A Világgazdasági Fórum (WEF) több mint egy évtizede végez felméréseket akadémikusok, ipari vezetők és jövőkutatók körében a gazdaságokat és társadalmakat átalakító új technológiákról. A WEF évente ebből készíti a Top 10 Emerging Technologies rangsort azzal a céllal, hogy segítse az ágazatok és iparágak szakembereit az exponenciális technológiák előrejelzésében, hatásuk értelmezésében. Az idei jelentésen a világ minden régiójából, 20 országból több mint 90 szakértő dolgozott.
Az új technológiák képesek felforgatni az iparágakat, növelni a gazdaságokat, javítani az életminőséget és megóvni a bolygót – ha felelősségteljesen tervezik, méretezik és alkalmazzák őket. Az éves jelentések a 2011-es első kiadás óta több olyan kevéssé ismert technológiára hívták fel a figyelmet, amelyek azóta globális hatást értek el. Például
a 2015-ben bemutatott precíz géntechnológiai eszköz, a CRISPR-Cas9 felfedezőit öt évvel később Nobel-díjjal honorálták, és ma már világszerte rovar- és szárazságtűrő növények létrehozására használják. A hírvivő ribonukleinsav (mRNS) vakcinák, amelyek a 2017-es jelentésben is helyet kaptak, a Covid–19 vakcinák többségének alapjául szolgáló technológiái lettek.
Az alatt a néhány év alatt, amióta a mesterséges intelligencia által vezérelt molekuláris tervezés felkerült a 2018-as listára, a Deepmind AlphaFold programja 200 millió fehérje szerkezetét jósolta meg, és az első mesterséges intelligencia által felfedezett gyógyszerek klinikai vizsgálatokba kerültek.
A 2023-as Top 10 Emerging Technologies jelentés is azokat a technológiákat vázolja fel, amelyek a következő három-öt évben várhatóan kedvező hatással lesznek a társadalomra.
A jelentés nemcsak ismerteti a technológiákat, hanem értékelést is tartalmaz arról, hogy azok milyen hatással lesznek az emberekre, a bolygóra, a jólétre és az iparra.
Az egyes technológiák esetén most először egyedi, úgynevezett hatásujjlenyomatokat is készítettek.Tudományos és ipari vezetőkből álló szakértői csoportokat állítottak össze, és arra kérték őket, hogy jósolják meg az adott technológia jövőbeli hatását. Értékeljék a várható befolyást, amennyiben ezek a technológiák a következő 3-5 évben széles körben elterjednek. Tizennyolc országból 69 válaszadó értékelt.
A felmérésben öt különböző kategóriában értékelték a technológiák potenciális hatását:
A) Emberek – Az egyes technológiák hatása a biztonságra és a méltóság növelésére, ami kiterjed olyan területekre, mint az élelmezésbiztonság, a tiszta vízhez való hozzáférés és az egészségügyi ellátás eredményeinek javítása.
B) Bolygó – A technológiák milyen mértékben járulhatnak hozzá bolygónk védelméhez és helyreállításához. Ennek kapcsán olyan szempontokat vizsgáltak, mint a biológiai sokféleség helyreállítása, a hulladék minimalizálása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.
C) Jólét – Az egyes technológiákban rejlő lehetőségeket értékelik az egyének életminőségének javítására világszerte. A figyelembe vett tényezők között szerepelt a munkahelyteremtés, a jobb összeköttetés és a szabadidő eltöltésének növelése.
D) Ipar – A résztvevők értékelték e technológiák hatását a következő évtizedben a meglévő iparágakra és új piacokra.
E) Méltányosság – Végül értékelték e technológiáknak a globális társadalmi méltányosságot elősegítő potenciálját. Ennek során meg kellett becsülni, hogy képesek-e demokratizálni az olyan alapvető erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint az egészségügy, az energia, az anyagok és az internet.
Az eredményeket pókhálógrafikon segítségével szemléltették.
1. Rugalmas akkumulátorok
Hordozható technológiák energiaellátása például az egészségügy és az e-textíliák számára. A feltekerhető, összerakható számítógépes képernyőktől az „intelligens” ruházatig az elektronika jövője egyre rugalmasabbnak tűnik. A viselhető eszközök, a rugalmas elektronika és a hajlítható kijelzők fejlődnek, rohamosan terjednek, de ez olyan energiaforrásokat is igényel, amelyek megfelelnek e rendszerek elasztikusságának.
2. Generatív mesterséges intelligencia
Bár a generatív mesterséges intelligencia jelenleg csak szövegek, számítógépes programozás, képek és hangok előállítására összpontosít, ez a technológia számos célra alkalmazható, többek között gyógyszertervezésre, építészetre és mérnöki tevékenységre.
3. Fenntartható repülőgép-üzemanyag
A légi közlekedési ipar elmozdítása a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás felé.
