Összeszorított fogak, párhuzamosan tartott öklök, végletekig feszített bicepsz: a francia elnök bármely pillanatban kész lecsapni. Ám zavar és értetlenség között ingadoznak azok, akik megtekintik Emmanuel Macron fotóit, amelyeket az államfő bokszedzéséről a személyes fényképésze tett közzé. Róla az első elnöki kampánya óta köztudott, hogy szívesen bokszol, igaz, amatőr szinten. Ha teheti, akkor hetente két edzésen vesz részt. Sőt, a fociért is rajong, időnként a zöld gyepen is kipróbálja magát. 

Óvodás szinten 

Amikor ez először ismertté vált, üzenni akart a fotóival – és ezúttal is így tesz. 2017 tavaszán azt közvetítette a franciáknak: nemcsak fiatal vagyok, hanem edzett is, bírom a strapát! Most meg a kijelölt ellenségnek, Vlagyimir Putyinnak címezve: nem félek tőled, lehetsz akár tízdanos dzsúdós! Nem rettenek meg az atomfegyvereidtől sem, mert nekünk is van olyan! A legjobb az lesz, ha ketten kimegyünk a hóra! Ez a keménykedés óvodás szintű. 

A svájci Tages-Anzeiger is osztotta ezt a véleményt. Ám a képeknek azért van hatásuk, különösen, ha azokon ilyen izmos fickót látunk – szögezte a zürichi lap. Franciaország viszont nem tudta hová tenni ezeket a fotókat. Macron meglehetősen határozottnak tűnik: egy bokszzsákot üt, megmutatva lenyűgözően nagy bicepszét.  

Egy biztos, a kép nem a mesterséges intelligencia műve, egy gyors pillantás elég ahhoz, hogy megbizonyosodjunk a hitelességéről. Tehát nem csak egy viccről van szó, amit a technológia káprázatos fejlődése tett lehetővé. A fényképet Soazig de La Moissonnière, az elnök hivatalos fotósa készítette. Ő volt az, aki a saját Instagram-fiókján tette közzé, félresöpörve ezzel a trükközés gyanúját.  

A 42 éves fényképész évek óta kíséri Macront, és fekete-fehér fotók sorozatában örökíti meg a mindennapjait. Ezek kiváló felvételek, rendkívül csiszolt esztétikával. Sőt, túlságosan is. A bírálói azt kifogásolják, hogy az erős kontrasztok dramatizálják és heroizálják az elnök alakját minden egyes megjelenésével. Volt már ilyen másoknál is. 

Kakasviadal 

Hamarosan elárasztották a közösségi oldalakat a „Rocky” Macron típusú gúnyolódások mémek és fotómontázsok formájában. Politikai kommunikációs szakemberek kicsit alaposabban elemezték az elnök pózát. A beavatatlanok számára akciója meglehetősen gyerekesnek tűnhet: az elnök bokszoló fotójának közzététele, amelyhez minden bizonnyal előzetes beleegyezését adta, tökéletesen illeszkedik a Nyugat esküdt ellensége, Vlagyimir Putyin hasonlóan macsó színpadiasságához – vélte a svájci újság. 

Láttuk már az orosz elnököt dzsúdósként, amint könnyedén döngöli földbe ellenfeleit, hokisként, vagy éppen lóháton ülve, meztelen felsőtesttel. Az utóbbi hetekben azonban a francia elnök egyre több nyilatkozatot tesz, és mind keményebb hangot üt meg az ukrajnai háborúval kapcsolatban, mintha személyesen, egyfajta közelharcban akarná felvenni a harcot orosz kollégájával.  

Macron bokszkiállása megosztotta a kommentátorokat. Volt, aki úgy értékelte, hogy ez csupán a „legalapvetőbb férfierőnek” és annak a bemutatása, hogy az elnök egy harcra kész „gall kakas”.  

Időnyerés 

Különösen az a zavaró, hogy a napokban Emmanuel Macron arra kérte Oroszországot, hogy a párizsi olimpia idejére állítsa le az ukrajnai harcokat. Válaszában Putyin jelezte, hogy „kész megvizsgálni minden javaslatot”. Az orosz elnök megválasztásának győzelmi beszédében megemlítette a július 26. és augusztus 11. közötti sportverseny idejére szóló fegyverszünet lehetőségét, ugyanakkor kizárta a béketárgyalásokat. Hozzáfűzte: „erre azért nem kerülhet sor, mert az ellenség a lőszerhiány miatt időt próbál nyerni.”  

