A kulcsszó ismét az alkotmányos alapokon nyugvó semlegesség. A svájciak nem kívánnak változtatni.

Az unión kívüli állam semlegessége nem először okoz gondot az EU-nak az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Míg a tagállamok (önként vagy nyomásra) egységesnek tűnő álláspont alapján döntenek szankciókról, segélyekről és fegyverszállításokról, addig Svájc – bár a legtöbb esetben igyekszik együttműködni a blokkal – történelmi alkotmányára hivatkozva egyre több esetben tölti be az outsider szerepét.

Így tett például akkor, amikor Brüsszel egyre komolyabban játszott el az orosz zárolt vagyonok einstandolásával és Ukrajnának küldésével. Svájc világosan közölte: semmilyen körülmények között nem nyúl a jelenleg nála lévő és befagyasztott mintegy 8,1 milliárd dollárt érő orosz vagyonhoz, miután jogrendszere mind a Svájci Bankszövetség, mind a kormányzat szerint tiltja a törvényes eredetű magánvagyon kártalanítás nélküli kisajátítását. Egy ilyen lépés összeegyeztethetetlen lenne az alkotmánnyal, és mélyen sértené Svájc nemzetközi kötelezettségvállalásait.

Hasonló volt a helyzet a fegyverszállításokkal kapcsolatban. Hiába nehezedik egyre erősebb nemzetközi nyomás rá, a mintegy 500 éve semleges állam törvényei sem azt nem teszik lehetővé, hogy egy háborúban álló országnak küldjön fegyvereket, sem azt, hogy

egy olyan harmadik ország felé tegye ezt, amely aztán továbbítja azokat a háborús félnek.

A patthelyzetet erősíti, hogy a nemzetközi jog értelmében a semleges országoknak valamennyi, a háborúban érintett felet egyformán kell kezelnie, vagyis azzal, hogy Bern csatlakozott a Moszkva ellen hozott fegyverkereskedelmi tilalomhoz, ugyanezt a megközelítést köteles alkalmazni Ukrajna esetében is. Svájc különböző trükkökkel igyekezett ugyan segíteni Ukrajnának, de az alapelveket illetően ragaszkodik és ragaszkodni is fog alkotmányba foglalt függetlenségéhez.

Amikor Olaf Scholz bejelentette tavaly májusban, hogy Mardereket küld Ukrajnába, terve a kezdeteknél azért omlott össze, mert a harcjárműhöz lőszert gyártó Svájc egyáltalán nem adott engedélyt saját termékei továbbítására.

A svájci törvényhozás természetesen kiemelt figyelmet fordított a fegyverszállítási lehetőségekre. Egy hónappal ezelőtt megvizsgált egy, a biztonságpolitikai bizottság által kidolgozott új törvénytervezetet, amely lehetővé tette volna, hogy más országok svájci fegyvereket adjanak el Ukrajnának. A Nemzeti Tanács tagjainak döntő többsége azonban nemmel szavazott a javaslatra.

A törvényváltoztatást helyeslők véleménye szerint Svájcnak sokkal hatékonyabban kell támogatni Ukrajnát, mint eddig tette, rámutatva, hogy ezzel Európa biztonságát is erősítené. Az ellenzők szerint – köztük a Zöldekkel és a jobboldali Svájci Néppárttal – azonban egy ilyen törvénnyel Svájc alkotmánymódosítást lenne kénytelen végrehajtani, a semlegesség felülírásával pedig a NATO-hoz való közeledés látszatát keltené.

A törvényjavaslatot kidolgozó bizottság ugyanakkor továbbra is vizsgál egy kiskapus lehetőséget: ennek értelmében elméletileg lehetséges lenne a svájci fegyverek átadása, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az ENSZ-közgyűlés kétharmada egy adott háborús felet agresszornak minősít.

Bern most újabb vétót dobott be, ezúttal az agyonfavorizált Leopard harckocsikkal kapcsolatban. 2016-ban a svájci Ruag hadiipari cég az olasz hadseregtől 96 darab (gyakorlatilag működésképtelen) Leopard 1A5 harckocsit vásárolt, amelyeket egyébként még el sem szállított, és nem is a svájci védelmi erők tulajdonát képezik. A Ruag

a Leopardokat Németországnak adta volna tovább felújításra, ahonnan aztán útnak indulhattak volna Ukrajnába.

Svájc ezen a ponton rántotta meg a gyeplőt, és el is kaszálta az egész tervet rögtön az elején. A semleges állam hivatalos közleményben tudatta: „A Szövetségi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a 96 harckocsi eladása a jelenlegi svájci törvények szerint nem lehetséges. Ez eltávolodást jelentene Svájc semlegességi politikájától.”

A Ruag mindössze annyit közölt, hogy tudomásul veszi a döntést. A tiltások nem érintik azt a zsíros üzletet, amelyet a svájciak szintén a németekkel bonyolítanak le: a hadsereg készletéből huszonöt darab Leopard 2 harckocsit adnak el a Bundeswehrnek, miután az a szerződésben garantálta, hogy kizárólag saját haderőfejlesztési céljaira használja azokat, és semmiképpen nem küldi tovább Ukrajnába.

Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke