Geopolitika – makronom.eu - Page 2
2025. február 9., vasárnap

A dán miniszterelnök borzalmas 45 perce Donald Trumppal  

Ha Mette Fredriksen úgy vélte, meg tudja győzni az amerikai elnököt Grönland eladása kapcsán, nagyot tévedett. Egy háromnegyed órás telefonbeszélgetés gyorsan tisztázta: Trump nem blöfföl.

Merre tart az energiapiac? – Előrejelzések 2025-re 

Az energiaszektor átalakulása idén felgyorsul: a megújulók térnyerése, a geopolitikai feszültségek és a technológiai innovációk új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A piaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell, hogy lépést tartsanak a változásokkal. Lássuk, mit jósol az Energy Intelligence jelentése! 

Több oldalról is falakba ütközik a TikTok anyavállalata 

A TikTok tulajdonosa, a ByteDance azt tervezi, hogy az idei évben több mint 12 milliárd dollárt fordít mesterségesintelligencia (MI)-infrastruktúrára, miközben Washington nyomást gyakorol rá, hogy adja el népszerű alkalmazását az Egyesült Államokban.

A Bizottság egy „versenyképességi iránytűvel” vezetné vissza Európát a növekedés útjára 

Egy új, ambiciózus tervvel áll elő az Európai Bizottság, amely radikális egyszerűsítéseket és szorosabb gazdasági együttműködést ígér, hogy megmentse Európa gazdasági helyzetét. Az Európai Versenyképességi Iránytű a következő öt évre vonatkozóan alapvető változtatásokat javasol a szabályozási terhek csökkentésében és a stratégiai szektorok erősítésében.

A forgóajtók dinamikája 

Az Unherd portálon is olvashattuk, miszerint a Wall Street forgóajtója veszélyezteti az EU szuverenitását. Köszönjük a figyelmeztetést, egyre többen gondolják, hogy az amerikai oligarchatőke már rég a zsebében tartja Európát, és mivel Trump beiktatásával egy új gazdasági réteg kerül a hatalomba, így még inkább számíthatunk a jelenlétükre.

Trump beköszön, Milei fenyeget, Zelenszkij kér – mi történt még Davosban? 

Donald Trump csütörtökön jelentkezett be a Világgazdasági Fórumon. Beszédében főként a globális vállalatokat csábítgatta az USA-ba és a bankok vezetőihez is szólt. Javier Milei argentin elnök megszólalt arról, hogy valóban kiléptetné-e országát a Mercosurból, Zelenszkij pedig arról beszélt, csak az USA garantálhatja Ukrajna biztonságát. 

Betiltották, aztán visszatért: bővebben a TikTok-drámáról 

A régóta húzódó TikTok-dráma még mindig nem zárult le, Trump haladékot adott a platformnak.

Végletekig fokozott pragmatizmus: Trump alágyújt a világnak?

Az amerikai elnök egyik legelső rendeletével kilépett a globális klímaegyezményt aláírók klubjából. Ezzel elhárítja az akadályt a Biden-féle zöldpolitika drasztikus megváltoztatása előtt, a döntésnek ugyanakkor globális következményei lesznek.

Összeült Macron és Scholz válságstábja 

Emmanuel Macron és Olaf Scholz Trump miatt találkoztak, ahol Európa egységét hangsúlyozták az amerikai vámfenyegetésekkel szemben, amelyek lehet, hogy csupán tárgyalási eszközként szolgálnak. A francia–német kapcsolatok helyreállítása mindenesetre előfeltétele a hatékony európai válaszlépésnek. 

Kopik az Apple népszerűsége Kínában 

Az Apple elveszítette vezető szerepét a kínai okostelefon-piacon, miután tavaly a Vivo és a Huawei az eladási számokat tekintve megelőzte.

Ukrajna elveszíti a Nyugatnak ígért stratégiai nyersanyagait 

Az orosz sajtó nemcsak a katonai eredményekről számol be, hanem sikerként mutatja be azt is, hogy a megszerzett területek növekedésével miképp omlik össze Zelenszkij ígérete, amely szerint a Nyugat támogatását az ott található ásványkincsekkel fizetné ki.

Davos 2025 - globális fenyegetések - a kép illusztráció - fotó: Freepik

Davos 2025: durván növekvő globális kockázatok  

A 2025-ös Világgazdasági Fórum (WEF) január 20–24. között zajlik a svájci Davosban, ahol több mint 3000 politikai és üzleti vezető gyűlt össze a világ minden tájáról. Az idei találkozó mottója: „Együttműködés az intelligens korban”, amely jól tükrözi a globális kihívásokra adott közös válaszok szükségességét. A WEF friss felmérése azonosítja is a legnagyobb kihívásokat.

Trump: az első nap 

Az elnök nem húzta sokat az időt: alig tette le az esküt, azonnal rendeletek tucatjait írta alá, köztük olyanokat, amelyeknek nagyon komoly és hosszú távú következményei is lesznek.  

Malajzia Ázsia Szilícium-völgyévé akar válni, a befektetők szerint most van is rá esélye 

Malajzia ambiciózus célt tűzött ki maga elé: Ázsia Szilícium-völgyévé szeretne válni. Az ország vezetése és technológiai szektora optimistán tekint a jövőbe, miközben igyekszik stabilizálni magát a politikai viharok után.

Trump elnöki beiktatása: gesztusértékű üzenetek és résztvevők 

Sor került Donald Trump elnöki beiktatására, amelyen számos korábbi alkotmányos és íratlan szokást megtörtek. Az esküceremónia vendéglistája jelzésértékű. Mutatjuk!

Kína új élelmiszer-beszállítók után kutat világszerte 

A gazdasági nagyhatalom komoly erőfeszítéseket tett, hogy felkészüljön a kereskedelmi háborúkra és Donald Trump visszatérésére.

Trump újra a Közel-Keleten – gyorselemzés 

Donald Trump visszatérése újrapozicionálhatja az USA Közel-Kelet-politikáját, amely továbbra is Izrael biztonságát, Irán visszaszorítását és a térségi stabilitás fenntartását célozza, de az intenzív katonai jelenlét helyett a diplomáciai és stratégiai nyomásgyakorlásra helyezné a hangsúlyt.

Mexikó és az amerikai kereskedelmi háború – Hogyan reagálnak a szuperhatalmak?  

Mexikó egy csapatban akar lenni az Egyesült Államokkal és Kanadával” – jelentette ki a mexikói gazdasági minisztérium egyik vezetője a minap, és nem a közösen rendezendő 2026-os futball-világbajnokságra gondolt. 

Grönlandi paradoxon: megtámadhat-e egy NATO-tagállam egy NATO-tagállamot?

Megtámadhat-e egy NATO-tagállam egy NATO-tagállamot?

Életbe léphetne-e a híres 5. cikkely? Elképzelhető lenne-e, hogy a kollektív védelem elve alapján a NATO európai szárnya megtámadja a NATO legnagyobbját, amiért az fegyverrel kényszeríti valamire az egyik tagországot? Rövid a válasz: nem.

Tűzszünet Gázában – gyorselemzés

Tűzszünet Gázában – gyorselemzés 

Hathetes tűzszüneti megállapodás született Gázában, ahol megegyeztek a túszok szabadon engedéséről és az izraeli csapatok kivonásáról is. A Biden-kormányzat sikerkommunikációját azonban beárnyékolja, hogy Netanjahu Trumpot hívta fel elsőként, hogy köszönetet mondjon a közvetítésért. 

Kína idén elérte a növekedési célját, de a Trump-vámok fenyegetik a további bővülést

Kína idén elérte a növekedési célját, de a Trump-vámok fenyegetik a további bővülést 

Kína gazdasága tavaly elérte a kormány 5 százalékos GDP-bővülési célját, miután az utolsó pillanatban hozott ösztönzőcsomag és az export felpörgette a fellendülést, viszont a beígért amerikai vámok azzal fenyegetnek, hogy elveszik a növekedés egyik fő mozgatórugóját.

Száhel-övezet: a mi nyersanyagunk, a mi nyereségünk! 

A Száhel-övezetben uralkodó katonai junták egyre keményebben lépnek fel a nagy nyugati bányavállalatokkal szemben. Jogi korlátozások és vezérigazgatói letartóztatások fenyegetik a legnagyobb nyugati vállalatokat. Eközben a kínai és az orosz partnerek előtt új lehetőségek nyílnak a térségben. 

A háború befejezésének kulcsa a szankciók szakaszos feloldásában rejlik? 

Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai megbízottja szerint egy elfogadható béke érdekében megígérhetik az Oroszország elleni szankciók teljes feloldását és a kapcsolatok normalizálását. Ian Proud volt brit diplomata szerint viszont a szankciókat, mintegy jutalomként, csak szakaszosan szabad feloldani.

Kanadának talán túlságosan tetszik a kínai rendszer? 

Míg Kanada hitelrendszere kizárólag pénzügyi mutatókra épül, addig Kína egy átfogóbb társadalmi kreditrendszert alakított ki, amely nemcsak a pénzügyi megbízhatóságot, hanem a jogkövető és az erkölcsi magatartást is figyeli. De mennyiben különböznek ezek a rendszerek, és vajon Kanada is elmozdulhat a kínai modell felé? 

Hány dollárért tudná Trump megvenni Grönlandot?

Hány dollárért tudná Trump megvenni Grönlandot?

Trump mestere az ingatlanüzleteknek, az Egyesült Államok pedig nem egy alkalommal csinált már területnövelő nagybevásárlást. De mekkora összeget ajánlhat fel Grönlandért az elnök? Hogyan lehet beárazni egy szigetet?

Hogyan tette tönkre Trudeau migrációs politikája Kanadát? 

Kanada miniszterelnöke kilenc év kormányzás után lemondott tisztségéről, ami első látásra váratlan fordulatnak tűnhet. A valóságban viszont Kanada, amelyet egykor a stabilitás és a jólét példaképének tartottak, ma egyszerre van súlyos lakhatási, migrációs és munkaerőválságban. Ehhez többéves félrekormányzás vezetett, amely hozzájárult a miniszterelnök bukásához. Cikkünkben ennek okait járjuk körbe.

Az USA újra akar indítani egy hidegháborús haditengerészeti bázist Norvégiában 

Az USA a hidegháborús időkből származó norvégiai Olavsvern haditengerészeti bázis újranyitását tervezi, hogy erősítse a jelenlétét Grönland vonzáskörzetében. A föld alatti létesítmény stratégiai elhelyezkedése és fejlett infrastruktúrája ideális támogatást nyújtana amerikai tengeralattjárók számára. 

Használati útmutató az elkövetkező „Ki veszítette el Ukrajnát?” egymásra mutogatósdiban  

Senki sem tudja pontosan, hogyan és mikor ér véget Oroszország ukrajnai háborúja, de a kialkudott feltételek vélhetően csalódást okoznak Kijevnek és nyugati támogatóinak. Ezt követően elindul az egymásra mutogatás és a felelősök keresése. A nemtelen vitához egy amerikai szaklap ad szellemi muníciót.

Zuckerberg 180 fokos fordulata

A Meta főnökénél történt valami furcsa, de megmagyarázható: az ember, aki agyoncenzúráztatta a Facebookot Biden elnök kérésének megfelelően, hirtelen a szólásszabadság harcosa lett, sőt: Trumpot Brüsszel megbüntetésére kéri. 

Ciprus és a Schengen-övezet: új fejezet nyílhat az európai integrációban? 

Ciprus számára az Európai Unióhoz való csatlakozás 2004-ben mérföldkő volt, azonban a szigetország eddig kimaradt a Schengen-övezetből. Most azonban Níkosz Hrisztodulídisz elnök azt ígéri, hogy 2025 végére Ciprus minden technikai akadályt elhárít, hogy csatlakozhasson a szabad utazást biztosító térséghez. Az ígéret komoly, ám a történet összetettebb, mint ahogyan elsőre tűnhet.

Kérdezz bátran!
Chat