Minden ötkarikás játékok előtt hagyomány, hogy a házigazda ország az ENSZ elé terjeszti szavazásra az olimpiai fegyverszünetről szóló határozatot, amelyet tavaly november közepén 118 igen szavazattal fogadtak el a világszervezetben. A párizsi játékok idejére az Egyesült Nemzetek alapokmányának szellemében felszólították a hadban álló feleket ennek betartására. 

Amikor a francia elnököt arról kérdezték, hogy orosz sportolók semleges zászló alatt részt vehetnek-e a párizsi olimpián, Macron megismételte:  

Az a döntés született, hogy Oroszország mint ország nem lehet jelen, és zászlója sem jelenhet meg az eseményen, ám a sportolók részt vehetnek a versenyeken, ha beigazolódik, hogy nincs közük a háborús tevékenységhez.” 

Diplomáciai puccs 

„Macron átlépett egy határt, amikor arról beszélt, hogy katonákat kell küldeni Ukrajna megsegítésére” – szögezte le a Le Temps svájci napilap. Az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Svédország és Magyarország reakciói egyöntetűek voltak egy olyan francia elnök tesztléggömbje ellen, aki hetek óta mindent megtesz azért, hogy Kijev legfőbb támogatója szerepét eljátssza.  

A Kreml a maga részéről gyorsan figyelmeztette a Nyugatot: ha az észak-atlanti szövetség erői megérkeznek Ukrajnába, az casus belli, azaz háborús ok lenne Moszkva számára, és akkor a NATO-val szállna szembe – ez volt a véleménye még a Meduza orosz ellenzéki honlapnak is. „Ebben az esetben nem a valószínűségről, hanem [egy konfliktus] elkerülhetetlenségéről kell beszélni” – mondta Dmitrij Peszkov orosz szóvivő, figyelmeztetve, hogy a csapatok Ukrajnába küldése nem állna a Nyugat érdekében. „Maga az a tény, hogy felmerül annak a lehetősége, hogy a NATO-országok bizonyos kontingenseket küldenek Ukrajnába, természetesen nagyon fontos, ez egy új elem” – erősítette meg a szóvivő.   

A Rajna túlpartján különösen heves a kritika – jegyezte meg a német Süddeutsche Zeitung, amely „a nagy bejelentések” iránti mániát jelölte meg kiváltó okként. Egyúttal elítélte a francia elnök szavai és tettei közötti égbekiáltó szakadékot. „Már megint ezt csinálja – tette hozzá a Tages-Anzeiger svájci lap franciaországi tudósítója. – Nem is olyan régen, egy újabb gyenge pillanatában Macron elejtett egy sokkoló mondatot, ami mindenkit elgondolkodtatott: vajon az elnök valóban átgondolta-e a dolgot, mielőtt megszólalt?” Macron a Hamász elleni nemzetközi koalíció létrehozását emlegette, az ötlete azonban elszállt.  

A brit sajtó sem kegyesebb 

„Ön szerint Macron meggondolatlan a NATO-csapatokra vonatkozó javaslataival?” – a brit The Daily Express online szavazáson kérte olvasóit, hogy nyilvánítsanak véleményt a témáról. A francia elnök ugyanis a közelmúltban számtalanszor megerősítette, hogy „egy bizonyos ponton” szükség lehet a Nyugat szárazföldi műveleteire Ukrajnában. Ugyanezt megismételte a Le Parisien lapnak adott múlt heti interjújában is, miután hazatért Berlinből, ahol német és lengyel vezetőkkel találkozott. „Franciaország ereje az, hogy képesek vagyunk erre” – tette hozzá. 

A német fővárosban Olaf Scholz kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel folytatott találkozója végén az elnök kijelentette: „Eltökéltek vagyunk abban, hogy soha nem hagyjuk, hogy Oroszország nyerjen az ukrajnai háborúban” – emlékeztetett a The Telegraph. De az államfő, aki előszeretettel tesz szenzációs kijelentéseket, nyilvánvalóan azzal is meglepte a német kancellárt, amikor azt mondta: „A Nyugat nem zárta ki, hogy csapatokat küldjön a terepre.” 

A TF1 és a France 2 francia tévécsatornának adott interjújában a következőket említette: „Ahhoz, hogy béke legyen Ukrajnában, nem szabad gyengének lennünk.” Hozzátette: Oroszországon múlik, hogy ne fokozza a feszültséget annyira, hogy a nyugati szövetség fontolóra vegye csapatok Ukrajnába küldését. 

Hatalmi harc Olaf Scholzcal 

Macron – írta a The Telegraph – hatalmi harcba keveredett az óvatosabb Scholzcal. Ez pedig a

a francia elnök galambból héjává történt hirtelen átalakulásából született”,

amely blokkolja az európai politikaalkotás francia–német motorját. Az Élysée-palota nyíltan háborúpárti irányvonala nem minden európai vezetőnek tetszik, de azért sokakat megnyert közülük – jegyezte meg a BBC közszolgálati csatorna. 

Míg egyes országok – a balti államok, Lengyel- és Finnország –üdvözlik Macron elnök látszólagos megtérését a Moszkvából érkező fenyegetés valós értékeléséhez, addig mások –nevezetesen Németország – megdöbbenéssel fogadják ezt az új francia háborús szellemiséget.  

Macron szeme előtt csak az európai választások vannak 

A Párizs és Kijev közötti biztonsági megállapodás, amelyet a francia elnök kezdeményezésére fogadott el a nemzetgyűlés, nem a demokrácia kérdése, hanem olcsó számítás az európai választásokra – állapította meg a Die Tageszeitung baloldali német napilap. 

A francia bejelentés nem mentes a belpolitikai számításoktól sem: Macron kedvező hatást akart kelteni a hazai és a nemzetközi közvéleményben, és el akarta feledtetni, hogy eddig a francia támogatás Ukrajnának sokkal kevesebb volt, mint Németországé és Kijev más szövetségeseié – vélte a lap. 

Provokációi csak táplálják a nagyon is valós félelmeket a konfliktus kiterjesztésétől. A francia elnöknek sem szándéka, sem eszköze nincs arra, hogy a csatatéren szálljon szembe a cárral.

A beavatkozással kapcsolatos fenyegetései elsősorban politikai stratégiát jelentenek az európai választások előtt. Macron nem az ukrán lövészárkokba küldi a „csapatait”, hanem a választási kampány frontvonalába. 

A politikai ellenfelek marginalizálása 

Az összes közvélemény-kutatás a júniusi európai választásokon komoly vereséget jósol az elnök táborának, messze lemaradva a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléstől. A jobboldali párt Putyinhoz való közelsége a politikai tömörülés Achilles-sarka, ez pedig Macron számára a legígéretesebb támadási felületet jelenti. Mindazok, akik nem támogatják az elnököt és ukránbarát politikáját, a Kreml oldalára állnának – legalábbis ez az a rövid meghatározás, amelyet az elnök a jobboldali ellenfeleinek marginalizálására használ.   

A The Telegraph brit lap szerint a francia elnök kétségbeesetten próbálja országát domináns európai hatalomként bemutatni egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi és a nemzeti politikai tájban igen erőteljes változások zajlanak le. 

Példabeszéd 

Stéphane Séjourné francia külügyminiszter a közelmúltban a Le Monde napilapnak adott interjújában 2024 márciusát 1938 szeptemberéhez hasonlította. Csehszlovákia müncheni feladásával, hogy Hitlert megbékítse, Nagy-Britannia és Franciaország azt remélte, hogy elkerülheti a konfliktust, ehelyett elkerülhetetlenné tették a világégést. 

„Ez egy fordulópont volt” – mondta Séjourné. A külföldi kommentátorok azonnal lefordították a szereplőket: Adolf Hitlert Vlagyimir Putyin játssza, Winston Churchill megformálója természetesen Emmanuel Macron, Neville Chamberlain megszemélyesítője pedig Olaf Scholz.  

Nem meglepő, hogy a mindig habozó német kancellár nem értékelte francia kollégája felhívását, hogy szárazföldi csapatokat kell küldeni Ukrajnába. Csak elképzelni lehet, hogy mit gondolt a „nem szabad gyávának lennünk” Macron-féle minősítésről.  

A müncheni eseményeket értékelve a történészek máig eltérő állásponton vannak. Egyesek azt állítják, hogy Chamberlain és Daladier megakadályozhatta volna a háború kitörését 1939-ben, ha 1938-ban épp azzal fenyegetőzik. Úgy tűnik, hogy Macron osztja ezt az álláspontot az akkori és a mostani helyzetről egyaránt – vélte a Le Monde. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Shutterstock