A Földközi-tenger különösen érintett

A tudósok meg vannak győződve arról, hogy a szélsőséges időjárás egyre jellemzőbb lesz Európára. A Meteorológiai Világszervezet szerint

a Földközi-tenger környéke különösen gyorsan melegszik, a kiszáradt talaj pedig tűző napsütében sajnos ideális feltételeket biztosít a tüzek terjedéséhez.

Spanyolországban 2023 áprilisában extrém hőmérsékletet mértek, Görögországban pedig a júliusi hőhullám hosszabb volt, mint valaha.

Csak júliusban több mint 50 ezer hektár égett le Görögországban, ami valamivel kevesebb, mint a német főváros, Berlin területének fele. A spanyolországi tüzek már április elején elérték ezt a nagyságrendet az Európai Erdőtűzvédelmi Információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint.

A tavalyi év során az EU-n belül mintegy 800 ezer hektárnyi, körülbelül Montenegró nagyságú terület pusztult el így. A becsült költségek legalább 2 milliárd euróra rúgtak – mondta Janez Lenarcic, a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos 2023 januárjában.

Ahol tűz van, ott csökken a GDP

A napokig tomboló erdőtüzek nemcsak az erdőkre vannak rossz hatással, de a helyiek megélhetését is megnehezítik. Emellett a GDP-t is negatívan érintik – állítja a Deutsche Welle hírportál.

Sarah Meier, aki a Birminghami Egyetemen a szélsőséges időjárási eseményeket és a tüzek gazdasági hatásait kutatja, azt mondja, hogy 

ahol tombolnak a tüzek, ott csökken a bruttó hazai termék. 

Tüzek és turizmus Európa déli részén

Az idegenforgalmi ágazat legalább olyan fontos Görögországnak, mint Németország számára az autóipar. A görög gazdasági teljesítmény mintegy 20 százaléka származik az idegenforgalomból, Spanyolországban és Olaszországban ez az arány 12, illetve 9 százalék.

A dél-európai országok azonban hosszú távon elveszíthetik a vonzerejüket a hőség és az erdőtüzek miatt, ez pedig árthat a gazdaságnak – figyelmeztetett a Moody”s nemzetközi hitelminősítő intézet egy nemrégiben kiadott jelentésében.

Az intézet éghajlati modelleken alapuló előrejelzései szerint a tengerparti régiók vonzereje csökken a korábban említett okok miatt, azonban az északabbra fekvő országoké növekedhet.

Bár az éghajlati modellek hőséget, szárazságot és tüzeket jósolnak, „a mediterrán térségben a turizmus nem fog egyik napról a másikra összeomlani” – mondta Harald Zeiss, a németországi Harz Egyetem Turizmus Kutató Intézetének igazgatója. A ZDF német televíziós csatornának nyilatkozva hozzátette, várakozásai szerint az utazási szezonok változnak inkább, tehát a turisták nyár helyett tavasszal vagy ősszel látogatnak a mediterrán régióba.

Törekvések a turizmus megmentésére – ne nyaralj, dolgozz!

Johann Goldammer, a Freiburgban működő Globális Tűzmegfigyelő Központ (GFMC) igazgatója igen érdekes ötlettel állt elő az erdőtüzek megelőzésének céljából.

„Az urbanizáció miatt túl sok a kihasználatlan földterület, és amikor a száraz időszakokkal és hőhullámokkal kísért éghajlatváltozás ezt tovább súlyosbítja, a tüzek gyakorlatilag elkerülhetetlenek” – mondta.

Goldammer úgy véli, hogy a turizmusnak „fenntarthatóbbá és aktív részvételen alapulóvá” kellene válnia. Ezt úgy érti, hogy 

a turisták ne csak nézelődjenek, inkább „vegyenek részt a helyi gazdasági életben, és segítsenek a görög gazdáknak az olajfarmokon vagy a szőlőültetvényeken”

– mondta.

A görögországi Évia szigetén a 2021-ben pusztító tűzvészek után Goldammer benyújtotta a javaslatait a görög kormánynak. Ezek között szerepel egy hosszú távú földhasználati koncepció, valamint a tüzek megelőzését célzó intézkedések. Szerinte tehát a tűzoltási kapacitások növelése helyett a megelőzésre kellene fókuszálni.

Portugália a 2017-es károkat okozó erdőtüzek után hozott néhány intézkedést: a megelőzés érdekében a kormány megtiltotta például az eukaliptuszfák újratelepítését, mivel azok túl könnyen meggyulladnak. Az EFFIS legfrissebb adatai szerint Portugáliában a tüzek kevésbé súlyosak, mint Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban.

Kapcsolódó: