Ha Mette Fredriksen úgy vélte, meg tudja győzni az amerikai elnököt Grönland eladása kapcsán, nagyot tévedett. Egy háromnegyed órás telefonbeszélgetés gyorsan tisztázta: Trump nem blöfföl.
Az energiaszektor átalakulása idén felgyorsul: a megújulók térnyerése, a geopolitikai feszültségek és a technológiai innovációk új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A piaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell, hogy lépést tartsanak a változásokkal. Lássuk, mit jósol az Energy Intelligence jelentése!
A TikTok tulajdonosa, a ByteDance azt tervezi, hogy az idei évben több mint 12 milliárd dollárt fordít mesterségesintelligencia (MI)-infrastruktúrára, miközben Washington nyomást gyakorol rá, hogy adja el népszerű alkalmazását az Egyesült Államokban.
Egy új, ambiciózus tervvel áll elő az Európai Bizottság, amely radikális egyszerűsítéseket és szorosabb gazdasági együttműködést ígér, hogy megmentse Európa gazdasági helyzetét. Az Európai Versenyképességi Iránytű a következő öt évre vonatkozóan alapvető változtatásokat javasol a szabályozási terhek csökkentésében és a stratégiai szektorok erősítésében.
Az Unherd portálon is olvashattuk, miszerint a Wall Street forgóajtója veszélyezteti az EU szuverenitását. Köszönjük a figyelmeztetést, egyre többen gondolják, hogy az amerikai oligarchatőke már rég a zsebében tartja Európát, és mivel Trump beiktatásával egy új gazdasági réteg kerül a hatalomba, így még inkább számíthatunk a jelenlétükre.
Donald Trump csütörtökön jelentkezett be a Világgazdasági Fórumon. Beszédében főként a globális vállalatokat csábítgatta az USA-ba és a bankok vezetőihez is szólt. Javier Milei argentin elnök megszólalt arról, hogy valóban kiléptetné-e országát a Mercosurból, Zelenszkij pedig arról beszélt, csak az USA garantálhatja Ukrajna biztonságát.
A régóta húzódó TikTok-dráma még mindig nem zárult le, Trump haladékot adott a platformnak.
Az amerikai elnök egyik legelső rendeletével kilépett a globális klímaegyezményt aláírók klubjából. Ezzel elhárítja az akadályt a Biden-féle zöldpolitika drasztikus megváltoztatása előtt, a döntésnek ugyanakkor globális következményei lesznek.
Emmanuel Macron és Olaf Scholz Trump miatt találkoztak, ahol Európa egységét hangsúlyozták az amerikai vámfenyegetésekkel szemben, amelyek lehet, hogy csupán tárgyalási eszközként szolgálnak. A francia–német kapcsolatok helyreállítása mindenesetre előfeltétele a hatékony európai válaszlépésnek.
Az Apple elveszítette vezető szerepét a kínai okostelefon-piacon, miután tavaly a Vivo és a Huawei az eladási számokat tekintve megelőzte.
Az orosz sajtó nemcsak a katonai eredményekről számol be, hanem sikerként mutatja be azt is, hogy a megszerzett területek növekedésével miképp omlik össze Zelenszkij ígérete, amely szerint a Nyugat támogatását az ott található ásványkincsekkel fizetné ki.
A 2025-ös Világgazdasági Fórum (WEF) január 20–24. között zajlik a svájci Davosban, ahol több mint 3000 politikai és üzleti vezető gyűlt össze a világ minden tájáról. Az idei találkozó mottója: „Együttműködés az intelligens korban”, amely jól tükrözi a globális kihívásokra adott közös válaszok szükségességét. A WEF friss felmérése azonosítja is a legnagyobb kihívásokat.
Az elnök nem húzta sokat az időt: alig tette le az esküt, azonnal rendeletek tucatjait írta alá, köztük olyanokat, amelyeknek nagyon komoly és hosszú távú következményei is lesznek.
Malajzia ambiciózus célt tűzött ki maga elé: Ázsia Szilícium-völgyévé szeretne válni. Az ország vezetése és technológiai szektora optimistán tekint a jövőbe, miközben igyekszik stabilizálni magát a politikai viharok után.
Sor került Donald Trump elnöki beiktatására, amelyen számos korábbi alkotmányos és íratlan szokást megtörtek. Az esküceremónia vendéglistája jelzésértékű. Mutatjuk!
A gazdasági nagyhatalom komoly erőfeszítéseket tett, hogy felkészüljön a kereskedelmi háborúkra és Donald Trump visszatérésére.
Donald Trump visszatérése újrapozicionálhatja az USA Közel-Kelet-politikáját, amely továbbra is Izrael biztonságát, Irán visszaszorítását és a térségi stabilitás fenntartását célozza, de az intenzív katonai jelenlét helyett a diplomáciai és stratégiai nyomásgyakorlásra helyezné a hangsúlyt.
„Mexikó egy csapatban akar lenni az Egyesült Államokkal és Kanadával” – jelentette ki a mexikói gazdasági minisztérium egyik vezetője a minap, és nem a közösen rendezendő 2026-os futball-világbajnokságra gondolt.
Életbe léphetne-e a híres 5. cikkely? Elképzelhető lenne-e, hogy a kollektív védelem elve alapján a NATO európai szárnya megtámadja a NATO legnagyobbját, amiért az fegyverrel kényszeríti valamire az egyik tagországot? Rövid a válasz: nem.
Hathetes tűzszüneti megállapodás született Gázában, ahol megegyeztek a túszok szabadon engedéséről és az izraeli csapatok kivonásáról is. A Biden-kormányzat sikerkommunikációját azonban beárnyékolja, hogy Netanjahu Trumpot hívta fel elsőként, hogy köszönetet mondjon a közvetítésért.
Kína gazdasága tavaly elérte a kormány 5 százalékos GDP-bővülési célját, miután az utolsó pillanatban hozott ösztönzőcsomag és az export felpörgette a fellendülést, viszont a beígért amerikai vámok azzal fenyegetnek, hogy elveszik a növekedés egyik fő mozgatórugóját.
A Száhel-övezetben uralkodó katonai junták egyre keményebben lépnek fel a nagy nyugati bányavállalatokkal szemben. Jogi korlátozások és vezérigazgatói letartóztatások fenyegetik a legnagyobb nyugati vállalatokat. Eközben a kínai és az orosz partnerek előtt új lehetőségek nyílnak a térségben.
Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai megbízottja szerint egy elfogadható béke érdekében megígérhetik az Oroszország elleni szankciók teljes feloldását és a kapcsolatok normalizálását. Ian Proud volt brit diplomata szerint viszont a szankciókat, mintegy jutalomként, csak szakaszosan szabad feloldani.
Míg Kanada hitelrendszere kizárólag pénzügyi mutatókra épül, addig Kína egy átfogóbb társadalmi kreditrendszert alakított ki, amely nemcsak a pénzügyi megbízhatóságot, hanem a jogkövető és az erkölcsi magatartást is figyeli. De mennyiben különböznek ezek a rendszerek, és vajon Kanada is elmozdulhat a kínai modell felé?
Trump mestere az ingatlanüzleteknek, az Egyesült Államok pedig nem egy alkalommal csinált már területnövelő nagybevásárlást. De mekkora összeget ajánlhat fel Grönlandért az elnök? Hogyan lehet beárazni egy szigetet?
Kanada miniszterelnöke kilenc év kormányzás után lemondott tisztségéről, ami első látásra váratlan fordulatnak tűnhet. A valóságban viszont Kanada, amelyet egykor a stabilitás és a jólét példaképének tartottak, ma egyszerre van súlyos lakhatási, migrációs és munkaerőválságban. Ehhez többéves félrekormányzás vezetett, amely hozzájárult a miniszterelnök bukásához. Cikkünkben ennek okait járjuk körbe.
Az USA a hidegháborús időkből származó norvégiai Olavsvern haditengerészeti bázis újranyitását tervezi, hogy erősítse a jelenlétét Grönland vonzáskörzetében. A föld alatti létesítmény stratégiai elhelyezkedése és fejlett infrastruktúrája ideális támogatást nyújtana amerikai tengeralattjárók számára.
Senki sem tudja pontosan, hogyan és mikor ér véget Oroszország ukrajnai háborúja, de a kialkudott feltételek vélhetően csalódást okoznak Kijevnek és nyugati támogatóinak. Ezt követően elindul az egymásra mutogatás és a felelősök keresése. A nemtelen vitához egy amerikai szaklap ad szellemi muníciót.
A Meta főnökénél történt valami furcsa, de megmagyarázható: az ember, aki agyoncenzúráztatta a Facebookot Biden elnök kérésének megfelelően, hirtelen a szólásszabadság harcosa lett, sőt: Trumpot Brüsszel megbüntetésére kéri.
Ciprus számára az Európai Unióhoz való csatlakozás 2004-ben mérföldkő volt, azonban a szigetország eddig kimaradt a Schengen-övezetből. Most azonban Níkosz Hrisztodulídisz elnök azt ígéri, hogy 2025 végére Ciprus minden technikai akadályt elhárít, hogy csatlakozhasson a szabad utazást biztosító térséghez. Az ígéret komoly, ám a történet összetettebb, mint ahogyan elsőre tűnhet.