A brüsszeli zárt ajtók mögött már nem egyértelmű Ukrajna feltétel nélküli támogatása. Egyre többen teszik fel a kérdést: mit jelent pontosan az „ameddig csak szükséges” kifejezés? Mind a pénzügyi segélyek, mind a fegyverszállítások terén csökken a támogatási lelkesedés.

Egyre bizonytalanabb lábakon áll Brüsszel hosszú távú ukrajnai finanszírozási terve. A beígért 50 milliárd eurós, négy évre elosztandó segély tervét, amelyet a decemberi EU-csúcson kellene megszavazni, immár nem csak Magyarország kérdőjelezi meg.

Egy brüsszeli tisztviselő, aki a csúcstalálkozó előkészítésén dolgozik, úgy fogalmazott a Reutersnek: Kijev nyugati támogatóinak körében baljós pesszimizmus uralkodik a háború folytatását illetően. Az „addig támogatjuk Ukrajnát, ameddig csak kell” mondat lassan kezd kínossá válni, miután a tagállamok vezetői közül egyre többen ébrednek rá arra, hogy a háború és az ukrán állam működtetése hosszú távon finanszírozhatatlanná válik.

A legújabb csapás Németországot érte, amelynek 60 milliárdos Covid-alap-átcsoportosítási javaslatát (amelyből a klímasemlegesítési célokat biztosította volna a kormány) az Alkotmánybíróság úgy kaszálta el, hogy abba az egész Scholz-kabinet beleremegett, mélypontra küldve a jelzőlámpa-koalíciót és túlfeszítve az amúgy is agyonterhelt költségvetést. Azt Brüsszelben is tudják, hogy Európa legnagyobb gazdaságának szenvedése kihatással lesz az uniós költségvetés kiegészítésére irányuló javaslatokra is, természetesen az ukrán segélycsomaggal együtt. Németország hallani sem akar újabb EU-s hitelfelvételről, az pedig, hogy eurómilliárdokat pumpáljon Brüsszelbe, erősen kérdőjeles a saját költségvetési politikájának baklövéseit tekintve.

„Azt nem engedhetjük, hogy Ukrajna csődbe menjen. Ugyanakkor egyre nehezebb a fenntartásának biztosítása” – nyilatkozta a Reuters forrása, aki szerint az EU-s vezetők a nyilvános kommunikációval ellentétben a zárt ajtók mögött kifejezetten borúlátók a jövőt illetően.

Magyarország hangja

Az informátor mind a segély, mind Ukrajna EU-csatlakozási folyamatára vonatkozó EB-javaslat megszavazását kétségesnek nevezte. Mint mondta, a tervezetek elfogadását elsősorban Magyarország ellenzi, de egyre több tagállam vélekedik úgy, hogy valóban nincs itt az ideje Ukrajna csatlakozási programjának megkezdésére. Az óvatos és halk javaslatok inkább arról szólnak, hogy minimum 2024 márciusáig, az Európai Bizottság következő, Ukrajna felé támasztott feltételeket értékelő javaslatáig jegeljék a témát.

Azzal párhuzamosan, hogy hazánk egy teljesen új Ukrajna-stratégiát szorgalmaz az Európai Unióban, mondván, a jelenlegi használhatatlan (Orbán Viktor november 18-i beszédében egyenesen úgy fogalmazott, hogy Ukrajna fényévekre áll az EU-tól), a blokk többi tagja is problémásnak találja mind a csatlakozás ennyire erőltetett politikáját, mind a háború folytatására vonatkozó európai szándékokat.

Utóbbi elbizonytalanodást nagyban erősítette az ukrán ellenoffenzíva katasztrofális összeomlása, valamint az Egyesült Államok törvényhozásában uralkodó zűrzavar, amely az Ukrajnának szánt segélyek drasztikus csökkentését vagy akár leállását is eredményezheti, egyedül hagyva Európát Kijev és az egész háború finanszírozásával.

„Talán túl magasak voltak az elvárásaink. Megvannak az eszközeink egyáltalán Ukrajna további támogatásához? Biztosak lehetünk benne, hogy az USA mellettünk fog ebben állni?” – sorolta a kérdéseket a bennfentes, hozzátéve: az általános konszenzus még mindig az, hogy támogatni kell Ukrajnát, és nem arról van szó, hogy a tagállamok a békét szorgalmaznák, ám az idő előrehaladtával a további összegekről szóló kérdések egyre sürgetőbbé válnak – és előbb-utóbb válaszolni is kell rájuk.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Ursula von der Leyen, az EB elnöke, Zelenszkij ukrán elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 2023. február 9-én.
MTI/EPA/Olivier Hoslet