2025. június 13., péntek
Hét év után újra nőtt a kínai tőkebefektetés Európában: a Merics és a Rhodium Group frissen publikált tanulmánya szerint tavaly 47 százalékkal ugrott meg az Európába irányuló kínai FDI, főként az EV-projektek révén. Magyarország a fő célpont, de a lendület törékeny.
Két napja az elnök még arról beszélt, hogy egyáltalán nem keresi a megegyezési lehetőséget az Európai Bizottsággal, és 50 százalékos vámot vet ki június 1-jétől minden európai termékre. Egy nappal később öt héttel meghosszabbította a határidőt. Nehéz követni.
Néhány hétig úgy tűnt, rendeződnek az európai–amerikai kereskedelmi viszonyok. Aztán Donald Trumpnak elfogyott a türelme, és 50 százalékos vámokkal fenyegette meg az Európai Uniót. Brüsszel tehetetlen, Washington dühös, a részvények zuhanórepülésben.
Az USA és Kína kereskedelmi párbaja már az egész ázsiai ellátási lánc idegszálait feszegeti. A régió ma úgy lavíroz a két nagyhatalom között, mint kötéltáncos a szélben: minden lépés egyre kockázatosabb.
Az európai földgáztárolók töltöttsége 2022 óta nem volt ilyen alacsony, mint most. A tárolókapacitásokhoz kötődő előírások és a növekvő ázsiai kereslet okozta piaci torzulások, valamint áremelkedés miatt idén sokba kerülhet majd, hogy ne fázzunk télen és az energiaellátás is megfizethető maradjon.
Donald Trump bejelentette a Golden Dome űralapú rakétavédelmi rendszer elindítását, amely a hidegháború „csillagháborús tervének” modern újraértelmezése. A védelmi cégekkel a háta mögött felelevenedő projekt becsült értéke 175 milliárd dollár, de a végső ár akár 831 milliárdra is rúghat.
Jin Cse-kuang, a Fudan Egyetem professzora írásában felvázolja azt az új felosztást, amely leváltaná az eddigi globális nyugat és dél narratívát. Ezek szerint Kína Oroszországgal együtt egy új pólust alkot, amelyet globális keletnek nevezhetünk.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között továbbra is zajlanak a szakértői tárgyalások, hogy a felek a jövő hónapban politikai szinten is asztalhoz üljenek egy vámmegállapodás érdekében. Az EU engedhet a Kína-politikájában, ám vannak olyan pontok, amelyek az egyeztetések során tabu tárgyát képezik.
Milorad Dodik elítélése újabb hullámot vetett a daytoni megállapodások mentén szervezett állam geopolitikai törésvonalain. A döntés hátterében Washingtonnak a Nyugat-Szerbia bekerítésére és az orosz befolyás Balkánra való visszatérésének megakadályozására irányuló stratégiája áll.
A túlzottan pedáns előírások és a helyi igények félreértése miatt Európa lemarad a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelemben. Ez különösen igaz az afrikai országok esetében, amelyeket a globális versenytársak, Kína és az Öböl menti államok jobban megértenek.
Nem volt hiába a nagy moszkvai parádé. Az Orosz Állami Űrügynökség (Roszkoszmosz) és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) május 8-án együttműködési memorandumot írt alá egy holdra telepítendő atomerőmű építéséről.
Az ellenséges amerikai kormányzat árnyékában Európának sürgősen alternatívát kell építenie a digitális szuverenitása érdekében.
Az Egyesült Államok olyan ukrajnai rendezési terveket erőltet, amelyek Moszkva számára elfogadhatatlanok. A konfliktus hátterében az új, többpólusú világrend kialakulása áll, amelyet Washington nem hajlandó elismerni, és amely gyökeresen átalakítaná az eddigi euroatlanti biztonsági rendet.
A portugál parlamenti választás véget vetett a hagyományos kétpárti dominanciának, miután a radikális jobboldali Chega mandátumszámban beérte a Szocialista Pártot (PS). A jobbközép Demokratikus Szövetség (DA) győzött, de többséget nem szerzett, így továbbra is kisebbségi kormányzás várható.
Rafał Trzaskowski, a Donald Tusk miniszterelnök vezette kormánypárt jelöltje húzta be a lengyel elnökválasztás első fordulóját, az eredmény azonban a vártnál szorosabb lett és a jobboldal is jelentős erősödést mutatott. A PiS által támogatott Karol Nawrocki, úgy tűnik, jól mozgósított, a feladata pedig továbbra is ez lesz, ha győzni szeretne a második fordulóban.
A folyamatosan növekvő geopolitikai repedésvonalak mentén Európa egyre görcsösebben próbálja megtalálni azt a közös nyelvet az afrikai országokkal, amelyet a kínaiak üzleti alapon, az Egyesült Államok többnyire fegyverrel, a globális dél országai pedig közös érdekek mentén már évtizedek óta használnak. Mit tud nyújtani az EU az egykori gyarmatoknak, hogy azok stratégiai partnert lássanak ...
A román elnökválasztás második fordulóját Nicușor Dan nyerte, döntően a városi és a magyar többségű területeken tapasztalt magas részvételnek köszönhetően, amely ellensúlyozta George Simion diaszpórabeli fölényét. Dan elsődleges feladata most a parlamenti többség összekovácsolása lesz.
Az önálló európai védelemre vonatkozó tervek ambiciózusak, de a valóságtól igen elrugaszkodottak. Csak a kulcsfontosságú amerikai képességek pótlása 1000 milliárd dollárba kerülne.
Robert Francis Prevost chicagói bíborost választották meg Szent Péter 267. utódjává, XIV. Leó néven. A névválasztása jelentőségteljes, hiszen az visszautal az elődökre, és önmaga számára is feladatokat határoz meg.
Lengyelország hatalmi törekvéseit veszélyeztetheti, hogy évekig elhanyagolta hadiipari komplexumának fejlesztését, és inkább többnyire amerikai felszereléseket vásárolt. Ezzel olyan függőséget teremtett, amelyet ma már nehéz lesz megszüntetni.
Az USA és Kína Európát megelőzve döbbent rá a Grönland alatt lapuló értékes nyersanyagforrások jelentőségére, és már meg is kezdheti a ritkaföldfémek kitermelését.
Lengyelország vasárnap elnököt választ. Sok induló kampányolt, de közülük csak háromnak van esélye, hogy átvegye Andrzej Duda helyét, aki gyakori vétóival korlátozta a Donald Tusk vezette kormányzást. A versenyfutás az ukrajnai háború okozta bevándorlási nyomás és a nemzetbiztonság kérdése körül dőlhet el. Mutatjuk a legnépszerűbb aspiránsokat!
Az Európai Unióban nemcsak az USA és Kína közötti vámháború, hanem az utóbbi növekvő kereskedelmi többlete is újabb aggodalmakat kelt azzal kapcsolatban, hogy a 27 tagország könnyen válhat az olcsó áruk dömpingterületévé.
Trump közel-keleti körútján gigamegállapodásokat kötött Szaúd-Arábiával, Katarral és az Emírségekkel, erősítve az amerikai tech- és hadiipart. A lépések geopolitikai feszültségeket és EU-s versenykihívást is okozhatnak. Mutatjuk, mit jelentenek az új megállapodások.
Hszi Csin-ping moszkvai látogatása előrevetítette, hogy egy nagy egyezség születik Kína és Oroszország között. Az orosz elemzők is úgy vélik, hogy nőtt az esélye annak, hogy még az idén aláírják a szerződést a Szibéria Ereje 2 vezetékről.
Románia politikai törésvonalai minden eddiginél jobban kirajzolódtak az elnökválasztáson. A gazdasági egyenlőtlenségek és a város–vidék ellentét mellett a társadalmi megosztottság három részre szakította az országot: a rendszerellenes városiakra, a radikális vidékre és a zsugorodó PSD–PNL bázisra.
A fellángoló kereskedelmi háború egyre fontosabbá teszi a gazdasági diverzifikációt Kína számára. Ezt és a globális délen betöltött vezető szerepét erősíti a brazil elnök által kitűzött stratégia, amelynek köszönhetően Kína könnyebben fokozhatja jelenlétét Dél-Amerikában. Peking gazdasági hatalma ráadásul egyre inkább kiterjed a Karib-térségre is.
Kína élesen bírálja az Egyesült Királyság és az USA kereskedelmi megállapodását. A Financial Timesnak nyilatkozott a Kínai Kereskedelemi Minisztérium.
Május 12-én a magyar Danube Institute szervezett elsőként nemzetközi konferenciát az India–Közel-Kelet–Európa-gazdasági folyosó (IMEC) sokat emlegetett víziójának megvalósítása témájában. A konferencián gyakorló politikusok, üzlet- és szakemberek osztották meg tapasztalataikat.
A hétvégén elindultak a vámtarifa-tárgyalások az USA és Kína között. Kína ezt megelőzően drasztikus vámokat vetett ki az Indiában gyártott rovarölő szerekre, mutatva, hogy ő sem fél alkalmazni a gazdasági fegyvereket.
