Egy okostelefonra készített alkalmazás segíthet a korai demencia egyik vezető okának felismerésében azoknál, akiknél magas a kialakulásának kockázata. A tudósok kimutatták, hogy az applikáción keresztül végzett kognitív tesztek legalább olyan érzékenyek a frontotemporális demencia (FTD) korai jeleire a betegségre genetikai hajlamos embereknél, mint a klinikákon végzett orvosi vizsgálatok. 

Az FTD egy neurológiai rendellenesség, amely leggyakrabban a középkorúaknál jelentkezik. A betegség előrehaladtával zsugorodik az agy azon területe, amely többek között az előre tervezésért és a feladatok rangsorolásáért felel. 

Az ilyen esetek körülbelül egyharmadának genetikai oka van, és nagyon nehéz időben felismerni. Emellett nehéz nyomon követni, hogyan reagálnak az emberek a kezelésekre, amelyek csak a betegség korai szakaszában hatékonyak. 

„A legtöbb frontotemporális demenciában szenvedő beteget viszonylag későn diagnosztizálják, mert fiatalok, és a tüneteiket tévesen pszichiátriai rendellenességeknek hiszik” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Adam Boxer, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem professzora. 

A demencia is beáll a sorba 

Az okostelefonok már most is képesek olyan betegségeket diagnosztizálni, mint az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kór. És most ebbe a sorba beáll a frontotemporális demencia is:

Boxer és kollégái az amerikai Datacubed Health szoftvercéggel együttműködve olyan alkalmazást fejlesztettek ki, amely vizsgálja többek között az emberi beszédet és a mozgást.  

„A járást, az egyensúlyt, a lelassult mozgást, valamint a nyelv különböző aspektusait vizsgáló teszteket is létrehoztunk” – mondta dr. Adam Staffaroni, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem klinikai neuropszichológusa, a tanulmány első szerzője. 

Az alkalmazást 360 olyan felnőttön tesztelték, akiknél magas volt az FTD kialakulásának genetikai kockázata, köztük olyanokon is, akiknél még nem jelentkeztek nyilvánvaló tünetek – állítja a The Guardian. 

A JAMA Network Open című szaklapban közzétett kutatás megállapította, hogy az alkalmazás pontosan felismeri a demenciát az ilyen embereknél, sőt talán még érzékenyebb is az állapot legkorábbi szakaszaira, mint a klinikai vizsgálatok.  

Bár jelenleg nem tervezik piacra dobni az applikációt, Staffaroni szerint az segíthetne a betegséggel kapcsolatos kutatásban. 

Jelenleg több mint 30 ilyen klinikai vizsgálat van folyamatban vagy tervezés alatt, beleértve az olyan terápiákat, amelyek segíthetnek lassítani a betegség előrehaladását egyes génhordozók esetében.  

A gyakori személyes felmérések is megterhelők a betegek, az ápolók és a klinikusok számára. Staffaroni reméli, hogy az applikáció használatával a vizsgálatok mindenki számára sokkal gördülékenyebben mennek majd. Hozzátette, hogy az alkalmazással személyes találkozó nélkül lehet majd nyomon követni a betegek állapotát, így az mindenki számára kényelmes megoldást nyújthat.  

A Makronóm Intézet is megjósolta 

A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást végzett, amelyben többek között kitért az egészségügyi diagnosztikára is.  

A mesterséges intelligencia (MI) megkerülhetetlen lett az új technológiai megoldásokat felhasználó iparágakban, mint ahogy az egészségügyi technológia területén is. Egyre több MI által működtetett módszert emelnek be a betegellátásba a diagnosztika, valamint a kezelések hatékonyságának javítása érdekében.  

Ezek a megoldások nem csak a legegyértelműbb területeken jelennek meg, a háttérben is sok folyamatot támogat a mesterséges intelligencia. A kezelésekbe való beépítése pedig segíthet abban, hogy egyes információkat jobban megértsenek az orvosok, ezáltal hatékonyabban tudják ellátni a betegeiket. Ezt a lehetőséget a vállalatvezetők is felismerik, 83 százalékuk úgy gondolja, hogy az MI segíthet az egészségügyi kihívások megoldásában a világ minden részén.  

Egy Harvardon végzett kutatás megerősíteni látszik ezt a véleményt, mivel annak eredményei szerint   

a mesterséges intelligencia használata a diagnózisok felállításánál akár 50 százalékkal is csökkentheti a kezelés költségeit, valamint 40 százalékkal jobb kimenetele lehet a kezeléseknek, javítva a betegek gyógyulási esélyeit. 

Arra, hogy hogyan tud segíteni az MI, a mellrák felismerésének az esete is jó példa. Az American Cancer Society szerint a mammográfiás szűrővizsgálatok nagy része nem ad valós képet, emiatt minden második egészséges nőről azt állapítják meg, hogy rákos megbetegedése van. Az MI használata viszont 30-szor gyorsabb képalkotást és diagnózisfelállítást eredményezhet a mammográfiák esetében, mindezt 99 százalékos pontossággal. Azt, hogy az MI valóban tud ebben segíteni, egy a University of Hawaiin elvégzett kutatás is megerősíti, ahol a gépi tanulás útján „tanítottak meg” egy algoritmust arra, hogy hatékonyan felismerje a rákos elváltozásokat. Ennek az az előnye, hogy a gép akár több millió referenciakép alapján tud véleményt alkotni, amire egy orvos nem képes.   

A megelőzésen kívül az egészségügyet másképp is tudja segíteni a mesterséges intelligencia. Például az MRI-vizsgálatok során is nagy hasznos lehet, hiszen egy ilyen eljárás rengeteg adatot eredményez, amit egy gép könnyebben képes értelmezni, már annak mennyiségéből adódóan is. Itt   

az MI használata akár 90 százalékkal csökkentheti az MRI-vizsgálatok idejét. 

Az egészségügy hagyományos szegmenseiben is hasznosíthatják az MI-t, hiszen az ebben a szektorban dolgozóknak jelenleg nagy mennyiségű adminisztratív munkát kell elvégezniük. Ezt a folyamatot pedig szintén felgyorsíthatja az MI, mivel hiány van ezekből a szakemberekből, és így felszabadulhatna az idejük, amikor a betegekkel tudnának foglalkozni. Az Accenture felmérése szerint az előbb említett feladatok 70 százaléka átalakítható vagy automatizálható.   

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock