Olvasóink is biztosan felfigyeltek arra, hogy egyre több vietnámi, thai vagy éppen koreai étterem nyílik a környezetünkben. Ez nem csupán a véletlen műve, hanem bizonyos esetekben egy jól átgondolt diplomáciai, geopolitikai stratégia része. De vajon mi köze van a diplomáciának az ételhez? Mi az a gasztrodiplomácia és miért a pad thai ennek az ékes példája? Az alábbi cikkben ennek járunk utána.
Szerző: Karl Mátyás Gracián, a Makronóm Intézet junior elemzője
Az étel hatalma
Az étel mindig is kulcsszerepet játszott a történelem során, elég csak Kolumbusz Kristófot említeni, aki döntően éppen azért indult a világ felfedezésére, hogy új utakon keresztül juthasson hozzá a keleti fűszerekhez. Az ételek a környezeti adottságok miatt lokálisan fejlődtek ki az egyes országokban, régiókban, ennek következtében több száz kulináris régió létezik a világon. A globalizáció következtében ezek az ételek világszerte elterjedtek, így az emberek egyre több különleges és egzotikus ennivalót próbálhattak ki. A külföldről érkező bevándorlók felismerték az új és érdekes receptek iránti nyitottságot, ezért éttermeket nyitottak és az otthoni ízeiket kínálták a helyiek számára.
Az ételek által teremtett kapcsolatok nemcsak személyes, hanem nemzetközi szinten is jelentősek. Az országok felismerték, hogy
ha a nemzeti ennivalóik népszerűek, az növelheti a turizmust és elősegítheti az országuk megítélését a nemzetközi porondon. A gasztronómia ezáltal kiváló puha diplomáciai eszközzé vált.
A gasztrodiplomácia fogalma a 2010-es évek elején vált ismertté, amikor elkezdték vizsgálni az ételek szerepét a nemzetek imázsának erősítésében. A kulináris diplomácia célja a nemzetek reputációjának javítása politikamentesen, a kultúra bemutatásával. Empirikus kutatások szerint a gasztrodiplomácia hatékonyan javítja a nemzetek megítélését.
A pad thai térhódítása és a helyi ízlelőrobot
A gasztrodiplomácia legismertebb példája Thaiföld. A 2000-es évek elején az ottani kormány felfedezte az ételükben rejlő gazdasági és diplomáciai potenciált és elindította a Global Thai programot. A kezdeményezés fő célja az volt, hogy 2003-ra a thai éttermek számát világszerte 8000-re növelje a korábbi körülbelül 5500-ról.
A programon belül a thaiföldi kereskedelmi minisztérium exportösztönzési osztálya három különböző étteremtípus terveit kínálja a potenciális vendéglősöknek a gyorsétteremtől az elegáns vendéglátóhelyig. Ezzel párhuzamosan
a thaiföldi Export-Import Bank hiteleket nyújtott a külföldön éttermet nyitni szándékozó thai állampolgároknak,
emellett a vendéglátóhelyet üzemeltető vállalkozók kezdeményezéseihez infrastruktúra-fejlesztések is járnak. Ezeknek az ösztönzéseknek a segítségével a vállalkozók akár 3 millió dollár összegű hitelhez is juthatnak a mai napig.
Az étteremösztönzéseknek meg is lett a hatása: 2018-ra a világ thai éttermeinek a száma több mint 15 ezerre duzzadt. Az ottani konyha globális népszerűségét fontos tényezőnek tekintik a turizmus előmozdításában, amely Thaiföld GDP-jének a 18 százalékáért felel. A turizmus bevételeinek az ötöde 2023-ban az ételekből származott. A program sikerességét az is bizonyítja, hogy a világban a lakossági arányokat nézve messze a legtöbb a thai vendéglátóhely. Budapesten például népességarányosan közel ötször több thai étterem található a kelet-ázsiai társaihoz képest.
Az éttermi szabványosítások következtében a felszolgált thai ételek ellenőrzése meglehetősen szigorú.
A minőség megőrzése érdekében ételellenőrök járják a világ thai éttermeit, ellenőrizve az ételek minőségét és ízét.
Az ízek megőrzése, annyira fontos az ottani kormány számára, hogy külön kifejlesztett egy ízlelőrobotot, amely pontozza az egyes ételeket az illatuk, az összetételük és a kinézetük alapján.
Más országok ételdiplomáciai példái
A thai modell sikerességétől inspirálódva Dél-Korea 2009-ben 77 millió dolláros kulináris diplomáciai programot indított. A Kimchi diplomáciaként emlegetett projekt célja a koreai konyha egyedi jellegének és egészségügyi előnyeinek a globális népszerűsítése. Ennek keretében
a dél-koreai kormány törekvései között szerepelt, hogy a koreait a világ öt legnépszerűbb konyhája közé emelje,
valamint hogy a koreai éttermek számát világszerte 40 ezerre növelje 2017-ig. Az ottani kabinet által vállalt projektek között szerepel a Kimchi Világintézet megnyitása, a koreai konyha tantárgyként való meghonosíta a nemzetközileg elismert főzőiskolákban.
Japánban 2005-ben kezdődött a brandépítés, amikor létrejött a Japán Márka munkacsoport. Ennek a célja az volt, hogy a kulináris diplomáciai kezdeményezéseknek és az élelmiszer-kutatásnak otthont adjon. 2006-ban a Washoku – Try Japan’s Good Food elnevezésű program a japán diplomáciai képviseletek által világszerte szervezett rendezvényeken kezdte meg az ottani specialitások bemutatását.
Magyarország ételdiplomáciai potenciálja
Amint láthatjuk, egyre több ország indít étel-népszerűsítési, illetve étteremnyitási programokat a turizmus és a „puha hatalmuk” megerősítése érdekében. Ezekből tanulva Magyarország is követhetné ezt az utat. Bár számos ételünk és borunk iránt jelentős a nemzetközi érdeklődés, a jelenlegi kapacitások nem elegendők a kereslet kielégítésére. Jelenleg a hazai élelmiszertermékek 95 százaléka az unión belülre megy, viszont egyre több kezdeményezés van a kelet-ázsiai piacokra való nyitásra, mint az Agrármarketing Centrum Food Business Programja. Ennek keretében évente 10-15 professzionális nemzetközi kiállításon mintegy 150-200 hazai cégnek biztosítanak lehetőséget az üzleti partnerek megtalálására. A magyar éttermek nyitásában is jelentős potenciál rejlik, hiszen sok magyar él külföldön, és közülük többeknek van vendéglátói tapasztalatuk.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
