Lantos Csaba, energiaügyi miniszter a JVSZ kecskeméti Country Ride konferenciáján, 2023. 11. 23.

Az energia létkérdés a sikerhez! 

Szerző: | 2023. november. 25. | Hazai, Zöldenergia

Az energiaválságra adott szakpolitikai válaszokról, a paksi üzemidő-hosszabbításról, a megújulókról, az energiatárolási tervekről és más ágazati stratégiai kérdésekről tartott informatív előadást Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter a JVSZ Country Ride országos eseménysorozatának kecskeméti állomásán beszélt, ahol ezt követően – szakértők, szakpolitikusok és vállalatvezetők bevonásával – két szakmai kerekasztalban vitatták meg a fenntarthatóság, illetve a kedvező kamatozású zöldfinanszírozás, az ESG-tanúsítás kérdéseit. 

Az eseményt Sass Ákos, a JVSZ régiós nagykövete, a Goessler Kuverts Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg, felhívva a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a vidéki telephelyet fenntartó vállalatok becsatornázása a JVSZ munkájába. Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere a JVSZ-nek és az esemény helyszínét biztosító, Volkswagen-márkakereskedésnek, a Brill Kft.-nek is köszönetet mondott, majd bemutatta, hogy Kecskemét városa milyen széles körű munkát végez, milyen intézményi beruházásokat tett, amelyekkel az energiahatékonyságot és a fenntarthatóságot javítja helyi szinten. 

A megugrott energiaárak tovább rontják Európa versenyképességét 

Az esemény nyitóelőadását Lantos Csaba energiaügyi miniszter tartotta, aki részletesen bemutatta a kormányzat energiastratégiáját, számos aktuális kérdést érintve. Mondanivalóját Magyarország energiafüggőségének csökkentésére fűzte fel, hiszen – mint kifejtette – az energiaárak tavalyi drasztikus emelkedése megmutatta, mennyire fontos az ellátás biztonsága, a versenyképesség okán mennyire lényeges az, hogy kedvező áron jussunk energiához.  

Európa elmúlt fél évszázadában ugyanis az egyik sikertényező éppen az volt, hogy az olcsó orosz kőolajra és földgázra épülhetett a fejlettebb nyugat- és közép-európai energiaigényes gyáripar megannyi ágazata. Az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt elmúlt bő másfél évben annyi történt, hogy

a szankciók miatt Európa az orosz energiafüggőségét amerikaira cserélte.

A gond ezzel az, hogy megszűnt az olcsó energia kora az Európai Unió és tagállamai számára. A három-négyszeres árak tovább rontják a kontinens globális versenyképességét.  

Lantos Csaba, energiaügyi miniszter a JVSZ kecskeméti Country Ride konferenciáján, 2023. 11. 23.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter a JVSZ kecskeméti Country Ride konferenciáján 2023 11 23 fotó JVSZ

A magyar energiafüggőséget csökkenteni kell! 

Ebből a perspektívából nézve érdemes kiemelni, hogy az EU átlagosan 71 százalékával szemben Magyarországon ma 76 százalékos az energiafüggőségi mutató. Azaz a teljes energiaigényünk bő háromnegyedét importból kell fedezzük, miközben tengeri kikötőink sincsenek, így közvetlenül cseppfolyósított földgázt (LNG) sem vásárolhatunk. Ezért is építettünk vezetékeket és gáztárolókat, hasonlóan a tengerpart nélküli Ausztriához, Csehországhoz és Szlovákiához. A magyar gáztárolók egyébként közel száz százalékban fel vannak töltve, így ezen a télen bizonyosan megoldott az ellátásunk. A hazai gázkitermelés némiképpen fokozható, a megújulók szerepe pedig elvitathatatlan. Ugyanakkor az olyan időszakban, amikor nem süt a nap, nem fúj a szél, változatlanul nagy szükség van a nukleáris energiára is. 

A paksi bővítés mellett tervben van Paks I. üzemidejének meghosszabbítása is 

Az igények növekedését és a tárolókapacitások fejlesztését bekalkulálva is szükséges a paksi kapacitások fenntartása, bővítése. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető kifejtette: a kormány a meglévő négy paksi blokk 2032 és 2037 között lejáró engedélyeinek meghosszabbítását kezdeményezte újabb, akár húsz évvel.

A gazdasági növekedéssel együtt járó többlet-energiaigény miatt erre mindenképpen szükség van. Arról nem is szólva, hogy a nemzetközi szakértők többsége elismeri, hogy a nukleáris energia jó, fenntartható alternatíva a földgázzal és más fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.  

Az energiát tárolni is szükséges  

Természetesen a párizsi klímacélok kiemelten fontosak, így a karbonlábnyom terén igen jónak mondható nukleáris energia mellett az olyan megújulókra is nagyon nagy szükség van, mint a nap- és szélenergia. A zöldenergia hatékony hasznosítása érdekében ezek mellé azonban jelentős tárolókapacitásokat szükséges kiépíteni, hiszen a termelésük az időjárástól és napszaktól függ. 2030-ra várhatóan az akkori energiaigény mintegy 29 százalékát a megújulók fogják adni, míg a nukleáris energia az akkori energiaigények mintegy felét teheti ki. (A hazai naperőművi kapacitások 2030-ra 10-12 gigawattosak lesznek.) 

