1,4 százalékkal mérséklődött a foglalkoztatottak száma.
A külföldön dolgozók száma tovább emelkedett az év kilencedik hónapjában is, 18 ezer fővel éves alapon, a létszámuk azonban változatlanul a koronavírus-járvány előtti szint alatt alakul. A közfoglalkoztatottak száma továbbra is mérséklődést mutat, vagyis közülük egyre többen tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.
A munkanélküliségi ráta 2023 szeptemberében az előző havinál 0,1 százalékponttal alacsonyabban, 3,9 százalékon alakult, míg a háromhavi mozgóátlagot tekintve éves alapon 0,4 százalékpontos növekedés történt, és a ráta 4,1 százalékot tett ki. A legmagasabb munkanélküliség a dél-dunántúli régiót jellemezte 6,8 százalékkal, míg a legalacsonyabb rátát a fővárosban mérte a hivatal, 1,9 százalékot. Az állástalanság növekedése mögött változatlanul a gazdasági aktivitás fokozódása áll, vagyis a megélhetési költségek emelkedése miatt egyre többen keresnek állást.
A foglalkoztatás tehát a gazdasági nehézségek ellenére stabilan magas szinten alakul,
és ezt támogatja a hazánkat jellemző munkaerőhiány is. Ez azért is kedvező, mivel a magas foglalkoztatási szint fenntartása fontos feltétele a gazdasági visszaesés mérséklésének az idei évben és a gazdasági növekedés visszatérésének jövőre. A fogyasztás az eddig tapasztaltnál nagyobb visszaesést mutatna, ha a lakosság nemcsak a reálbérek csökkenésével, hanem az elbocsátások miatti nominális jövedelem kiesésével is szembesült volna.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium is kommentálta a friss munkaerőpiaci adatokat
„A magyar gazdaság ellenálló képességét, erejét, valamint a kormányzati intézkedések hatékonyságát tükrözik a legfrissebb munkaerőpiaci adatok” – állapította meg Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal szeptemberre vonatkozó foglalkoztatottsági és munkanélküliségi statisztikái kapcsán.
Hozzátette, hogy az elmúlt egy évben több mint 20 ezer fővel, 4,759 millióra emelkedett a dolgozók száma, miközben a munkanélküliség 4 százalék alatt maradt, és 3,9 százalékot ért el,
ami az unióban a hetedik legkedvezőbb eredmény.
A KSH adatai szerint a munkanélküliség aránya Budapesten, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon sem éri el a 3 százalékot. Azaz aki tud és akar dolgozni, az el tud helyezkedni, ráadásul ezért egyre magasabb fizetést is kap. A Gyurcsány-korszakhoz képest ugyanis 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben háromszorosára emelkedett az átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum is. Czomba Sándor hozzátette, hogy a kormány a munkaerőpiaci tartalék aktivizálásával tovább kívánja növelni a foglalkoztatottságot, ezzel még alacsonyabb szintre csökkentve a munkanélküliséget. Az államtitkár megállapította, hogy az olyan kormányzati lépések, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, valamint a célzott munkaerőpiaci támogatások, sikeresen megvédték a magyar munkahelyeket és a családokat is.
Borítókép: MTI/Katona Tibor
