Robert Habeck német zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter, alkancellár határozottan kiáll az expanzívabb állami kiadások mellett, ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi koalícióval nem fog sikerülni a költségvetési szabályok lazítására irányuló törekvés Európa legnagyobb gazdaságában.
A Bloomberg arról számolt be, hogy Németország már nem számíthat Kínára mint „barátságos nyitott piacra”, Oroszország leállította az olcsó gázszállításokat, és a különböző konfliktusok miatt a kormányoknak többet kell költeniük a fegyveres erőkre – mondta Habeck egy interjúban. Ugyanakkor kijelentette, hogy elkötelezett a kormánykoalíció azon politikája mellett, hogy a nettó új hitelfelvételre vonatkozó alkotmányos korlátot fenntartja, még akkor is, ha jogosan merül fel a kérdés, hogy az ilyen költségvetési szabályok összeegyeztethetők-e a mai globális renddel. A tárcavezető további kormányzati támogatások iránti vágya közvetlen konfliktusba keverte őt a német pénzügyminiszterrel.
Christian Lindner, a vállalkozáspárti liberálisok vezetője ragaszkodik ahhoz, hogy állítsák vissza Németországban az alkotmányos „adósságféket”, miután azt felfüggesztették a világjárvány és az energiaválság következményeinek kezelése érdekében. Lindner mögött áll Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár is, aki a múlt hónapban azt mondta európai uniós kollégáinak, hogy ideje komolyan foglalkozni a blokk kiadási terveinek visszafogásával.
Az uniós tagállamok pénzügyi nyomás alatt állnak az EU költségvetési szabályainak jövő évi újbóli bevezetése előtt, ami a kiadások szigorúbb ellenőrzését jelenti majd. Habeck elmondta, hogy Németország kormányzó szövetsége nem fog lépéseket tenni az adósságfék megváltoztatására, amihez mindenképp kétharmados többségre lenne szükség a parlament alsóházában, a Bundestagban. „Nem a koalíciót kritizáltam – mondta. – Csak azt a kérdést vetettem fel, hogy vajon az összes szabály, amelyet az elmúlt 30 évben elfogadtunk, megfelel-e a mostani világrendnek.”
Robert Habeck azóta elég népszerűtlen, amióta nyilvánosságra hozta tervét, hogy a németeket arra kényszerítse, hogy mérhetetlen milliárdokat fizessenek azért, hogy az országot leszoktassák a földgázról,
amellyel a háztartások fűtenek. A hirtelen népszerűség-csökkenés drámai volt, és a népszerűségi rangsor éléről a mélypontra taszította a megrögzött zöldpárti politikust.
Repedező koalíció: a német ARD közszolgálati műsorszolgáltató által közzétett legutóbbi havi felmérésben a CDU/CSU kissé növelte előnyét, és május óta először érte el a 30 százalékot. A radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) 22 százalékkal továbbra is a második, míg az SPD és a Zöldek 16, illetve 14 százalékot értek el. A Christian Lindner pénzügyminiszter vezette FDP a felmérésben a parlamentbe jutás szempontjából döntő 5 százalékos küszöb alá esett, ami újabb aggasztó jel számukra a legutóbbi tartományi választások után. A párt egyre csökkenő sikerére reagálva több mint kéttucatnyi regionális és helyi FDP-tisztségviselő írt alá egy levelet, amelyben felszólították a vezetőségüket, hogy gondolják át a párt részvételét a Németországot kormányzó úgynevezett jelzőlámpa-koalícióban. Az FDP vezetői a vereségek sorozatát a kabinet iránti széles körű elégedetlenségnek tulajdonítják, amely a modern német történelem egyik legkevésbé népszerű kormánya. Lindner erre így reagált: „Eljöhet az idő, amikor azt mondom, hogy jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni”. Tekintettel a németek stabilitás iránti mélységes vágyára, Lindner hosszasan gondolkodik majd, mielőtt dönt. 2017-ben a kereszténydemokratákkal és a Zöldekkel folytatott egy hónapig tartó intenzív tárgyalások után a tizenkettedik órában feladta a koalíciós tárgyalásokat, és ezért súlyos politikai árat fizetett. Ezzel együtt mindenki számára világossá vált, hogy a két költekező baloldali pártot a fiskális szigort hangsúlyozó FDP-vel egyesítő jelzőlámpa-koalíció nem működik.
Az FDP nemrég összetűzésbe került a Zöldekkel és az SPD-vel a kormány azon döntése miatt, hogy ahelyett, hogy elutasította volna a gázai tűzszünetre felszólító ENSZ-határozatot, tartózkodott a szavazáson. Lindner a Zöldek haragját is kivívta, amikor azt javasolta, hogy Németország mondjon le arról a vállalásáról, hogy 2030-ig leállítja a szénégetést. Pénteken pedig az FDP vezetője egy véleménycikket tett közzé a Der Spiegelben, amelyben megvédte országa „adósságfékét” a partnerei által annak aláásására tett kísérletekkel szemben. A fék szerinte „arra kényszeríti a politikai döntéshozókat, hogy valódi felelősséget vállaljanak”, majd hozzátette: „nem teszi lehetővé számukra, hogy mindenkinek mindent megígérjenek”.
Kapcsolódó:
Borítókép: Shutterstock