A légi közlekedés évente a globális szén-dioxid-kibocsátás 2-3 százalékát teszi ki, és a 2022–2050 közötti időszakra 39 gigatonnás kibocsátást prognosztizálnak. Míg a földi közlekedésben gyorsan növekszik az elektromos járművek használata, a légi közlekedési ágazat küzd a szén-dioxid-mentesítéssel, mivel a hosszú távú repülésekhez nagy energiaigényű üzemanyagokra van szükség.
4. Tervezett – dizájnerfágok
Vírusok mesterséges fejlesztése az emberi, állati és növényi egészség javítására.
Az emberi testben és testünkben élő mikrobák száma megegyezik az emberi sejtek számával, ezek alkotják a mikrobiomot. A mikrobiom mérnöki megtervezésének kulcsa a fágok – olyan vírusok, amelyek szelektíven fertőzik a baktériumok bizonyos típusait. A biotechnológiával módosított fágokkal a tudósok megváltoztathatják egy baktérium funkcióit, például terápiás molekulát termeltethetnek vele, vagy érzékennyé módosítják egy bizonyos gyógyszerre.
5. Metaverzum a mentális egészségért
A virtuális megosztott terek olyan digitális környezetek, ahol az emberek szakmai és társadalmi kapcsolatba léphetnek egymással. Az Egyesült Államok főorvosa nemrégiben hadat üzent annak, amit korunk egyik legsürgetőbb közegészségügyi problémájának hívnak. A túlzott képernyőidő és a közösségi média csökkentheti a pszichológiai jólétet, de felelősségteljes használat esetén javíthatja is azt. Az elemzés szerint a közös virtuális terekben kapcsolatok kiépítésére fordított képernyőidő segíthet a növekvő mentális egészségügyi válság leküzdésében, nem pedig hozzájárulhat ahhoz.
6. Növényekre telepíthető érzékelők
A mezőgazdasági adatok gyűjtésének forradalmasítása a világ élelmezése érdekében. A FAO szerint a világ élelmiszer-termelésének 70 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy 2050-ben a világ népességét táplálni lehessen. A mezőgazdasági technológiai innovációk kulcsfontosságú lépést jelentenek a világ élelmezésbiztonságának javításához. Hagyományosan a növényzetet talajvizsgálattal és szemrevételezéssel ellenőrizték, mindkettő költséges és időigényes. A legújabb technológiai fejlesztések megkönnyítették a termésfigyelést, lehetővé téve a gazdálkodók számára, hogy nagyobb léptékben kövessék nyomon a termés állapotát.
7. Egysejt és térbeli omika (SCO)
Molekuláris szintű térképezés a biológiai folyamatok az élet rejtélyeinek feltárására. A fejlett képalkotó technikák és a DNS-szekvenálás specifikusságának és felbontásának kombinálásával ez a módszer lehetővé teszi a biológiai folyamatok mit, hol és mikorjának feltérképezését molekuláris szinten. A szaknyelven egysejt és térbeli omika, angolul Single-Cell Omics (SCO) néven ismert módszer vadonatúj diagnosztikai és terápiás utakat nyithat az orvostudományban.
8. Rugalmas idegi elektronika
Az elmúlt években az agy-gép interfészek (BMI) egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak. Ezek lehetővé teszik, hogy az agy által termelt elektromos jeleket érzékelő hardverek rögzítsék. A BMI-szerű rendszereket már használják epilepsziás betegek kezelésére, valamint a neuroprotézisekben – a végtagprotézisek elektródák segítségével kapcsolódnak az idegrendszerhez. Az orvosok által jelenleg használt implantátumok kemény anyagokból készülnek, amelyek hosszú távú hegesedést és jelentős kellemetlenségeket okozhatnak
9. Fenntartható számítástechnika
Miközben a föld vitathatatlanul egyre súlyosbodó környezeti válsággal néz szembe, ebben az adatokra való egyre növekvő hagyatkozás látszólag nem játszik nagy szerepet. Pedig az adatközpontok, amelyek megkönnyítik a Google-keresést, az e-mailezést, a metaverzumot, a mesterséges intelligenciát és az egyre inkább adatalapú társadalom számtalan más aspektusát, a becslések szerint a globálisan termelt villamos energia 1 százalékát fogyasztják, és ez a mennyiség az adatszolgáltatások iránti növekvő kereslettel csak növekedni fog.
10. Mesterséges intelligencia által támogatott egészségügyi ellátás
Az egészségügyi rendszerek hiányosságai világszerte nyilvánvalók lettek a Covid–19-világjárvány első napjaiban, amikor jó néhány kórház fenntartható munkaterhelését gyorsan túllépték. Erre válaszul kormányzati és egyetemi csoportok jöttek létre, hogy a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást (ML) integrálják az egészségügybe – mind a közelgő világjárványok előrejelzésére, mind pedig azok hatékony kezelésére.
