Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

A 2015–2016-os migrációs krízis óta 2023-ban érte el a legmagasabb számot az illegális határátlépések száma. A mögöttes folyamatok nagyrészt mások, de a regisztrált esetek nagymértékben tükrözik az Európa szomszédságában tapasztalható egyre komplexebb geopolitikai tájképet. A Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) éves jelentése szerint tavaly több mint 442 ezer illegális határátlépést észleltek az EU külső határain: 380 ezret belépéskor, 62 ezret kilépéskor. Az érkezésnél észlelt esetek száma 17 százalékkal nőtt 2022-höz képest, így 2023 a harmadik egymást követő év, amikor jelentősen nőtt az illegális belépések száma. 2015-höz képest, amikor főként a szír polgárháborúból menekültek okozták aproblémákat, a most észlelt beutazások megtriplázódása a száhel-övezeti instabilitás eredménye. 

Az illegális határátlépések 2023-as növekedését főként a tengeri határokhoz érők okozták. Ez magában foglalja a Földközi-tenger középső részét, de a Kanári-szigetek felé vezető nyugat-afrikai útvonalon is az eddigi legmagasabb éves adatot jelentették. 

Tavaly a schengeni térségben több határellenőrzést vezettek be ideiglenesen, mint a közelmúltban bármikor: novemberig a tagállamok több mint 410 ezer olyan embert jelentettek, aki illegálisan tartózkodott a területükön, majd továbbutazott egy másik tagországba. Ez az adat 32 százalékkal magasabb volt 2022 azonos időszakához képest. 

Különböző migrációs útvonalak 

A Földközi-tenger középső részén (közép-mediterrán útvonal) 2023-ban csaknem 158 ezer érkezőt regisztráltak, ami 50 százalékkal több, mint 2022-ben. Tavaly a guineaiak, a tunéziaiak és az elefántcsontpartiak érkeztek ide a legtöbben. A Tunéziából jövők száma a Frontex által valaha regisztrált legmagasabb volt (98 ezer fő, háromszorosa a 2022-es adatnak). Az innen induló migránsok közül a legtöbbet a szubszaharaiak tették ki, akik rögtönzött fémcsónakokkal keltek át. Líbiából a fa és az üvegszálas bárkák, valamint a halászhajók voltak a fő közlekedési eszközök.  

 

A Földközi-tenger keleti mediterrán útvonalán (kelet-mediterrán útvonal) tavaly mintegy 60 ezer érkezőt jelentettek. Október 7. előtt a Palesztinából induló szíriek, afgánok és palesztinok voltak a legtöbben, valamint nagyobb számban regisztrálták még Libanonból, Líbiából és Szíriából közvetlenül érkező hajókat. 

A nyugat-afrikai útvonalon 2023 a több mint 40 ezer illegális határátlépéssel rekordév volt. Az azt megelőző esztendőhöz viszonyított 161 százalékos növekedést főként a Szenegálból közvetlenül érkezők okozták. Itt egyre nagyobb cayucókat (egyfajta nyugat-afrikai halászhajó) használtak, a legtöbb migráns pedig Szenegálból, Marokkóból és Maliból érkezett. 

A keleti szárazföldi határokon az illegális határátlépések száma 12 százalékkal csökkent, ami főként a Fehéroroszországgal közös határon kialakult stabilitást tükrözi, innen azonban 2023-ban továbbra is szinte minden nap jelentettek incidenseket. A megerősített határőrizet ellenére a dohánytermékek csempészete folytatódott, ami azt jelzi, hogy a bűnszövetkezetek alkalmazkodtak az új körülményekhez. 

A nyugat-mediterrán útvonalon 2022-höz képest mintegy 12 százalékos volt a növekedés, és a marokkóiak, illetve az algériaiak jelentették a legnagyobb migránscsoportot, akik többnyire nagy teljesítményű motorcsónakokat használtak. 

 

A nyugat-balkáni útvonalon 31 százalékos volt a csökkenés (99 ezer illegális határátlépés). A szerb oldalról érkező nyomás egy része áttevődött az EU Bosznia-Hercegovinával közös határaira, ahol 2023 decemberéig 80 százalékkal nőtt a határsértések száma 2022 azonos időszakához képest. A bejelentett főbb csoportok szírek, törökök és afgánok voltak. Jelentős volt a mérséklődés azon nemzetiségek esetében, amelyek vízummentességét a régió egy vagy több országában – köztük elsősorban Szerbiában – visszavonták. 

A La Manche csatornán a kilépéskor több mint 62 ezer ellenőrizetlen határátlépést vettek nyilvántartásba, beleértve a kísérletek és a sikeres átlépések számát is, amely 12 százalékkal csökkent 2022-höz képest. Ez a tendencia a fokozott felügyeleti tevékenységnek és a korai felderítési intézkedések elfogadásának köszönhető. Távozáskor leggyakrabban afgán, iraki és szír bevándorlókat jelentettek. 

Innen jönnek a menekültek Európába   

Tavaly január–novemberben immár negyedik éve a szírek érkeztek legnagyobb számban Európába (100 ezer illegális határátlépés), az előző évhez képest nagyjából 8 ezerrel többen. Viszont mivel ebben az időszakban az észlelések száma magasabb volt, mint 2022-ben, az ő arányuk enyhén, 28 százalékra csökkent. A számuk a kelet-mediterrán útvonalon nőtt, különösen azoké, akik közvetlenül Szíriából és Libanonból érkeztek. A Földközi-tenger középső részén is többen voltak, mivel először észleltek nagyobb számban szíreket a tunéziai folyosón (az adott időszakban nagyjából 750-et). Elmondható, hogy továbbra is leginkább Líbiába repültek, hogy onnan a tengeren keresztül jussanak el Európába: közülük a Földközi-tenger középső részén több mint 8400 szír állampolgárt észleltek. A már említett szírek után a guineaiak (6 százalék), az egyéb szubszaharai származásúak, akiknek az állampolgárságát nem sikerült megerősíteni, az elefántcsontpartiak és a tunéziaiak (5-5 százalék) következtek. Erről az öt területről érkezők tették ki az összes bejelentett migráns közel felét. 

 

Ami a migrációs áramlások regionális összetételét illeti, csökkent az ázsiaiak észlelése az előző évhez képest, mivel Dél-Ázsiából kevesebben érkeztek. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi összesített növekedést az afrikaiak okozták, akik az összes észlelt migráns közel felét tették ki. Ez főként annak volt köszönhető, hogy a nyugat-afrikaiak száma 2023. január–novemberben háromszorosára nőtt, és meghaladta a 77 ezret. Különösen a guineai, az elefántcsontparti, a szenegáli, a burkina fasói (amely több mint tizenötszörösére, mintegy 8500-ra nőtt), a mali és a gambiai állampolgárok száma nőtt, de egyre több a Kelet- és Közép-Afrikából származó is. 

 

Kilátások 2024-re 

Az idén az európai integrált határigazgatás (EIBM) valószínűleg továbbra is szembesül az illegális migráció jelentette kihívásokkal. Figyelembe véve az EU külső határainál tartózkodó, potenciálisan útnak induló menekültek számát, 2024-ben is ez lesz a szervezet legnagyobb feladata. 

A migrációs nyomás enyhítésére irányuló erőfeszítések mind uniós, mind nemzeti szinten fokozódnak az idén, bár ezen intézkedések hatásai inkább középtávon jelentkeznek majd. Miközben több uniós célország vonzereje csökken az ellenőrizetlen határátlépők számára, az EU új migrációs és menekültügyi paktuma különösen a gazdasági menekültek illegális érkezését tarthatja vissza. A vonzerő csökkenése nem biztos, hogy közvetlen és egyértelmű hatással lesznek a migrációs áramlásokra, a paktum például valószínűleg eltérő befolyással lesz a menekültek különböző csoportjaira.  

Számos olyan helyzet van, amely 2024-ben is aggodalomra ad okot az európai határigazgatás szempontjából: ukrajnai háború, politikai instabilitás, a dzsihadista csoportok terjedése a Száhel-övezetben, valamint az öreg kontinenst körülvevő konfliktusövezetek további kiterjedése a gázai összetűzések kirobbanásával. Ez utóbbi eszkalálódása nagyarányú menekültáramlatot indíthat el Európa felé, különösen, ha megnyílnak az utak a közép- és kelet-mediterrán útvonalak jól bevált folyosói felé. Emellett ugyanilyen fontos a konfliktus gazdasági visszhangja, mivel például a Vörös-tenger hajózási útvonalainak akadályozása inflációs nyomást gyakorol az élelmiszerre és az energiára, ez pedig tovább terheli az egyes régiók alacsony jövedelmű lakosságát, emellett veszélyezteti a gazdasági növekedést. 

 

A Nemzetközi Valutaalap 2024-re gyors GDP-növekedést prognosztizál több, Európától délre fekvő országban. Az biztos, hogy a gazdasági migráció kiváltó okainak kezelése során egyes társadalmi szegmensek emelkedő jövedelmi szintje közép- és hosszú távon valóban a migráció – beleértve az illegális határátlépést is – növekedéséhez vezethet. Emellett továbbra is nagy a kockázata annak, hogy a terroristák keverednek a menekültekkel. Emiatt az EU-ban, az izraeli–gázai háború okozta polarizálódás miatt megnőhet a terrortámadások kockázata. Az elmúlt években azonban Európában ezeket az akciókat magányos terroristák hajtották végre, akiknek nem volt hivatalos kapcsolatuk egyik terrorszervezethez sem. Ebben az értelemben az idei nagyszabású sportesemények – különös tekintettel a párizsi olimpiára – fokozott  veszélynek lehetnek kitéve. 

A finn határátkelőhelyeken 2023 vége felé történt események azt mutatják, hogy Oroszország és Fehéroroszország élénk érdeklődést mutat az EU-s és schengeni szomszédaikkal közös határaik egyes szakaszainak tesztelése iránt. Az idén a legnagyobb migrációs nyomás várhatóan ismét a tengeren keresztül érkezik, többek között a szárazföldi határok kerítésekkel való biztosítása miatt. Az utóbbiak védelmének a fokozása a határátkelőhelyeken keresztüli illegális beutazási kísérletek számát is növelheti. Ez még nagyobb mértékben érintheti a friss schengeni bolgár és román határokat, amelyek vonzó célpontokká válhatnak az embercsempészek számára. 

 

Összességében 2024-ben az európai határigazgatásnak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenéznie, különös tekintettel a migrációra és a határokon átnyúló bűnözés növekedésére. Amennyiben ez megvalósul, az idén a kockázatok elsősorban a közép- és kelet-mediterrán útvonalakat érintik majd. Az ez utóbbira nehezedő nyomás felerősödése pedig a Nyugat-Balkánon is éreztetné hatását.

Borítókép: shutterstock