Már nőtt is az állampapírok iránti kereslet a kormány közelmúltban hozott intézkedései révén, illetve azért, mert ezek hozama jelentősen magasabb a bankbetétekhez képest. Az idei első fél évben a háztartások bruttó pénzügyi eszközei 5 százalékkal emelkedtek, és ezek nagy részéért állampapírokat vásároltak – derül ki az MNB előzetes jelentéséből.
Ezzel indokolható a kormány négy elemből álló intézkedéscsomagja. Ennek hatására csökkennek az állam kamatkiadásai és javul az önfinanszírozási képessége, miközben
a lakosság megtakarításai is megőrzik a reálértéküket, hiszen magasabb hozamot kapnak, ha például a bankbetétek helyett állampapírban tartják a megtakarításaikat.
A négy intézkedésből kettő így a lakossági szereplők megtakarításait tereli az állampapírok felé, kettő pedig az intézményi szereplők (bankok és befektetési alapok) körében növeli az állampapírok iránti keresletet.
1. A bankoknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a lakossági állampapírokra vonatkozó befektetési lehetőségekről, bemutatva, hogy egyéves időszakra számítva mekkora többlet- bevételt érhettek volna el, ha a megtakarításaikat folyószámla helyett állampapírokban tartják.
2. Emellett a kormány az adómentes lakossági állampapírok még vonzóbbá tétele érdekében 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó-fizetési kötelezettség vonatkozik (például a bankbetétekre vagy a befektetési jegyek hozamára), a kamatadón felül 13 százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget írt elő.
3. Az intézményi állampapír vásárlók esetén a kormány lehetőséget biztosít a bankok számára, hogy csökkentsék az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeik állományát.
4. Végül a befektetési alapoknál a kabinet elvárja, hogy az értékpapíralapoknál tartott pénzeszköz arányában érje el az értékpapír részarányának a 60 százalékát, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír- és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a diszkontkincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot.
Nőtt a háztartások megtakarítási hajlandósága
Az MNB augusztus 18-án közzétett előzetes jelentése szerint, 2023 közepére a háztartások bruttó pénzügyi eszközei 88 437 milliárd forintra emelkedtek (4,9 százalékos növekedéssel). Az adósságokkal csökkentett (nettó) pénzügyi eszközök állománya 6,1 százalékkal, 73 974 milliárd forintra nőtt, köszönhetően részben a hitelfelvételek visszaesésének.
Az MNB becslései alapján az idén a megtakarítási ráta emelkedik, nő a rendelkezésre álló jövedelem megtakarításra felhasznált része, amiben segít, hogy a háztartások visszafogták a fogyasztásukat. A tavalyi 8,6 százalékos ráta az idén várhatóan 9,1 százalékra nő.
A megtakarítások viszont nagyobb arányban áramlottak a nagyobb hozam ígérettel rendelkező állampapírokba és befektetési jegyekbe. Az előbbiek vitték a prímet, az első két negyedévben 14 százalékkal, 11 573 milliárd forintra nőtt az állományuk, azaz a megtakarítások 24 százalékát itt fialtatják.
Bár a befektetési jegyeknek kisebb a súlya a háztartások megtakarításainak szemszögéből, de ennél a kategóriánál is erős, mintegy 20 százalékos bővülést tapasztalhattunk, ezzel a befektetési jegyek állománya 8122 milliárd forintra nőtt.
Természetes folyamatnak nevezhető, hogy mindenki igyekszik csökkenteni a készpénzben és a folyószámla betétekben elhelyezett megtakarításait, hiszen ezek a ma már csökkenő ütemű, de azért még magas szintű inflációval szemben minimális védelmet nyújtanak. A 2022 őszén tapasztalt csúcs óta a vállalatok betétállománya 809, a háztartásoké 1561 milliárd forinttal csökkent.
Már láthatóak az intézkedések eredményei
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye is megállapítja az intézkedések bevezetése óta történt változásokat az állampapír-, illetve a megtakarítási piacon. A banki betétek állománya jelentősen csökkent, ezen összegek a kötvényalapokba, valamint az állampapírok felé áramlottak.
A befektetési alapok részére előírt szabályok módosításával az elmúlt hónapokban jelentős kereslet alakult ki az állampapír-aukciókon, ennek köszönhetően
2023. július végére a diszkont kincstárjegyek (DKJ) idei évi többletkibocsátása elérte a 280 milliárd forintot. A befektetési alapok egyetlen hónap alatt, júniusban közel 320 milliárddal növelték az állampapír-állományukat, eközben a külföldiek közel 70 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapírjaikat. A minisztérium ennek kapcsán is hangsúlyozza, hogy ezzel erősödött az önfinanszírozás.
A közlemény részletesen kitér a legjelentősebb befektetésialap-kategóriának számító kötvényalapok eszközein belül a kötvények részarányára. Az intézkedések bevezetése előtt a magas banki betétállomány miatt ez mindössze 45 százalék körül alakult. Ez az arány – döntően a jelentős állampapír-vásárlásoknak köszönhetően – mára 60 százalék közelébe emelkedett. A állampapír-portfólió bővülése nemcsak a befektetési alapoknál mutatkozott meg, hanem a lakossági szereplők esetén is. Csak 2023 júniusában a lakosság az alacsony kamatozású forintbetéteit 275 milliárd forinttal csökkentette, miközben az állampapír-állományát közel azonos mértékben növelte. Emellett az utolsó „szochomentes” hónapban jelentősen, több mint 325 milliárddal bővülta befektetési jegyek az állománya. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye zárszavában megállapítja, hogy az állampapírok iránti kereslet bővülése nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is javította az állam önfinanszírozási képességét, csökkentette a kamatkiadásait, miközben a lakosság megtakarításainak a reálértékét is sikerült megőrizni. Emellett a kormányzati intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakossági szereplők egyre tudatosabban hoznak döntéseket a megtakarításaikat illetően, hiszen magas hozamkörnyezetben a nagyobb kamatozású eszközök felé fordultak.
Továbbra is arra biztatják a lakosságot, hogy tájékozódjon, és a megtakarításait értékálló befektetésben helyezze el.
Címlapfotó: MTI
