A brandenburgi tartományi választáson az SPD szűk győzelmet aratott az AfD előtt, de koalíciós kényszerbe került a radikális baloldali BSW bevonásával. Az AfD és a BSW előretörése a radikális pártok térnyerését jelzi, különösen a fiatalok és a kékgalléros szavazók körében. Ez a trend nemcsak Németországban, hanem egész Európában kihívást jelent a hagyományos pártok számára.
Az Egyesült Államok egyre nagyobb aggodalommal figyeli, ahogy geopolitikai ellenfelei, mint Irán, Oroszország és Kína szorosabbra fűzik kapcsolataikat, kihívást intézve az amerikai globális dominancia ellen. Mindezt annak ellenére teszik, hogy Washington folyamatos figyelmeztetésekkel és szankciókkal próbálja megakadályozni ezen együttműködések elmélyítését.
Hatalmas lépést tesz Washington a kereskedelmi háború eszkalációja felé. A kormány be akarja tiltani az Amerikában értékesített autókban a kínai szoftverek és hardverek használatát. Az indoklás jól ismert: nemzetbiztonsági aggályok merültek fel.
Emmanuel Macron európai befolyása gyengülni látszik az európai és francia parlamenti választási vereségek után, amelyet Thierry Breton uniós biztos távozása is súlyosbított. A francia elnök mozgástere korlátozott, hiszen Michel Barnier-t, a republikánus ellenzék képviselőjét kérte fel kormányalakításra, így kisebbségi kormányzás várható. Ez a belpolitikai instabilitás végeredményben Macron európai szerepét is erodálhatja.
Rendszeresen beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eredményeiről, eseményeiről. Több témában a Makronóm.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
Hiába a nagy szavak. Európát meggyőzték, hogy szabaduljon az orosz gáztól, majd az amerikai (sokkal drágább) cseppfolyós gázzal függetlenedhet az öreg kontinens. Idén már jóval kevesebb LNG érkezett az USA-ból, mivel az ázsiai piacok magasabb árai és a rövidebb utak nagyobb csábítást jelentenek. Nincs más megoldás, mint újra az orosz gázhoz folyamodni, így tovább nőtt az orosz LNG részesedése az EU piacán.
Délkelet-Ázsia országai Kína és a Nyugat között egyensúlyoznak, kiélvezve azt, hogy Washington és Peking egyaránt stratégiai partnerként tekint a régióra. Vajon meddig kell még várni a közös fellépésükre?
A Nyugat tajvani chipfüggősége geopolitikai és gazdasági kockázatot jelent. Az USA és az EU jelentős beruházásokkal és exportkorlátozásokkal próbálja csökkenteni ezt az állapotot. Vajon sikerülhet-e az áttörés, és milyen hatással lesz ez a globális technológiai versenyre?
Lula zöldcélokat tűzött ki Brazília számára, az Amazonas védelmét ígérve. Ez részben sikerült is, az ország vezet a G20-ak között a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tekintetében, amely 2023-ban az áramtermelés 89 százalékát biztosította. Ugyanakkor az ország olajkitermelésének jelentős növelését is tervezi, ami ellentmondást szül.
Ursula von der Leyen saját kénye-kedve szerint alakította az Európai Bizottság struktúráját, ahol látszólagos hatáskörökkel ruházza fel a biztosokat, de a tényleges döntések az ő kezében maradnak. Ez megosztja az egységet és megerősíti Von der Leyen befolyását az EU politikájában.
Robert F. Kennedy Jr. és Donald Trump Jr. közös írásban szólítják fel a Fehér Házat, hogy haladéktalanul fejezze be a nukleáris eszkaláció kockázatával járó háborús uszítást az ukrajnai háború kapcsán, és kezdeményezzen béketárgyalásokat Putyinnal – mielőtt túl késő lenne.
Munkalátogatásra érkezett Kijevbe Ursula von der Leyen, és az Európai Bizottság felelős vezetőjeként azonnal többmilliárdos kezdeményezést jelentett be, hogy segítsen Kijevnek betömni a lyukakat az ukrán költségvetésében.
Az olasz miniszterelnök az európai Green Deal sürgős revízióját követeli, mivel az olasz autóipar az elektromos járművek iránti kereslet csökkenése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül. Véleményét más nagy európai autógyártók is osztják.
Az egyik oldalon az amerikai elnökválasztásban Putyin – nem tudni, hogy trollkodásból vagy komolyan gondolva – Kamala Harris mellett tette le a voksát, mondván fertőző a mosolya. Másrészt viszont az oroszoknak egyre inkább tetszik Donald Trump béketerve, amivel záros határidőn belül lezárná az ukrajnai harcokat. Már amennyi a béketervről kikövetkeztethető J. D. Vance legutóbbi megnyilvánulásából.
Újabb protekcionista húzás az Egyesült Államokban: a Fehér Ház határozott szándéka fellépni a Kínából érkező olcsó, vámmentes termékek ellen, hogy függetlenedjen Pekingtől, és elősegítse a hazai ipari tevékenység fokozását. A Temuról és a Sheinről rendelő fogyasztók azonban nem feltétlenül fognak örülni a változásnak.
Al-Szudani miniszterelnök szerint Irak képes kezelni a terroristacsoport megmaradt harcosait. Ugyanakkor egyes amerikai törvényhozók aggódnak, hogy a kivonulás az ISIS vagy akár Irán malmára hajtaná a vizet.
Hétről hétre beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eseményeiről és eredményeiről, az egyes témákról a Makronóm.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
Az orosz elnök 2022 óta harmadszor növeli hadserege létszámát, amelynek az aktív állománya meghaladná az USA és India haderejét. A nyugati elemzők szerint kemény intézkedésekre van szükség e cél eléréséhez.
Miközben az ukrajnai háború gazdasági stagnálást hoz Európára, Közép-Ázsia új esélyt kapott. Az öt „sztán” – Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán – jelentős gazdasági növekedést él meg, kihasználva a geopolitikai átrendeződéseket és a világot érő változásokat.
Újabb merényletkísérlet történt Donald Trump ellen floridai golfklubjánál, ahol lövések dördültek el. A titkosszolgálat tüzet nyitott a támadóra, aki elmenekült, majd egy szomszédos megyében elfogták: lefoglaltak egy fekete terepjárót, távcsöveket és hátizsákot is. Trump biztonságban van, de az eset rávilágít az amerikai társadalom megosztottságára a közelgő elnökválasztás előtt. Mi tudunk eddig?
Meg kell fontolni a stratégiai nyersanyagok, például az urán, a titán vagy a nikkel külföldi piacokra történő exportjának korlátozását – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormánnyal folytatott megbeszélésén.
Egy elgondolkodtató cikket találtunk egy amerikai portálon, amelyben azt vizsgálták, hogy milyen mértékű kényszer és manipuláció szükséges ahhoz, hogy az emberek az élet tiszteletét felülírva gyilkoljanak és meghaljanak rossz célokért, mások érdekeiért.
Kelet- és Közép-Afrika újra a geopolitikai feszültségek középpontjába került: a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló harcok destabilizálhatják a régiót, és súlyos globális következményekkel járhatnak a kritikus nyersanyagok, mint a kobalt kitermelésére nézve. Az kontinensen zajló konfliktusok geopolitikai jelentősége nő, hiszen a modern technológiákhoz szükséges ásványkincsek kitermelése globálisan hat az ellátási láncokra.
A Washington és Peking közötti rivalizálás erős nyomás alá helyezte a globális kereskedelmet. A rendszer azonban eddig jóval ellenállóbbnak tűnik, mint azt sokan várták.
A felhőmagvasítás története az 1940-es évekre nyúlik vissza. Először katonai célokra használták, de később az ENSZ ezt betiltotta. A technológia békés felhasználása fejlődik, a jövőt illetően azonban kérdéseket vet fel: milyen hatással lesz hosszú távon a környezetre, és elmélyítheti-e a gazdasági egyenlőtlenségeket, vagy kirobbanthat-e akár háborúkat?
Észtország leköszönt miniszterelnökéről, új EU-s külügyi főképviselőről egyelőre csak annyit tudni, hogy gyűlöli az oroszokat – és hogy mindent kizárólag ebből az aspektusból közelít meg. Talán ezért maszatol, amikor az ukrajnai háborún kívül másról is szeretnék hallani a véleményét.
Az uniónak 2028-tól évente akár 30 milliárd eurót kell majd visszafizetnie a Covid-időszak alatt felhalmozott adósság után, ami az éves költségvetése egyhatodát teszi ki. Mario Draghi szerint az adósság futamidejének meghosszabbítása elengedhetetlen lenne, de Németország ellenállása akadályt jelent.
Az EU-s gazdaság megmentése érdekében írt Draghi-jelentés külön fejezetben foglalkozik az európai védelmi iparral. A volt EKB-vezér ingoványos talajra tévedt, amikor összegzésként azt írja: a tagállamok csak európai fegyvereket vásároljanak.
Miért érdekes az USA-nak és Kínának pár kis sziget az óceánon? A válasz részben a tengerfenéken rejlik a létfontosságú internetkábelek és kritikus nyersanyagok, részben a felszínen tengeri kikötők és kereskedelmi útvonalak formájában. A kérdés az, hogy ezeket mely nagyhatalom ellenőrzi.
Erős szeptemberi kezdést mutatott Putyin. Először Mongóliába utazott, majd onnan átugrott Vlagyivosztokba, a Távol-keleti Gazdasági Fórum 9. plenáris ülésére. A Nyugat figyelmét elsősorban az kötötte le, hogy vajon a mongolok letartóztatják-e az orosz elnököt a Nemzetközi Büntetőbíróság egy éve kiadott elfogatóparancsa alapján. Vlagyivosztokra pedig csak az ukrán háború lencséjén keresztül tekintettek. Pedig egy-két dolog történt ezen kívül is.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
