COP28: háromszor annyi atomenergiát akarnak a nagyhatalmak 2050-ig

Szerző: | 2023. december. 7. | Geopolitika, Klímaváltozás, Zöldenergia

A nukleáris termelőkapacitás 2050-ig történő megháromszorozásáról írtak alá egyezményt december 2-án a dubaji ENSZ klímakonferencián. Az aláírók között az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Arab Emírségek, sőt Magyarország is szerepel. 

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai alapján 2020-ban összesen 375 gigawattos (GW) volt a globális nukleáris kapacitás. Ezt szeretnék megháromszorozni a következő szűk három évtizedben. Összehasonlításul: Paks jelenleg üzemelő négy blokkja összesen bő 2 gigawattos, Paks II esetén pedig két, egyenként 1,2 gigawattos új blokk épül. 

A nyilatkozat  

elismeri a nukleáris energia kulcsszerepét az üvegházhatású gázkibocsátás 2050-ig történő nettó zéróra csökkentésében és a 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedési határon belül maradás elérésében 

— jelezte az USA energiaügyi minisztériuma. 

Az aláírók olyan nukleáris reaktorok fejlesztése és építése mellett kötelezték el magukat „mint a kisebb moduláris reaktorok, a fejlettebb energiatermelésre és szén-dioxid-mentesítésre szélesebb körben alkalmazott ipari reaktorok és a hidrogén, valamint a szintetikus tüzelőanyagok előállítása”. 

A részt vevő országok most azt vállalták, hogy ösztönözni fogják a Világbankot és más nemzetközi és regionális fejlesztési bankokat, hogy energiafinanszírozási politikájukba vegyék be a nukleáris energia támogatását is. 

A nyilatkozat elismeri a meglévő reaktorok élettartam-kiterjesztésének fontosságát és a „felelős államok” támogatása melletti elköteleződést hangsúlyozzák az új, nem katonai célú nukleáris létesítmények telepítésével kapcsolatban.  

Paks I. akár 2057-ig is működhetne
Lantos Csaba energiaügyi miniszter a napokban jelezte, hogy Paks I. üzemidejének meghosszabbítását kezdeményezi majd a kormány, azaz ha az atomenergia szakértők engedélyezik, akkor akár 2057-ig is meghosszabbodhat Paks I. működési ideje, vagyis addig a jelenlegi több mint duplájára nőhet Magyarország nukleáris erőművének teljesítménye. 

A többi államot a deklarációhoz való csatlakozásra szólítják fel az aláírók, hozzátéve, hogy a szerződés megvalósítását évente felülvizsgálják a COP-találkozók keretében. 

Az aláírók között van még: Bulgária, Csehország, Finnország, Ghana, Magyarország, Dél-Korea, Moldova, Mongólia, Marokkó, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország és Ukrajna is. 

Kínai és amerikai dominancia 

Az S&P Global Commodity Insight elemzései szerint a globális nukleáris kapacitások 58 százalékra növekednek 2050-re. 

Az összes működő reaktor kapacitása, ahogyan említettük, 2020-ban összesen 375 GW volt. Ez a szám 2030-ra az előrejelzések szerint 458GW-ra, 2040-re 549 GW-ra, majd 2050-re pedig 631 GW-ra fog növekedni. (Ha Paks I. és Paks II termelni fog, akkor a világ összkapacitásának ez a 0,7 százalékát jelentheti majd.)  

A globális kapacitás felét ekkor Kína és az Egyesült Államok fogja lefedni. 

 

A Nukleáris Világszervezet 2022-ben 2,545 TWh-ra (terrawattóra) mérte az egész éves globális nukleáris kibocsátást, az adat 100 TWh-val alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt. 

A csökkenés nagy részéért az öregedő francia reaktorok hegesztési problémái voltak felelősek, a német nukleáris kibocsátáscsökkentések és az ukrajnai háború pedig tovább rontott az adatokon.  

Ázsiában eközben a múlt évben a nukleáris energiatermelés 37 TWh-val nőtt. Az elmúlt tíz évben ráadásul az ázsiai nukleáris energiatermelés megduplázódott és lehagyta Nyugat- és Közép-Európa termelési értékét.    

A világon folyamatban lévő reaktorépítési projektek háromnegyede jelenleg Ázsiában zajlik. 

2022-ben hat új reaktor csatlakozott a hálózathoz – kettő Kínában és egy-egy Finnországban, Pakisztánban, Dél-Koreában, valamint az Egyesült Arab Emírségekben. Emellett további nyolc atomerőmű építése kezdődött el: öté Kínában, kettőé Egyiptomban, egy pedig Törökországban. 

Ezek a bővítések üdvözlendőek, de sokkal gyorsabb tempóra van szükség, az építkezések és ütemezések tekintetében egyaránt. Legalább a nukleáris kapacitás világszintű megtriplázása kell, hogy legyen a cél annak érdekében, hogy 2050-ig elérjük a zéró kibocsátást” állítja a Nukleáris Világszervezet. 

A Platts szakértő csapata, amely az S&P Global Commodity Insights része, a Kanadába érkező U308 urán havi árát 81,20 dollár/fontra becsülte december 1-jén, ami mintegy duplája a 2020-2021-es szintnek, főként éppen a jelentős nukleáris erőmű építésekkel összefüggésben. Ugyanakkor a növekvő ár inkább ronthatja a rövid távú megtérülési számokat a nukleáris energiatermelésben. Ám amíg a megújulók termelte energia tárolása ipari méretekben nem lesz sokkal olcsóbb, addig bizonyosan szüksége lesz még a világnak az atomenergiára- 

Az öbölállamok is építkeznek 

Az első nukleáris energia előállítására képes öbölállam az Egyesült Arab Emírségek. Barakah  nevű atomerőművük negyedik reaktorát pár hete, 2023 novemberében engedélyezték.  

A négy egység az ország energiaigényének érdemi részét fedezi: 5,6 GW-ott, ami majdnem az UAE csúcsigényének 40 százaléka, azaz körülbelül 15 GW. Mind a négy egység dél-koreai licensz alapján készült APR1400-as reaktor. Szaúd-Arábiának ugyanakkor jelenleg nincsen nukleáris energiatermelési kapacitása, de korábban azt jelentették be, hogy két, összesen 3,2 GW kapacitású reaktort szeretnének felállítani a következő 10 évben, amely 2040-ig 17 GW nukleáris kapacitásbővülést jelent majd. 

Az eredeti cikk az S&P Global Commodity Insights honlapján jelent meg, melyet a makronom.eu kiegészített magyar vonatkozású hírekkel és adatokkal. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn