Dr. György László gazdaságstratégiai feladatokban való közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos izgalmas panelbeszélgetést moderált, ahol az egyes magyar nemzeti bajnokok képviselői mondták el tapasztalataikat. Vállalati sikertörténeteket mutatott be Szabóné Benyeda Zsófia, a Prophyl Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Gellért Balázs, a Naturtex Kft. ügyvezető igazgatója, Pausits Valér, a Verarbeiten Pausits Kft. ügyvezetője, Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója, illetve Mráz Dániel, a Prolan Irányítástechnikai Zrt. vezérigazgatója.   

Szabóné Benyeda Zsófia elmondta, hogy ha a vevők szempontjából nézzük, akkor sok területen az árbevétel közel 100 százalékát az export teszi ki. Vannak olyan multinacionális vállalataik, amelyeknek Magyarországon van a székhelye, és az árbevételt tekintve 2023-ban lépték át a 6 milliárd forintot. Szerinte a versenyképesség egyik nagyon fontos paramétere a fejlődésben számukra a szakmaiság és a tudás, amivel fel lehetett építeni egy vállalkozást. Hozzátette, hogy a szüleinek olyan magas és erős szakmai tudásbázisuk volt, hogy a kapcsolatrendszerükön keresztül folyamatosan tudták ezt bővíteni, ami megalapozott nagyon sok tevékenységet. Jelentős erősségük ma is, hogy akár állategészségügyi vonalon, akár minőségbiztosításban mindazt a tudást, ami a vállalaton belül nincs meg, azt valamilyen módon igyekeznek behozni a cégbe, akár tartós, akár átmeneti együttműködések keretében. Nagy erőforrásokat biztosítanak a munkavállalóik képzésére és fejlesztésére, a tudásuk bővítésére. Meghatározó volt a fejlődésükben a minőség, és miután a gyógyszeriparban szolgáltatnak, ez különösen fontos. Nagyon magas követelményrendszernek kell folyamatosan megfelelniük, és sok tevékenységet, szolgáltatást úgy tudnak végezni, ha megvannak a megfelelő minősítéseik. A fejlődésük nagyban köszönhető a rugalmasságuknak, hogy jól tudtak alkalmazkodni a vevői igényekhez. Amikor kisebb volt a szervezetük, könnyebb volt rugalmasan reagálni, de most is folyamatosan keresik erre a lehetőséget. Ennek során mindig a megoldást igyekeznek megtalálni, hogy egy feladatot miként tudnak teljesíteni. 

Gellért Balázs elárulta, hogy nekik kissé németes, szigorú szabályok közé szorított a cégszemléletük, ami az üzemeik környezetén, tisztaságán is jól látható. Már 4 üzemük, több mint 200 munkavállalójuk, 10 milliárd forintnál is nagyobb árbevételük van. A következő nagy állomás a cég életében a japán irodanyitás.

Pausits Valér elmondta, hogy családi vállalkozásként indultak, ma már viszont nagyjából 350 fővel működnek, multicégként. Első lépésként megvásárolták a csehországi beszállítóikat. Munka- és bányagépek alvázait gyártják, és már a vendéglátás területén is jelen vannak, mivel a reptereken a vontatógépek alvázait is ők készítik. Száz százalékban exportra gyártanak, kezdetben Csehország volt a fő terület, de már Finnországban is jelen vannak a bányaipar területén. Megkereste őket a két legnagyobb bányaipari cég, amely a piac 80 százalékát lefedi. E két svéd vállalat egyikének már gyártanak, a másiknak fognak. Emellett Belgiumban és Ausztriában is megy a gyártás. A cég árbevétele nagyságrendileg 40 millió euró. 

Gódi Attila megosztotta velünk, hogy a külpiacra lépést a 2000-es évek elején indították el, az első gyár 2004-ben épült Szlovákiában, és hamar piacvezetők lettek a tetőcserépgyártás területén. A Kárpát-medence piacain jelen vannak. Harmincmilliárd forint körüli árbevételt tudtak elérni, de ennél szemléletesebb, hogy egy erősebb évben 45-50 ezer épület lefedéséhez tudnak gyártani, 50 év garanciával kínálják a termékeket. Az export részesedése az árbevételből náluk is változó. A külföldi piacokon vannak gyáraik, így az árbevétel nagyjából egyharmadát jelenti az export. 

Szerinte a versenyképességhez arra van szükség, hogy a kollégák részéről meglegyen a szakmaiság és az elkötelezettség, ezzel a hozzáállással pedig sikeresek tudnak lenni. Négy multinacionális versenytársuk van, közülük ketten globális szereplői a piacnak, ennek ellenére egy erősebb évben nagyjából 40 százalékot visznek a piacból. Erősségük a gyors reagálás és adaptáció a vevők igényeinek megfelelően. Folyamatosan törekednek az innovatív működésre, gondolkodásra, a munkatársaik ezért vannak jelen folyamatosan több egyetemen (BME, Pécsi Egyetem stb.). Megtanulták, hogy a nyugat-európai vállalati kultúrában az üzleti folyamatok definiálva vannak, és hogy itthon is az a legjobb, ha struktúrák között működtetik a rendszereiket. 

Mráz Dániel elmondta, hogy az övek egy klasszikus magyar cégfejlődési történet. Hardver-, szoftver- és elektronika gyártással foglalkozik a társaság, amely Budakalász környékére összpontosul. Mozdonyfedélzeti számítógépet fejlesztettek és helyeztek üzembe valamennyi MÁV- és GYSEV-járművön, ehhez kapcsolódóan van egy energiamérő-adatgyűjtő berendezésük, amit a Deutsche Bahnnak fejlesztettek és értékesítenek, ami 5 ezer német mozdonyon megtalálható. Ez a cég egyik legnagyobb büszkesége, ezen keresztül nyílt meg a lehetőség Franciaországba és egyéb európai külpiacokra. Forgalomirányító, biztosítóberendezésük is van, illetve a villamosipari megoldások közül a D-tarifa, ami mintegy 600 ezer háztartásban látja el a feladatát. Hetedik éve annak, hogy Németországban elkezdték felépíteni ennek a piacát, és 70 ezer ottani háztartásban is az általuk fejlesztett eszköz található. A nagy vasúti rendszereik szinte az egész világon megtalálhatók: ezek közé tartoznak Törökországban és Bulgáriában a felsővezetéki energiatávvezérlő rendszereik. Mindezeknek a tapasztalatából mára letisztult a külpiaci tevékenységük fókusza, amely a német térségre koncentrál, és elsősorban ezeken a piacokon aktívabbak. Az árbevételben, ami jelenleg 8 milliárd forint, nagyjából 20 százalék körül van az export, ennek a dinamizálása évről évre cél. 

Szerinte a versenyképesség szempontjából nagyon fontos a megfelelő fókusz, amit hitkérdésnek tekint. Kell, hogy legyen egy világos vízió, hogy mit és hogyan akarnak megvalósítani, emellett fontos a kitartás is. Komolyan tanulságokkal gazdagodtak az orosz és a dél-afrikai vegyesvállalatokkal való kapcsolatokból. Mindegyikben megvolt az esély, és hittek is benne, de ezeket nem mérték fel kellően, így nem tudták igazán kihasználni a lehetőségeket. Abban az egyszerre szerencsés és veszélyes helyzetben vannak, hogy amikor létrehoznak egy terméket, akkor használhatják a rugalmasságukat vagy az innovációs képességüket, de amikor a külpiacról van szó, akkor vagy funkciófejlesztésre, vagy magasabb szintű dokumentáltságra van szükség. Vagyis ez a terület teljesen más, mint a hazai. 

A második kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Kaszap András senior elemző vezetett, Nestor Andrea, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Oláh István, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, Fehérváry Tamás, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség gazdasági igazgatója, Balogh Péter, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója, Kisgergely Kornél, a Magyar Export–Import Bank Zrt. vezérigazgatója, illetve Balogh Péter, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója vitatta meg az exportot támogató ökoszisztéma eredményeit és kihívásait. 

Nestor Andrea elmondta, hogy két nagy irányuk van: exportfejlesztés és -stratégia, valamint az az intézményrendszer, ahogy működnek, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kb. 140 külgazdasági attaséjával. Szerveznek konferenciákat, kiállításokat és partnerkereséseket. A legnépszerűbb támogatási programjaik azok, amelyek keretén belül a külpiacra jutáshoz nyújtanak forrást 

Oláh István kifejtette, hogy azokra a kkv-kra fókuszálnak, amelyek innovációs projektet terveznek, és amelyeknél kifejezetten az innovációs termékfejlesztés van fókuszban. A NIÜ projektfejlesztési tanácsadást is nyújt, segítve a külpiacra jutást. Ha innovációs projektről van szó, akkor a cégek már a kezdetektől ösztönzést kapnak arra vonatkozóan, hogy ne csak hazai piacra készüljenek. Sok olyan vállalattal találkoznak, amely akár 20 éve sikeresen működik, de kevés a tapasztalata akár az innovációs projektek fejlesztésben, akár a teljes külpiacra lépésben. 

Fehérváry Tamás szerit a magyar exportteljesítmény nagyjából háromnegyede a nagyvállalatoktól származik, és gazdaságfejlesztési ügynökségként ezen az arányon szeretnének javítani, hiszen e területen a régióban is elmaradásban vagyunk. Az arány javításával segítenének a cégeknek, hogy több esélyük legyen a külpiacra lépésre. Szolgáltatásokat nyújtanak azon vállalatoknak, amelyeknek vannak exportambíciói. Az egyik ilyen egy állapotfelmérés egy szervezeti tanácsadói körrel, amely átvilágítja és megállapítja, hogy az adott cég technológiailag, szervezetileg, illetve az energiahatékonyság terén milyen állapotban van. A másik szolgáltatás keretében a vállalatoknak olyan tudástranszferre nyílik lehetőségük, ami segíti őket a külpiacra lépésben. 

Kisgergely Kornél elmondta, az EXIM Bankot azért hozták létre, hogy a magyar exportot segítse.  A nagyobb cégek számára egyéni megoldásokat kínálnak, és tavaly kezdték el azon nemzeti bajnokaik további fejlesztését, amelyek már jelen vannak a nemzetközi piacon, és abban segítenek nekik, hogy külföldön felvásároljanak vállalatokat. A tevékenységük során végigkövetik az exportpiacokon jelen lévő társaságokat a multicéggé válásig. 

Balogh Péter, az MBH Bank ügyvezetője megjegyezte, hogy a szolgáltatási skálájuk nagyon széles, tartalmazza az exportra való segítést is. Olyan termékeket is kínálnak, amelyeket a világgazdaságban, a kereskedelemben használnak, emellett banki kockázatokat is fel tudnak mérni, akár a világ másik oldaláról is. A hazai nemzeti bajnokoknak rengeteg olyan terméket tudnak adni, ami segít, hogy az exportpiacokon is boldoguljanak, a kifektetéstől kezdve a beruházásig. Az export területén szélesebb a termékskálájuk, mint egy belföldi bankolásnál. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Makronóm Intézet