Budapesten találkozott Orbán Viktor és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. Megállapodtak arról, hogy biztosan ratifikálja a parlament Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, és emellett még két megállapodás jött létre. Döntöttek arról, hogy négy géppel bővül a magyar légierő Gripen-flottája és megállapodtak abban, hogy egy mesterségesintelligencia-fókuszú kiválósági központot nyit a svéd Saab és a magyar Védelmi Innovációs Kutatóintézet.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
Múlt pénteken Ulf Kristersson svéd kormányfő Budapestre látogatott, aminek a fő célja a küszöbön lévő NATO-csatlakozás ratifikációja volt, amit hétfőn szinte biztosan jóváhagy a parlament. Orbán Viktor miniszterelnök a találkozót követően két bejelentést tett. Egyrészt megállapodtak, hogy négy géppel bővül a magyar légierő Gripen-flottája, másrészt arról is döntöttek, hogy a Saab magyar közreműködéssel nyit egy mesterségesintelligencia-alapú kiválósági központot.
Erősödik a magyar légierő
Orbán Viktor értékelése szerint az ország katonai képességei jelentősen nőnek és erősödik a külföldi szerepvállalásra való képessége is a Gripen gépekről szóló szerződés meghosszabbításával. A megváltozott biztonsági környezetben, az orosz–ukrán háború miatt annak különös jelentősége van, hogy a magyar légierő képes saját eszközökkel közreműködni az ország területén kívül is a szövetségesi feladatok ellátásában. A kormányfő közölte, megállapodott svéd partnerével abban is, hogy az ehhez a katonai rendszerhez kapcsolódó logisztikai szolgáltatásokról szóló szerződést is meghosszabbítják és kiterjesztik a kiképzésre is.
Svéd–magyar megállapodás Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Magyarország megnövekedett külföldi szerepvállalása és a megváltozott biztonsági környezet miatt szükségessé vált a légierő harcászati repülő képességének továbbfejlesztése. A meglévő 14 JAS–39 Gripen többcélú harcászati repülőgép mellé ezért döntött a kormány további négy JAS–39C beszerzéséről. Ezáltal erősödik hazánk légierejének képessége az ország légterének nemzeti és NATO-elvárások szerinti védelmére. A csúcstechnológiás, többfunkciós harcászati repülőgépnek kiemelkedő tulajdonságai vannak mind a légi, mind a földi célpontok elleni hatékonyság, mind az üzemeltetés tekintetében.
A hazai légierő gerincének számító Gripen-flottát nemzetközi szinten is ismerik és elismerik, a magyar JAS–39-esek három alkalommal védték a balti országok légterét a NATO missziójának (BAP) keretében, 2025-ben pedig újra ellátják ezt a feladatot. Mindemellett szintén ezek látják el (Olaszországgal közösen) Szlovénia, valamint a V4-tagállamokkal együttműködésben Szlovákia légterének védelmét is.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter még 2023 novemberében kijelentette, hogy a GDP-arányosan vett 2 százalékos védelmi cél teljesítésével Magyarország egy olyan elitcsoport tagja lett a NATO-n belül, amely képes tartani a védelmi célt. Ráadásul ezt hazánk már egy évvel a határidő előtt, azaz 2023-ban teljesítette.
MI-alapú központ
A miniszterelnök kiemelte, létrejött egy megállapodás arról, hogy egy mesterségesintelligencia-fókuszú kiválósági központot fog nyitni a Saab és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet, ezáltal megkezdődik az együttműködés a kutatás-fejlesztés területén is.
Egy mesterséges intelligenciát alkalmazó Kiválósági Központ jön létre a Honvédelmi Minisztérium és a Saab hadiipari vállalat között létrejött együttműködés alapján. A svéd fél részt vesz többek között a Magyar Légierő harcászati repülő képessége, illetve az azt támogató üzemeltetési kapacitások virtuális kiképzési szükségleteinek fejlesztésében is. Ehhez kapcsolódóan, a – magyar részről a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nzrt. (VIKI) által koordinált – központban pilotprojektként indul el a mesterséges intelligencia alkalmazásával támogatott karbantartási képzés.
Svédország NATO-csatlakozása
Hazánk Svédország NATO-csatlakozásából kizárólag profitálhat. A második világháborút követően a skandináv állam célként határozta meg a többoldalú párbeszédet, a nukleáris leszerelést, sőt a hidegháború után a hadsereget is fokozatosan leépítették. Mindez 2014-ben a Krím orosz annexiója után változott meg: a hadsereget felfegyverezték, elkezdték növelni a védelmi kiadásaikat. Ekkor még nem volt reális lehetőség a csatlakozás, mivel a svéd társadalom döntő többsége inkább kockázatként értékelte azt.
Azonban ez a felfogás az orosz–ukrán háborút követően megváltozott. Ezt megelőlegezte, hogy korábban az orosz katonai repülőgépek egyre többször sértették meg az ország légterét. 2014-ben arra is volt példa, hogy egy orosz tengeralattjárót fedeztek fel a Stockholm körüli szigetek környékén.
Svédországnak rendkívül fejlett a hadserege, a tagsága jelentős lökést jelenthet a NATO képességeinek: erős védelmi iparának a támogatását, magas technológiai kompetenciáját és jelentős légierejét biztosíthatná a szövetség számára, ezek pedig megsokszorozhatják a NATO kapacitását a Balti-tengeren és az Északi-sarkvidéken. A skandináv állam védelmi ipara Európa egyik legnagyobbja, 2022-ben 3 milliárd dollárt tett ki, a védelmi anyagok exportja pedig meghaladta a 2 milliárdot. Körülbelül 28 ezer embert foglalkoztat a védelmi ipar, és ez a szám emelkedni fog, mivel a kormány bejelentette, hogy 2024-re jelentősen megnöveli az éves védelmi költségvetését, a 2020-as érték kétszeresére.
A magánszektor magas szintű technológiai kompetenciája is a NATO hasznára válna. A svéd siker a csúcstechnológia területén többek között a köz- és magánszféra közötti partnerségeknek, a jelentős K+F-finanszírozásnak és a magasan jegyzett oktatási rendszernek köszönhető. A kormány 2020-ban nemzeti „Cybercampus” kezdeményezést indított, és Stockholmban létrehozta a Kibervédelmi és Információbiztonsági Központot. Eközben a NATO bővíti a kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni védekezési képességét.
Svédország NATO-tagságával az 5G-berendezések három gyártója közül kettő (Ericsson, Nokia) ugyanabban a védelmi szövetségben lesz. Az ország olyan vezető csúcstechnológiai cégeknek ad otthont, mint az Ericsson, a világ második legnagyobb hálózati vállalata, a Hexagon, egy jelentős szoftvercég és a Northvolt, Európa egyik legnagyobb lítium energiatárolórendszer-gyártója. A skandináv állam nagy mennyiségű kritikus ásványkinccsel (vasérc, ritkaföldfémek) is büszkélkedhet, amely létfontosságú a védelmi ipar és a zöldátmenet számára. Az észak-svédországi Kiruna városában nemrégiben történt felfedezés után az ország tudhatja magáénak Európa legnagyobb ismert ritkaföldfém-lelőhelyét, amellyel lehetőséget biztosít a Nyugat számára, hogy csökkentse a Kínától való függőségét a kritikus ásványi anyagoktól.
Gripen – a svéd büszkeség
Svédország légiereje az egyik legnagyobb Európában: nagymértékben növeli a szövetség vadászrepülőgépeinek számát a balti és az északi-sarkvidéki térségben, ami csökkenteni fogja az USA légi felügyeletét és a légi jelenlét biztosítását, így a NATO-tagállamok mostantól nagyobb szerepet vállalhatnak a saját régiójuk védelmében.
A svéd légierő Saab Gripen vadászgépe Forrás: Shutterstock
Svédország geostratégiai szempontból az északi országok szívében helyezkedik el. Ez lenne az első alkalom 1523 óta, hogy az összes skandináv állam ugyanahhoz a szövetséghez tartozik. A svédek belépése a NATO-ba három új stratégiai helyszínnel bővítené a szervezetet:
- Öresund-szoros: az Északi-tengert a Balti-tengerrel összekötő fő tengerszoros, amely teljes mértékben a NATO-tagok ellenőrzése alatt áll,
- Gotland: a Balti-tenger legnagyobb szigete, amelyet a Baltikumban elfoglalt központi fekvése miatt gyakran „elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozónak” neveznek,
- Åland-tenger és a Botteni-öböl mentén húzódó partvonal: megkönnyítené a NATO számára Åland védelmét, amely a Botteni-öböl bejáratánál egy Finnország és Svédország között található demilitarizált terület.
Svédország világszínvonalú tengeralattjáró-flottával is büszkélkedhet, emellett kiterjedt ismeretei vannak a sekély Balti-tengeren való navigálásról. Az USA teljes tengeralattjáró-képessége és Oroszország tengeralattjáró-flottájának jelentős része nem képes a sekély Balti-tengeren tevékenykedni. A skandináv állam ezt a hiányt pótolná a NATO számára.
Svédország tagsága a sarkvidéki térségben is megváltoztatja a felállást. Csatlakozásával a nyolc sarkvidéki állam közül hét ugyanannak a szövetségnek a tagja lenne. Mivel az éghajlatváltozás új tengeri útvonalakat és lehetőségeket nyit meg az erőforrások (szénhidrogének, kritikus ásványi anyagok) kitermelésére, a régió egyre fontosabbá válik mind kereskedelmi, mind katonai szempontból. Az északi-sarkvidéki államok, különösen Oroszország növekvő érdeklődése a régió iránt szorosabb együttműködést tesz szükségessé a NATO-tagok között. Kína is egyre inkább érdeklődik a térség felől, és a kínai–orosz kapcsolatok erősödésével ez a terület potenciálisan új színteret jelent a nagyhatalmi versenyben. Svédország is felismerte az Északi-sarkvidék fontosságát, nem véletlenül fokozza a jelenlétét itt. A skandináv állam taggá válása jelentősen növelné a NATO hozzáférését az északi-sarkvidéki infrastruktúrához, a kiképzési lehetőségekhez, és a térséghez fűződő svéd szakértelemmel bővítené a szövetség képességeit.
Az ország nemrégiben hozott döntése, miszerint a katonai kiadásokat 28 százalékkal növeli a 2024-es pénzügyi évre, a tervezettnél hat évvel korábban a 2 százalékos célérték fölé emeli a katonai kiadásokat. A megnövelt finanszírozás Svédország néhány jelenlegi gyengeségének (személyi állomány, tartalékosok alacsony száma) a javítását szolgálja. Az újoncok éves száma 5500-ról 10 ezerre emelkedik, és ezzel a NATO egyik legnagyobb tartalékos erejét tudhatná magáénak.
Összegzésképp elmondhatjuk Svédország gyakorlatilag eddig sem volt semleges állam: a NATO-val közös hadgyakorlatokon is részt vett, a hírszerzési információcsere is gyakori, és már 1994 óta hivatalos partnere a szervezetnek. A NATO és benne Magyarország mindenképp profitál a csatlakozásából, hiszen a szövetség katonai jelenléte jelentősen megnő Észak-Európában, valamint jobban tudja garantálni a balti-térség biztonságát is. A térség országai közül Észtország, Lettország és Litvánia 2004, Finnország 2023 óta tagja a szövetségnek, Svédország csatlakozásával létrejön egy egységes erőtér a Baltikumtól Törökországig.
A csatlakozás által a szervezet védelmi iránymutatásait teljesítő 11 államhoz hozzáadódik a fejlett védelmi iparral büszkélkedő Svédország is. Így összességében a 32 országot tömörítő NATO elég erőt demonstrálhat a potenciális fenyegetésekkel szemben. Már csak a magyar parlamenten áll, hogy hozzájárul-e ehhez a minden eddiginél erősebb katonai szövetséghez.
Borítókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
