2026. szeptember 13., vasárnap
Az amerikai részvénypiac ismét történelmi magasságban jár, mivel az MI-láz néhány technológiai óriás köré gyűjti a globális tőkét. Ennek a kockázata túlmutat a Wall Streeten: az MI-hez fűzött reményekre adatközpontok, chipgyárak és energetikai hálózatok épülnek.
Az elektromos autók többsége naponta több mint húsz órát parkol. Kína számára ez újabb lehetőség, hiszen a több tízmillió jármű akkumulátora és fedélzeti számítógépe együtt egy hatalmas, elosztott energia- és MI-infrastruktúrát alkothat.
A mesterséges intelligencia terjedése mögött hatalmas fizikai infrastruktúra épül, ám egy virginiai adatközpont-beruházás bukása azt jelzi, hogy az MI-korszak következő kérdése az áram, a víz, a földterület és a társadalmi elfogadtatása lesz.
Az amerikai technológiai részvények árfolyama az MI sikere mellett azon is múlik, hogy a vezető cégek hosszú távon meg tudják-e őrizni az előnyüket. A kínai modellek gyors felzárkózása mindezt megakadályozhatja, mivel ha az MI olcsóbbá válik, akkor véget érthet a drága amerikai sztori.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Naszádos Zoltán, a Wood & Company partnere arról beszélgetett, hogyan alakítja át az MI a tőkepiacokat, miért vált a SpaceX sokkal többé egy űripari vállalatnál, valamint mire számíthatunk az OpenAI vagy az Anthropic tőzsdei megjelenésekor.
Az autonóm eszközök korszaka már a víz alatti hadviselést is elérte: Oroszország a repülőgép-hordozók elleni drónrajokban gondolkodik, az Egyesült Államok és szövetségesei szintén gyorsítják a pilóta nélküli tengeri rendszerek fejlesztését.
A Ford minőségi fordulata fontos jelzés az iparnak: a mesterséges intelligencia önmagában kevés a bonyolult gyártási hibák felismeréséhez, ezért a vállalat több száz tapasztalt mérnököt hozott vissza a gyártásba, hogy az algoritmusokat a szakmai tudással kösse össze – ez lehet a termelékenységi áttörés kulcsa.
Az Egyesült Államok négy éve próbálja elzárni Kínát a legfejlettebb mesterségesintelligencia-chipektől, ám a tiltólistás Nvidia-rendszerek ma már háromszoros áron, nemzetközi csempészhálózatokon keresztül jutnak el kínai MI-laborokba. Tehát az amerikai exportkorlátozások inkább csak megdrágítják, de nem akadályozzák a technológia áramlását.
A Volkswagen 100 ezer munkahelyet készül megszüntetni, négy németországi gyárban pedig teljesen leállhat a termelés. Európa legnagyobb autógyártója, amelyet egyszerre sújtanak a kínai versenytársak, a magas európai költségek, az amerikai vámok és a gyengülő kínai kereslet, gödörbe került.
Tajvan tőzsdéje történelmi csúcsokat ostromol, emögött azonban mindössze egyetlen elmélet áll: a mesterséges intelligencia korlátlan növekedési ígérete, amelyet a szigeten a világ chipbérgyártója, a TSMC dominanciája betonoz be. Erre épül minden. A sziget gazdasága egy globális fogadóirodára hasonlít, ahol az összes befektetési döntés a mesterséges intelligencia vetületében értelmezhető.
A hormuzi olajsokk megmutatta, hogy Kína energiaátmenete klímapolitikai vállalás mellett egy tudatosan felépített védelmi rendszer.
Brüsszel újabb vámokat fontolgat a kínai autógyártók ellen, azok azonban nem mutatják a lassulás jeleit. A BYD, a Geely, a SAIC, a Chery és a Leapmotor együttesen már az európai autópiac több mint tizedét birtokolja, miközben a hagyományos európai gyártók értékesítése csökken.
Az olcsó támadódrónok ellen nem mindig a legdrágább fegyver a legjobb védekezési mód. Litvániában régi androidos telefonokból építenének hangalapú riasztórendszert, Ukrajna pedig már bizonyította, hogy az ilyen drónfelderítés működhet a gyakorlatban is.
Az elektromos autók Kínában a világ legnagyobb sikertörténetévé váltak, amivel azonban egy súlyos problémát is előidéztek: akkora lyukat ütöttek az útfenntartási rendszer finanszírozásán, hogy a kormány már egy teljesen új adózási modell bevezetését fontolgatja.
Finnországot sokáig az európai sikerállamok közé sorolták az erős oktatási rendszer, a stabil intézmények, az innovatív vállalatok és a jólét fenntartása miatt. A finn modell sokáig azt üzente, hogy egy északi ország is lehet versenyképes, jóléti és technológiailag fejlett. Az elmúlt években azonban ez a kép megrepedt.
Az Egyesült Királyságban újabb nagy lépés van előkészületben a gyerekek digitális védelme érdekében. A kormány jövő év tavaszától a 16 év alattiaknak tiltaná bizonyos közösségi médiaplatformok használatát, sőt Angliában az iskolai mobiltelefon-tilalmat is jogi szintre emelnék.
Szakértők figyelmeztetése szerint a zárt MI-óriások ingyenes ajánlatai valójában az ötleteket elszívó trójai falóként működhetnek. A tét az adatszuverenitás, amelynek elvesztése technológiai kiszolgáltatottsághoz vezet magánemberként, vállalati és nemzeti szinten egyaránt.
Washington számos eszközzel próbálja korlátozni a kínai technológiai felemelkedést, ugyanakkor az amerikai és európai gyógyszercégek jelentős része köt licencmegállapodást kínai biotechvállalatokkal.
Mérföldkő lehet az elektromos hajtástechnikában, hogy egy sorozatgyártásra érett rekordteljesítményű axiális fluxusmotort fejlesztettek Kínában. A technológiai áttörés révén elérhető jelentős méret- és súlycsökkentés alapjaiban rendezheti át az elektromosjármű-ipar és a robotika piacát.
Túl azon, hogy mire képes az algoritmus, már egyre fontosabb az, hogy megbízunk-e benne, amikor mozog, dönt, tárgyakat emel, emberek között közlekedik vagy beavatkozik a kulcsfontosságú szolgáltatások működésébe.
A labdarúgó-világbajnokság a világ egyik legnagyobb sporteseménye, amelynek a stadionokon kívül a politikai jelentősége sem kisebb. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett torna érzékeny pillanatban jött, hiszen a futball ünnepe mellett Amerika belső politikai törésvonalai, migrációs vitái és geopolitikai szerepe is reflektorfénybe kerül.
Az űrben létesített adatközpontok korlátlan napenergiát és ingyenes hűtést ígérnek, a világűr fizikai tulajdonságai azonban épp azokat az előnyöket kérdőjelezik meg, amelyekre az egész elképzelés épül.
A McKinsey Global Institute Magyarországra fókuszáló elemzése szerint a mesterségesintelligencia-alapú termelékenységnövekedés 2030-ig 15 milliárd euró többletértéket hozhat a gazdaságunknak. Ez a szám lenyűgöző, de a mögötte húzódó diagnózis és a részletek legalább annyira fontosak, mint maga a hangzatos ígéret.
Az Egyesült Államok történetében először született olyan átfogó stratégiai dokumentum, amely részletesen meghatározza, miként épül be a mesterséges intelligencia a hadsereg, a hírszerzés és a nemzetbiztonsági apparátus működésébe. Az elnök által aláírt dokumentum egyértelművé teszi: Washington többé nem hajlandó elfogadni a technológiai cégek feltételeit, hogy mire használhatja az állam a ...
Az OpenAI benyújtotta a tőzsdei bevezetéshez szükséges dokumentumokat az Egyesült Államokban, ahogy fő riválisa, az Anthropic is a nyilvános piacra készül. Ha a jelenlegi értékelések megmaradnak, akkor a következő időszakban két olyan MI-cég jelenhet meg a börzén, amely a világ legértékesebb vállalatai közé tartozik.
Az Európai Unió félvezetőipari stratégiája eddig nem hozta meg a várt áttörést, jelentős a lemaradás az amerikai és ázsiai szereplőkhöz képest. Az első Chips Act nagy célokat tűzött ki, de nem tudta érdemben megfordítani kontinensünk technológiai függését. A Chips Act 2.0 ezért a chipgyárakon kívül arról is szól, hogy az EU saját felhő-, adatközponti és MI-infrastruktúrát építsen ki a ...
A világ legértékesebb cége, az Nvidia ma 5,4 ezermilliárd dollárt ér, ami önmagában meghaladja Európa tíz legnagyobb vállalatának együttes értékét. A világ tíz legértékesebb szervezetéből nyolc amerikai, amelyek zöme közvetlenül kapcsolódik a mesterséges intelligencia infrastruktúrájához.
A mesterséges intelligencia terjedése soha nem látott adatközpont-építési hullámot indított el, amelynek egyik legnagyobb korlátja az energia- és hűtési igény. Kína most egy víz alatti adatközponttal kísérletezik Sanghaj partjainál, ahol a természetes hűtés csökkenti a működési költségeket és a szárazföldi terhelést. A technológia ígéretes, de a korrózió, a karbantartás és a tengeri ...
Peking országos programot indított annak érdekében, hogy az emberszabású robotok és a fizikai világban működő mesterséges intelligencia még az idén megjelenjen a gyárakban, raktárakban, kórházakban és a veszélyes munkakörnyezetekben. Erre mindössze hat hónapot adott az érintett vállalatoknak. A humanoidok tehát nagypályára mennek.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a buy now, pay later (BNPL) jelenséget járta körül. A beszélgetés középpontjában a részletfizetési modell üzleti sikereés annak pszichológiai háttere, a fogyasztói viselkedésre gyakorolt ...
