Magyarország célja, hogy tovább erősítse találkozási pont szerepét, ezért minden partnerével a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik – mondta Nagy Márton A magyar és francia gazdasági együttműködés példaértékű, a kereskedelmi kapcsolatok rendületlenül erősek, a francia vállalkozások pedig a hazai gazdaság jelentős építőkövét adják.  

Franciaország hazánk 5. legnagyobb befektetője, hiszen a 100 milliárd eurót kitevő külföldi működőtőke-állomány mintegy 6 százalékát ottani vállalatok adják.  

A tárcavezető emlékeztetett, hogy 2016 és 2019 között Franciaország hazánk 4. legnagyobb befektetője volt, egyúttal reményét fejezte ki, hogy újra elérheti ezt a pozíciót. A Magyarországon működő 425 francia cég 41 ezer család megélhetését biztosítja, árbevételük meghaladja a 3700 milliárd forintot. 

A hazánkban tevékenykedő francia cégek szinte minden iparágban – legyen az a jármű-, a gyógyszer-, az élelmiszergyártás, a kis- és nagykereskedelem, az energetika vagy éppen a pénzügyi szektor – kiemelkedő eredményeket érnek el. Jól példázza ezt, hogy a 15 legnagyobb francia cég árbevétele 2022-ben meghaladta a 2000 milliárd forintot. Mindezzel párhuzamosan a két ország közötti külkereskedelmi kapcsolatok is virágoznak, Franciaország hazánk 10. legnagyobb külkereskedelmi partnere, a kereskedelmi forgalom értéke eléri a 10 milliárd eurót. 

Nagy Márton felhívta a figyelmet, hogy 2023-ban a kormány sikeresen visszaszorította az inflációt, és a családok mellett megvédte a vállalkozásokat és a munkahelyeket is. Ennek köszönhetően  

2024-ben a kormány célja, hogy – együttműködve a francia vállalkozásokkal is – helyreállítsa a gazdasági növekedést, és újra dinamikusan, 4 százalék körüli mértékben bővüljön a gazdaság, amelynek három alappilléren kell támaszkodnia. 

Elsőként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Ezt segíti a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, valamint olyan, az állami szférában végbemenő bérfejlesztések, mint a tanárok, a honvédelmi, az egészségügyi vagy a rendvédelmi dolgozók fizetésemelése. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat továbbra is 25 százalék feletti szinten tartsa. Harmadik lépésként pedig a 300 ezerre tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85-re emelkedjen. 

A gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly megerősítése kéz a kézben jár, hiszen az emelkedő fogyasztás extra költségvetési bevételt eredményez, így az óvatossági motívum oldása mindkettőre kedvező hatással van  

– tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. Végezetül kiemelte, hogy a kormány 2024-ben 4 fő intézkedést vet be a gazdaság megerősítése érdekében:  

• a meghosszabbított és igen kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programot,  
• a 200 milliárd forintos további keretösszeggel újraindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot,  
• a 33 milliárd forintos Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programot,  
• a GINOP Plusz-alapok forrásait.  

Emellett pedig olyan eszközökkel segíti a versenyképesség növelését és a beruházások ösztönzését, mint a garanciadíjak jelentős csökkentése, amelynek eredményeképpen a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. lefelezte, a legfontosabb termék esetében pedig nullára csökkenti a kezességvállalási díjait. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI