2026. március 12., csütörtök
Már a japán ipari szereplők sem tartják annyira jó ötletnek, hogy miniszterelnökük militáns retorikát alkalmaz Kínával szemben. Peking a legkeményebb puha fegyveréhez nyúlt, és Japán legsebezhetőbb pontját vette célba az exporttilalmakkal.
Az EU az idei évtől tovább szigorítja a kínai szereplők részvételét a Horizon Europe programokban. Egyes esetekben a Kínához köthető szervezetek részvételét korlátozzák vagy akár ki is zárják, a konzorciumoknak pedig a partnerek tulajdonosi-irányítási hátterét is igazolniuk kell.
Európa egzisztenciális fenyegetést, Washington pedig regionális konfliktust lát az ukrajnai háborúban, amely nem indokol globális elköteleződést. Egy katonai szövetség azonban nem élheti túl, ha a tagjai nem értenek egyet abban, mi a háború, mi a béke és mi ellen kell egymást megvédeniük.
A prediction marketek – a választási, a makrogazdasági és a geopolitikai kimenetekre fogadó platformok – a nyilvánosság szemében egyre inkább „objektív” mutatókká válnak – írja egy elemzés.
Az amerikai vámok a Legfelsőbb Bíróság döntése után néhány órával máris új jogi köntösbe öltöztek. A piacok egy pillanatra fellélegeztek az extrém vámok eltörlését követően, ám a Fehér Ház egy előre megírt forgatókönyv alapján azonnal reagált.
Az Újdelhiben megrendezett idei AI Impact Summit egyik üzenete, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább átrendezheti a foglalkoztatási modelleket, különösen azokban az országokban, ahol a demográfiai szerkezet miatt az új munkavállalók tömegesen lépnek be a piacra.
Vajon előre menekül Emmanuel Macron? A francia elnök látványos tempóban nevezi ki az embereit a hadsereg, a jegybank és a diplomáciai szolgálatok élére, miközben a közvélemény-kutatásokat 34 százalékkal vezető Nemzeti Tömörülés 2027-ben akár át is veheti a hatalmat.
Az amerikai társadalom csendben, de gyökeresen átalakul: az LMBTQ+-közösséghez tartozók aránya 2012-höz viszonyítva több mint a duplájára nőtt. A valódi fordulat azonban a fiataloknál látszik: a 30 év alattiak közel negyede nem tartja magát heteroszexuálisnak.
Míg a nyugati világ egyre inkább a protekcionizmus falai mögé húzódik, a Kelet új utakat keres a globális uralom felé. Hszi Csin-ping legutóbbi bejelentése egy olyan geostratégiai manőver, amely évtizedekre meghatározhatja a 21. század technológiai forradalmának nyersanyagellátását.
Amikor egy kínai agytröszt „köszönetet” mond egy amerikai elnöknek, az nem bók, inkább diagnózis.
A nyugati mindennapok romló működőképessége (szolgáltatásminőség, ügyfélszolgálat, ellátási zavarok, a lakhatás belépési küszöbe) jelez egy mélyebb jelenséget. A komplex, kiszervezett rendszerek világában a felelősség kérdése megfoghatatlanná válik, a rövid távú ösztönzők gyengítik a minőséget, a politika pedig egyre nehezebben tudja hitelesen kezében tartani a folyamatokat.
Az Európában zajló kereskedelmi vita a Kínában gyártott elektromos autókról két irányt követ. Brüsszelben vagy vámokkal fegyegetőznek, vagy nyitva hagyják a piacot. Egy friss döntés azonban azt jelzi, hogy van köztes út is.
Litvánia négy évvel ezelőtt engedélyezte Tajvannak, hogy önálló képviseleti irodát nyisson fővárosában. Kína dühe nem ismert határt, de csak néma csendben állt bosszút. A megtorlás annyira jól sikerült, hogy a litvánok is csak akkor vették észre, amikor már késő volt.
Dan Wang Breakneck című könyve keményen bírálja Kínát, de azért közben az Egyesült Államoknak is odaszúr. Kifejti továbbá, hogy szerinte, miért tud az egyik rendszer villámgyorsan építeni, a másik pedig miért akad el a pereken, eljárásokon és vétókon. Infrastruktúra, technológia, társadalmi fegyelem és nagyhatalmi verseny egy olvasmányos, egyben gondolatébresztő keretben – egy olyan könyv, ...
Az EU SAFE (Biztonsági Akció Európáért) eszköze legfeljebb 150 milliárd eurós kedvező árazású, hosszú futamidejű hitelkeretet nyújt a védelmi képesség fejlesztésére és közös beszerzésekre. Brüsszel most hirtelen rájött, hogy a védelmi ipar felfuttatása pénz, idő és gyártókapacitás kérdése, és ezek közül legkönnyebb a pénzt a bejelenteni.
Miközben a tokiói tőzsde a politikai stabilitást és a beígért pénzesőt ünnepli, az első repedések már meg is jelentek a japán reálgazdaságon. A Takaicsi Szanae vezette kormányzat kétharmados felhatalmazással a háta mögött készül lebontani a háború utáni pacifista gazdaságmodellt.
Varsó számára csábító az EU6: nagyobb rálátás és befolyás az uniós napirendre, erősebb alkupozíció a nagy dossziékban. A belépés ára viszont a régiós koordináció gyengülése lehet, ami közvetve Berlin és Párizs napirendjét erősítheti Közép-Európában.
A Bloomberg szerint tavaly a lengyel vállalatok rekordszámú, 22 nyugat-európai felvásárlást jelentettek be, ezek közül kilencet Németországban, és főleg autóipari beszállítói, IT-, valamint élelmiszeripari területeket érintettek. Varsó eddig inkább beruházásokat vonzott, ma azonban már tőkét is exportál, amivel egyre több tulajdonosi pozíciót épít Nyugaton.
Az Európai Számvevőszék szerint az Európai Bizottság 2028–2034-es pénzügyi terve merész, de kockázatos: a rekordösszegű „Global Europe” alap és a kibővített uniós polgári védelmi mechanizmus mögött hiányoznak a szilárd számítások, ráadásul az Ukrajnának szánt százmilliárdos hitelek az EU közös adósságát és pénzügyi felelősségét növelnék.
Az ukrán elnök hajlandó engedni a nyomásnak, kiírná a választásokat, de olyan feltételt támasztott, ami miatt a szavazás biztosan nem jön létre. Más kérdés, hogy most szinte borítékolhatóan nyerne, mivel potenciális kihívóinak nem a legjobbak az esélyei. Kivéve egyet.
Az orosz jegybank hősies küzdelmet vív az inflációval, azonban másra is oda kell figyelnie: ha nem tartja életben a nagyobb vállalatokat, az fokozhatja a gazdaságra nehezedő nyomást. A jelenlegi pénzpiaci tendenciák egy elhúzódó válság szeleit éreztetik.
Az amerikai védelmi stratégia egyik fő építője, Elbridge Colby Brüsszelben meglepően békülékeny hangot ütött meg, miközben egyértelművé tette: Washington továbbra is garantálja a NATO kollektív védelmét és a nukleáris ernyőt, de a jövőben nem kíván Európa mankója lenni. A „NATO 3.0” víziója szerint Amerika stratégiai fókusza Ázsiára tolódik, Európának pedig nagyobb pénzügyi és katonai ...
António Guterres egyre gyakrabban beszél a multilaterális rend válságáról, miközben az általa vezetett ENSZ a saját működésének fenntartására is alig képes. A szervezet mélyrepülése így éppen egy haldokló multilaterális intézményi modell tünete: bár univerzális szerepet követel magának, a tagállami jóindulat (volt) az egyetlen finanszírozási alapja.
A megkönnyebbülés, amit az európai vezetők érezhettek Marco Rubio amerikai külügyminiszter müncheni beszéde után, hamar el fog múlni. A nyugtató szavakba csomagolt tartalom ugyanis változatlanul aggasztó, ráadásul annál, amit mondott, lényegesebb jelzés volt az, amit nem.
Bár megállapodás született arról, hogy India felhagy az orosz kőolaj vásárlásával, a védelmi ipar területén biztosan nem várható szakítás, mivel az orosz haditechnika elengedhetetlen az indiai hadseregben, sőt a nemrég aláírt megállapodások alapján a jövőben is az lesz.
A világon sehol sem tartják akkora problémának a bevándorlást, mint az Egyesült Királyságban – annak ellenére, hogy az illegális migráció csökken, sőt a britek többsége továbbra is elfogadónak vallja magát. Mi áll e látszólagos ellentmondás mögött? A válasz a politikai narratívában, a generációs szakadékban és a Reform UK meglepő népszerűségében keresendő – amely már most átírja a brit ...
A várak a bizonytalan időkben születnek – legalábbis a középkort idéző mondás szerint. Az EU vezetői most valóban egy várban keresték a versenyképesség receptjét, ezért a helyszín sajátos keretet kölcsönzött a tanácskozásnak. Mintha a megoldások keresésével együtt a távolságot is igyekeznének megszüntetni a politikai valóság és a hétköznapi tapasztalat között.
A német tőke ismét áramlik Kínába, annak ellenére, hogy Európa és Peking viszonya egyre hűvösebb. Ami kívülről növekedési beruházásnak tűnik, az sok vállalatvezetés számára inkább egyfajta biztosíték, amivel a következő kereskedelmi konfliktus előtt a termelés egy részét igyekeznek hazavinni, biztonságos körülmények közé.
Orosz hadászati műholdak valószínűleg „belehallgattak” egyes európai műholdak adatcsatornáiba, amivel lehetőségük nyílt hozzájutni fontos infrastrukturális adatokhoz. Az ilyen és ehhez hasonló incidensek biztonsági fenyegetést jelentenek az európai kommunikációs infrastruktúrára, sőt akár egy ország is megbénítható hasonló manőverrel.
A hétvégi müncheni biztonsági konferencia minden eddiginél nagyobb izgalmakat hozhat, hiszen amíg a szemünk láttára omlik össze a második világháború utáni világrend, a szereplők egy új rendszer alapjait fektethetik le. Vagy mégsem?
