Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Világgazdaság rovat legtöbbet kattintott cikke azt taglalta, milyen veszélyeket rejthet, ha a világ gazdaságilag egyoldalúan, kizárólag az USA-ra támaszkodik.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Klímaváltozás rovat „nyertese” arról szól, hogy a közel-keleti konfliktusok mekkora környezeti lábnyomot hagynak maguk után.
Rendkívül alapos, egyben mélyen lesújtó eredményeket tartalmazó jelentés készült a kínai vállalatoknak az Európai Unión belüli helyzetéről. A legnagyobb aggodalom a bizonytalan üzleti légkör és az átpolitizált európai kereskedelem miatt alakult ki.
Ursula von der Leyen lapot húzott a 2019-re, és aláírta az EU nevében a szabadkereskedelmi egyezményt a latin-amerikai Mercosur-országokkal. Németország felhőtlenül boldog, hogy végre valakinek kellenek majd az autói. A franciák viszont őrjöngenek, és a végső ratifikálás vétójára készülnek. Danke és merde egy kalapban.
A globális export versenyét toronymagasan Kína vezeti: 1400 milliárd dollárral húzott el a második helyezett Egyesült Államok előtt.
Az amerikai vállalatok óriási készleteket halmoznak fel a kínai termékekből, hogy ideig-óráig kihúzzák magukat a Trump-féle beígért büntetővámok negatív hatásai alól. Kínában közben cégre szabottan kezdték el megtámadni az amerikai üzleti érdekeltségeket. Pánikintézkedések és megelőző csapások.
Míg Kína egy gigantikus, 3,5 milliárd dolláros kikötőt adott át Peruban az APEC-csúcsot kihasználva, Biden néhány Black Hawk helikoptert ajánlott fel az országnak. A történet jól megvilágítja, hogy az amerikai vezetés változatlanul nem érti, miért annyira sikeres Peking a globális beruházások területén, és miért bukott meg az USA gyarmatosító gazdaságpolitikája.
Az egész világ lázasan töpreng, milyen hatása lesz az új elnök által beígért extravámoknak a kereskedelemre, és az új vámháborúk valóban kivégzik-e a globalizációt. A Bloomberg Economics vezető közgazdásza szerint nem a vég, csupán egy olyan átrendeződési játszma kezdődik, ahol az USA saját magának már nem oszt lapot.
Teljes a kétségbeesés Európában a Trump által beígért exporttarifák miatt. De ne azt nézd, te mit tehetsz a vámok ellen, hanem azt, mit tehetnek a vámok érted.
A kereskedelem a két ország között zuhanó tendenciát mutat. Valójában Kuba nem sok mindenben van Kína hasznára, geopolitikai elhelyezkedése mégis fontossá teszi.
A kínai fogyasztói márkák Szingapúrt stratégiai kiindulópontként használják a globális terjeszkedéshez, kihasználva az ázsiai és a nyugati kultúra keveredését. Napjainkban a kínai márkák már felvállalják az egyedi identitásukat, és testre szabott stratégiákkal alkalmazkodnak a különböző piacokhoz.
A magyar kormány a legnyíltabb lapokkal játszott az elejétől kezdve. Nem maszatolt, nem ködösített, és végképp nem játszotta el azt a botrányosan gyenge darabot, amelyben egyes nyugati vezetők habzó szájjal uszítanak Kína ellen, majd a hátsó kapun beosonnak Pekingbe egy „Éhes vagyok, kérek még!” feliratú szakadt pólóban.
Bár a globális kereskedelem 80 százaléka a tengeren zajlik, az amerikai hajógyárak mindössze 1 százalékos részesedéssel vannak jelen. Kína itt is tarol: évente 150 milliárd dollár értékben ad el hajókat. Ez pedig nagyon nem tetszik Washingtonnak.
Az olasz miniszterelnök tavaly év végén látványosan szakított a kínai Belt and Road programmal, és kiemelte országát a közös infrastrukturális projektből, meghajolva Brüsszel és Washington akarata előtt. Most Pekingbe utazik, hogy erősítse a kereskedelmi kapcsolatokat. A feladat elvégezve, a feladat adott.
Becslések szerint 90 milliárd hordónyi olaj és mintegy 50 ezer milliárd köbméter gáz található az Északi-sarkkörön belül – nem beszélve az elektromos átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványokról. A klímaváltozás tesz róla, hogy ezek hozzáférhetők legyenek. A kérdés csak az, kié lesz a senkiföldje aranya.
Az Egyesült Államok gazdasága a világ többi részéhez képest kiemelkedően teljesít, ami részben segített elkerülni egy súlyosabb globális gazdasági lelassulást, de negatív hatást gyakorol a feltörekvő piacokra és a globális kereskedelemre. Az USA gazdasági ereje és növekedése egyensúlyozó szerepet játszik a világgazdaságban, de kockázatokat is jelent, ha a világ túlzottan függ az amerikai gazdaságtól, miközben a többi vezető gazdaság gyengélkedik.
A dedollarizáció lesz az orosz BRICS-elnökség prioritása 2024-ben. Az orosz küldött a BRICS moszkvai gyűlésén kiemelte, a cél a nemzeti, valamint helyi valuták és fizetőeszközök használatának népszerűsítése a dolláralapú nemzetközi gazdaság mellékhatásainak csökkentése érdekében. A terv azt követően kapott szárnyra, hogy a Nyugat szankciókat vezetett be Moszkva ellen az ukrajnai invázió miatt.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a pozitív előrejelzést a jegybankok szigora ellenére megugró magán- és állami kiadások, a munkaerőpiac erősödése, az ellátási láncok javulása, valamint az olcsóbb energia- és nyersanyagárak indokolják.
Ahogyan közeledünk 2024-hez, amely a jelentős gazdasági átalakulások és kihívások éve lesz, a vezető közgazdászok, elemzők várakozásainak, előrejelzéseinek a megértése kulcsfontosságú. Egy biztos: a 2024-es gazdasági helyzet összetett, ami stratégiai tervezést és alkalmazkodást igényel úgy a politikai, mint az üzleti szférában.
„Ahogy a mondás tartja: ha rózsát adsz valakinek, az illata a kezeden marad” – Hszi Csin-ping költői szavakkal nyitotta meg az Egy övezet, egy út kezdeményezés csúcstalálkozóját.
Az ezredfordulótól tavalyig Kína brutális növekedéséről szól minden. Kanada, Japán és az USA szelete a nagy tortából azonban vékonyodik.
Van párhuzam az ötven évvel ezelőtti eseményekkel, de az felettébb valószínűtlen, hogy egy ahhoz hasonló olajválság is kitörne az izraeli háború miatt.
Ahogy várható volt, Peking dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indít a kínai elektromos autók európai kereskedelmével kapcsolatban. Fenyegetőzés és EU-szidás már van, konkrét válaszcsapás még nincs. Majd lesz.
A legnagyobb veszélyt a világ újrablokkosodása jelenti. Mi, közép-európaiak megtanultuk a történelem leckéjét, számunkra világos, hogy ha Kelet és Nyugat nem tud kulturáltan együttműködni, abból mi rendszeresen vesztesként jövünk ki – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Több mint 1 millió tonnával csökkent az ukrán terményexport, amióta Moszkva felrúgta a fekete-tengeri gabonamegállapodást.
Két teljesen eltérő válasz ugyanarra a kérdésre. Magyarország és Kanada között nem is lehetne nagyobb a szemléletbeli különbség a kínai gazdasági együttműködésekkel kapcsolatban. De ki nevet a végén?
Törökország mindent megtesz, hogy közvetítsen a háborús felek között a fekete-tengeri gabonafolyosó ismételt megnyitásáról. Ehhez azonban szükség lesz arra is, hogy a Nyugat enyhítsen a szankciókon – véli Erdoğan.
Válaszul az oroszok fekete-tengeri gabonablokádjára, Kijev drónokat indít az orosz olajszállítók és hadihajók ellen. Kérdés, hogy a külföldi tankerek belekerülnek-e a szórásba, és ha igen, mi lesz a következménye?
Bruno Le Maire Kínába látogatott, ahol egyszerre igyekezett diplomáciai feszültségeket enyhíteni, és minél több befektetést bevonzani Franciaországba. Létezik még Európában a magyaron kívül pragmatikus gondolkodás.
Óriási anyagi veszteségről beszélnek az amerikai csúcstechnológiás chipgyártó vállalatok vezetői a Kínával szemben bevezetett exporttilalom miatt. Most Washingtont próbálják meggyőzni, hogy enyhítsen a szigoron, és ne vágja el őket a világ legnagyobb piacától.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