A hazai akkumulátorgyártás fellendülése ezen a téren is segít, az elektromos autók és buszok nagy akkupakkjai felfoghatók tárolókként is, hiszen sok tíz ezer járműről van szó. A szakértők ugyanakkor vizsgálják egy 600 MW körüli teljesítményű szivattyús-tározós erőmű megépítésének lehetőségét. Napsütéses-szeles időkben ugyanis jelentős a megújulókból származó túltermelés, és egyre többször fordul elő ilyenkor, hogy nulla vagy negatív az áram nemzetközi ára, így az export sem opció. Világszerte elterjedt megoldásként a hasonló túltermelési csúcsok esetén hegytetőn elhelyezett tározókba pumpálják fel a vizet. Amikor ismét szükség van az így eltárolt energiára, a magasból egy másik, alacsonyabban elhelyezkedő tározóba leengedett vízzel turbinákat hajtanak meg, visszanyerve a felszivattyúzással bevitt energiát. Fontosak azonban a természetvédelmi szempontok: elsősorban ipari és bányaterületek jöhetnek szóba efféle tározó létesítésére. 

Kerekasztal az ESG-ről  

Az ESG kerekasztalbeszélgetés Fotó JVSZ

A miniszter előadását kerekasztal-beszélgetések követték, amelyeken szintén a fenntarthatóság és az energiahatékonyság volt középpontban. Olyan témákról volt szó, mint például hogyan tehetjük fenntarthatóvá kis- és középvállalatainkat az ESG szellemében. Ennek megfelelően a résztvevők körüljárták, hogy az ESG-szabályozás és -finanszírozás mit jelent a gyakorlatban.  

Az ESG jelentése az Environmental (környezeti), a Social (társadalmi) és a Governance (irányítási) angol szavak rövidítéséből származik. Az ESG-keretrendszer erre a három tématerületre fókuszál, és a korábbi évek ISO-minőségbiztosítási rendszeréhez hasonlították a résztvevők. Bókay Márton nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy az úgynevezett ESG-törvény még az idén parlament elé kerül, és 2024-től érvénybe léphet. Ez pontos szabályozási keretet ad az ESG területén. Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója ismertette az Intézet ESG-vel, illetve vállalati felkészültséggel kapcsolatos 2023. nyári kutatásának tanulságait. Ennek lényege, hogy a 100 főnél nagyobb, illetve 3 milliárd forintnál magasabb bevételű hazai vállalatok döntéshozóinak is mindössze egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a vállalat foglalkozik ESG-kérdésekkel, -jelentéstétellel.

A fennmaradó kétharmad vagy nem ismeri, vagy nem látja szükségesnek egyelőre az ESG-jelentéstételt, holott például a nagyvállalatoknak beszállító cégek számára egyre fontosabb lesz az ESG-irányelveknek megfelelni.

Ezt erősítette meg Simon Anita, az Alteo fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese és Balog Róbert, a kecskeméti Poliext Kft. pénzügyi igazgatója is.  

Kerekasztal az energetikai támogatásokról, hitelekről 

A második kerekasztal Fotó JVSZ

A konferencia második kerekasztal-beszélgetésén arról volt szó, hogy a jelenlegi helyzetben a kormányzat hogyan tudja támogatni a vállalkozásokat az energiahatékonyságban és a zökkenőmentesebb működésben. 

Siba Ignác, a KAVOSZ E-Green Zrt. cégvezetője, mint a Széchenyi Kártya program koordinálásáról ismert szervezet egyik új leánycégének a vezetője, éppen az ESG finanszírozásban betöltött szerepéről beszélt. Kihangsúlyozta, hogy az ESG-szempontoknak megfelelő vállalatok jelentősen olcsóbban juthatnak hitelhez, és akár hosszabb távra is kaphatnak forrásokat, ha van ESG-tanúsításuk, illetve a kölcsön ESG-vel alátámasztott fenntarthatósági célokat szolgál. Ez a mai kamatkörnyezetben kiemelten fontos, akár csak a Széchenyi Kártya már támogatott régi és újabb hitelkonstrukciói.  

Sziromi Mária, a Henkel Magyarország körösladányi gyárának ügyvezető igazgatója is kiemelte, hogy a németországi Henkel sokéves, sőt évtizedes tapasztalattal büszkélkedhet a fenntarthatósági akciók, illetve az ilyen finanszírozás területén, és e jó gyakorlatok nagy része Magyarországon is működik.

A rendszeres ESG-audit a hazai cégeknél is elengedhetetlen, és közel sem csak azért, mert az úgynevezett zöldkötvények vagy a zöldhitelek révén a nagyvállalati finanszírozás is kedvezőbb az ESG-nek megfelelni képes cégek esetén.

Természetesen e téren akár a nyugat-európai, akár a skandináv vállalatok előbbre járnak, ám lassan itthon is ugyanolyan fontos lesz az ESG, mint a kilencvenes évek végén az internetkapcsolat vagy később a kártyás fizetés megléte egy-egy kkv esetén.  

A JVSZ országos rendezvénysorozata jövőre 6 állomással folytatódik. 2024-ben a tervezett helyszínek: Debrecen, Székesfehérvár, Tatabánya, Nyíregyháza, Eger és Szolnok, melyre sok szeretettel várják az érdeklődőket. 

Címlapfotó: JVSZ

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn