Április 30-án, kedden az amerikai szenátus megszavazta az orosz dúsított urán kitiltását az Egyesült Államokból, ami a kilencven amerikai atomreaktor 25 százalékát látja el. A képviselőház törvényjavaslatát még decemberben szóban már elfogadták, a kongresszus ugyanis már akkor amellett volt, hogy az USA törekedjen az Oroszországról való leválásra. Ekkor az orosz kőolajra is embargót mondtakki,illetve a G7 többi tagjával együtt árplafont vezettek be a nyersolaj és egyéb kőolajtermékek tengeri exportjára.  

A Fehér Ház támogatta a mostani, egyhangúlag elfogadott döntést, de Joe Biden elnök aláírására még várni kell. Ez azonban biztosan meg fog történni mivel az adminisztráció már korábban jelezte, hogy támogatja afenti megszorítást. Ez egyébként  

garantáltan az egekbe lövi majd az uránárakat.  

Meg akarják törni az orosz dominanciát a globális uránpiacon 

Oroszország az amerikai kereskedelmi felhasználású atomreaktorok majdnem negyedét látja el dúsított uránnal, így elmondható, hogy ebben a kontextusban a Kreml az USA legnagyobb külföldi beszállítója – írja az amerikai energiaügyi minisztérium. Ebből a kereskedelemből Moszkvának évente körülbelül 1 milliárd dollár bevétele származott, az ellátás pótlása pedig nagy kihívást, illetve a fontos fűtőanyag árának 20 százalék körüli növekedését jelentheti.  

A Fehér Ház az orosz import „hosszú távú tilalmát” szorgalmazza, amire azért van szükség, hogy a Kongresszus által az év elején rendelkezésre bocsátott mintegy 2,7 milliárd dollárt felszabadíthassák a hazai uránipar talpra állítására annak fejében, hogy az orosz uránra importkorlátozások vannak érvényben. „Ez egy nemzetbiztonsági kérdés, mivel az orosz uránforrástól való függőség fenyegeti az USA gazdaságát és a civil nukleáris ipart, amely fenyegetést tovább fokozott Oroszország Ukrajna elleni háborúja” – tette közzé korábban a Fehér Ház.  

Lépések nélkül Oroszország továbbra is a globális uránpiac ura marad, az Egyesült Államok, szövetségesei és partnerei kárára”. 

Szükség van kiskapukra, hogy legyen idő felkészülni 

A megszorítás értelmében a hatálybalépéstől számított 90 napon belül kell leállítani az orosz dúsított urán behozatalát, ám 2028 januárjáig még van lehetőség ideiglenes mentességre. A meghozott törvény 2040-ig lesz hatályban és lehetővé teszi az Energiaügyi Minisztérium számára, hogy felmentést engedélyezzen bizonyos esetekben a Kereskedelmi Minisztérium és Oroszország közötti 2027-ig tartó dömpingellenes megállapodásban foglalt exportkorlátokra.   

Ilyen mentességek nélkül körülbelül 20 százalékos ugrás lenne valószínű a jelenlegi munkaegységenként 165 dolláros dúsítási árban, ami így 200 dollárosrekordárat eredményezne,  

mondta Jonathan Hinze a UxC nukleáris üzemanyagokkal foglalkozó piackutató cég elnöke. A dúsított urániumot munkaegységekben mérik, amely a radioaktív fém térfogatát és a dúsítás sűrűségét veszi figyelembe. „Ha azonnal betiltanánk, akkor még drágább lenne az urán, mivel nagyon kevés elérhető tartalék van” – tette hozzá Hinze. 

A Camei Corp gyors hullámvölgye

A világ legnagyobb urándúsító vállalata, a Cameo Corp (CCJ) részvényei május 1-jén bezuhantak, miután a vállalat lassú negyedéves növekedésről számolt be annak ellenére, hogy korábban a Goldman Sachs egy jelentésben a „mesterségesintelligencia-kereskedelem” következő fázisának élvonalába várta, és 55 dolláros célárral látta el. Azonban mivel az amerikai kormány most már közvetlenül vesz részt az uránbeszerzés minden szakaszában, gyakorlatilag garantált, hogy az árak szárnyalni fognak, így a CCJ-részvények órákon belül szinte az összes veszteségüket visszanyerték a határozat elfogadása után. 

Valószínűleg nem marad el az orosz válasz 

Amíg a Biden-adminisztráció döntése csak egyfajta gesztusnak tűnhet, lehetséges, hogy az orosz válasz egy egy egyoldalú exporttilalom lesz. Tavaly decemberben a Tenex orosz állami uránvállalat figyelmeztette amerikai vásárlóit, hogy  

a Kreml elővigyázatosságból megakadályozhatja nukleáris üzemanyagának exportját  

az Egyesült Államokba, ha a washingtoni törvényhozók elfogadják az import 2028-tól kezdődő felfüggesztéséről szóló javaslatot. A cég amerikai leányvállalata már jelezte az amerikai villamosenergia-vállalatoknak, hogy készüljenek fel egy ilyen döntésre. 

Igaz, a Roszatom egy emailes közleményben cáfolta, hogy a Tenex ilyen figyelmeztetéseket tett volna a megelőző korlátozásokkal kapcsolatosan. 

Amint arról a Bloomberg korábban beszámolt, „az exporttilalom bevezetése pusztítást okozhat az uránpiacokon, és az atomreaktorok fűtőanyagának ára megugrana, amit a kisebb közművek nehezebben tudnának elviselni”. 

Az, hogy az intézkedés az amerikai atomerőművek üzemeltetőit is érintse, időbe fog telni. A reaktorokat általában másfél-két évente töltik fel, és az üzemanyag-vásárlásokról jóval előre tárgyalnak. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb – de nem mindegyik – közműszolgáltató már elegendő uránt szerzett be ahhoz, hogy reaktorait legalább a következő néhány évben üzemben tarthassa. A későbbi árubeszerzésekről azonban folyamatosan folynak a tárgyalások, és bár nincs közvetlen hiányveszély, 

 a 2026-os készletpótlások idejére az uránkészletek ára a valaha volt legmagasabbra fog emelkedni. 

(Forrás: Oilprice.com) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock