A világ országaiban rekordmagas volt a hőmérséklet az elmúlt hetekben. A szélsőséges hőség a gazdaságra is hatással van, a hőhullámok több ezer milliárd dollárba kerültek a világgazdaságnak – állapítja meg az Oeconomus Gazdaságkutató friss elemzése.
Az Oeconomus elemzői arra a kérdésre keresték a választ, hogy az extrém forróságnak milyen negatív gazdasági hatásai lehetnek, illetve a nemzetközi kutatók milyen megoldásokat javasolnak világszerte a további – várhatóan még kedvezőtlenebb – tendenciák megállítása érdekében. A cikk arra is kitér, hogy Magyarországon milyen lépések történtek ezen célok megvalósítására.
A szélsőséges hőség:
megterheli az egészségügyet,
elmaradnak miatta a mezőgazdasági hozamok,
károsítja az infrastruktúrát
csökkenti a ledolgozott órákat és a hatékonyságot,
rendkívül megnöveli az energiafogyasztást.
A számítások szerint a szélsőséges hőesemények miatti veszteségek átlagosan évente az egy főre jutó GDP 1,5 százalékát tették ki a világ leggazdagabb térségeiben, és 6,7 százalékát az alacsony jövedelmű régiókban. Magyarország a megújuló energia bővítésével, illetve erdősítéssel is küzd a hőség negatív következményei ellen.
A magyar napenergia-kapacitás például egy év alatt a harmadával, öt év alatt pedig közel tizenkétszeresére növekedett. Emellett a kormány 50 ezer hektár új erdő telepítését tervezi hazánkban 2027-ig.
A hőhullámok és a gazdaság
Nemzetközi kutatók tehát megállapították, hogy míg a szélsőséges hőesemények okozta gazdasági veszteségek átlagosan az egy főre jutó bruttó hazai termék 1,5 százalékát tették ki a világ leggazdagabb térségeiben, addig az alacsony jövedelmű régiók az egy főre jutó GDP 6,7 százalékának megfelelő veszteséget szenvedték el évente.
A trópusi régiókat sújtotta a legtöbb bevétel kiesés a szélsőséges hőség egyre gyakoribbá válásával, az Egyesült Államok és Európa délebbi részei ennél kevésbé kitett, a magas szélességi fokú régiók pedig gazdaságilag nyernek vele, mivel alaphőmérsékletük túl hideg a növények optimális növekedéséhez. Általában a trópusi régiók alacsonyabb jövedelműek, és ott szenvednek leginkább a megnövekedett szélsőséges hőmérséklettől is. Ilyen módon
a globális felmelegedés a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódásához is hozzájárul.
A kutatási eredmények megerősítik azt a tényt, hogy az emberek manapság rosszul alkalmazkodnak a szélsőséges hőséghez, még a meleg éghajlati öveken is. Az adaptációt a magas jövedelmű régiókban gyakran a helyiségek légkondicionálása jelenti. Az alacsony jövedelmű régiókban az alkalmazkodás elsősorban viselkedési jellegű, beleértve: az árnyékban való pihenést, több víz fogyasztását és a nem szabadtéri munkára való áttérést, amikor csak lehetséges.
Vannak azonban fiziológiai küszöbértékek, amelyek az emberek és a mezőgazdaság szélsőséges hőhatásának esetében is érvényesülnek, és amelyek megkérdőjelezik a viselkedési adaptáció hatékonyságát. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az eddigi akklimatizáció nem volt elégséges a szélsőséges hőség negatív hatásainak kiküszöbölésére, és hangsúlyozzák további beruházások szükségességét az éghajlatváltozás mérséklése mellett .
Melyek a negatív gazdasági hatások?
A tartós hőhullámok konkrét negatív hatásai közé sorolható, hogy a hosszan tartó nagy hőség több kórházi látogatást eredményez, megterhelve az egészségügyet. Emellett az ilyen időszakokban az építőipar és a mezőgazdaság termelékenysége hirtelen csökken. A mezőgazdasági hozamok várakozáson alul maradnak, és akár az infrastruktúra közvetlen károsodása is bekövetkezhet. Az alkalmazottak kevésbé termelékenyek a meleg időben, még akkor is, ha benti munkát végeznek. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzése szerint
2030-ra a hőhullámok világszerte több mint 2 százalékkal csökkenthetik a ledolgozott órák számát. Ez 80 millió teljes munkaidős állásnak felel meg, és 2,4 ezer milliárd dolláros költséggel jár.
Továbbá a hőhullámok az energiafogyasztást is rendkívüli mértékben növelik. Előrejelzések alapján
2100-ra a légkondicionálás nagyobb léptékű használata globálisan 83 százalékkal növelheti a lakossági energiafogyasztást.
Az ördögi kört erősíti, hogy ez az energia fosszilis tüzelőanyagokból származik, ami felerősítheti azokat a hőhullámokat, amelyek a nagyobb keresletet okozták.
A kutatók szerint a tiszta energiaforrásokra való átállás felgyorsítása létfontosságú. Az úgynevezett „városi zöldítésnek” is vannak előnyei, ahol több fa és egyéb növényzet segíthet a városok hőmérsékletének szabályozásában. Egyéni szinten fontos a levegő áramlásának fenntartása a helyiségekben és épületekben, csakúgy, mint a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása.
Lehetőségek a tiszta energiaforrások használatára
A megújuló energiaforrások aránya a 2021-es energiatermelésben 19,2 százalékról 22 százalékra emelkedett 2022-ben. Eközben 2022 során a nukleáris energia volt az, amely a legnagyobb arányban, 4,5 százalékponttal esett vissza, miközben 2022 nyarán az Európai Unió tiszta energiaforrássá nyilvánította a földgáz mellett az atomenergiát is, annak alacsony károsanyag-kibocsátási szintje miatt.
A nukleáris energia csökkenésével az Európai Unió kiszolgáltatottabb lett a külső forrásból származó, importált energiahordozóknak, közöttük a fosszilis energiahordozóknak, így például a szén aránya is emelkedett 2022 során az európai energiatermelésben. Az Oeconomus egy korábbi elemzésében arra is rámutatott, hogy ahhoz,
hogy az Európai Unió elérje 2030-as klímasemlegességi céljait, legalább 40 százalékra kellene növelni a megújuló energiaforrások részarányát az európai energia-összetételben, vagyis megközelítőleg a jelenlegi érték kétszeresére.
Amennyiben a nukleáris energia is a részét képezné klímacéloknak, úgy az u nió jelentős beruházásokat, közel 130 milliárd eurót takaríthatna meg a várható átállás során. Ráadásul a nukleáris energia a legmegbízhatóbb energiatermelési mód, háromszor olyan hatékony, mint a nap- vagy szélenergia.
Hol tart Magyarország?
Ugyanakkor a megújuló energia bővülése szintén elengedhetetlen a klímasemlegességi célok megvalósítása érdekében. Magyarország esetében a napenergia-kapacitás egy év alatt a harmadával, míg öt év alatt közel tizenkétszeresére növekedett. 2022-ben hazánkban az üzembe helyezett napelemek már meghaladták a négyezer megawatt kapacitást. A növekvő termelést főként a napenergia húzta, amely a harmadik legnagyobb aránnyal rendelkezik az energiamixünkben. Ugyanakkor
a hazai villamosenergia-termelés közel felét továbbra is a Paksi atomerőmű biztosítja, amely kapacitás a Paks 2 projekt révén a következő évtized elejére mintegy 2400 megawattra bővülhet. Ez a károsanyag-kibocsátás csökkenése mellett tovább erősíti Magyarország energetikai függetlenségét az importált energiák terén.
A hazai tendencia összecseng a nemzetközi trendekkel, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adatai alapján 2022-ben 3,9 százalékkal bővült az atomenergia-termelés. Ahogyan arról az Oeconomus egy korábbi cikkben beszámolt
a jövőben a fúziós energiatermelés lehet a fejlődés egyik meghatározó iránya. Ez az energiatermelési mód képes lehet a jelenlegi atomerőművek teljesítményének többszörösét produkálni.
Hogy állunk a zöldítéssel?
Magyarországon az erdősítés tekintetében is történik előrelépés.
A kormány 50 ezer hektár új erdő telepítését tervezi Magyarországon 2027-ig.
A jelenleg hatályos erdősítési tervek hozzájárulnak ahhoz a hosszabb távú, 2030-ig megvalósítandó célhoz, miszerint a magyarországi erdők aránya 22 százalékról 27 százalékra bővüljön 2030-ig. Az erdőtelepítés célja a klímaváltozás csökkentése, a levegő minőségének javítása, a talaj erodálódásának megállítása, élőhely teremtése az állatoknak. Az erdők képesek ellensúlyozni a szén-dioxid-kibocsátást, és szabályozzák a helyi klímát is.
Források:
https://www.oeconomus.hu/oecobright/a-hoseg-gazdasagtana/
https://www.weforum.org/agenda/2022/07/heat-waves-economy-climate-crisis/
https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.add3726
https://www.visualcapitalist.com/sp/visualizing-the-past-and-future-of-energy-transitions/
Címlapfotó: shutterstock
