Az EU vezetői egységet mutattak azzal, hogy jóváhagyták az 50 milliárd eurós segélyt Ukrajnának, sőt erről még a magyar miniszterelnököt is meggyőzték, tudósított a Politico győzelmi jelentésében, kihangsúlyozva, hogy ebben mekkora szerepe volt Európa nagyjainak. Az orosz Vzgljad is foglalkozott a tegnapi döntéssel, igaz, ők azt emelték ki, hogy mi mindent sikerült elérnie Orbán Viktornak.  

A Politico szerint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hónapokig tartó bűbájoffenzívája és a franciák némi bájcsevegése kellett ahhoz, hogy Orbán Viktor beleegyezzen abba, hogy 50 milliárd eurós segélyt küldhessenek Ukrajnának. Ezután jönnek a szokásos hivatkozások a nevük elhallgatását kérő diplomatákra, akik egyike szerint: 

Meloni többször próbált híd lenni, és az a benyomásom, hogy ezúttal sikerült.” 

Mindenesetre érdekes, hogy a Politico szerint azért is volt fontos a tegnapi döntés áterőltetése, mert ezzel az EU-s vezetők demonstrálni tudták Ukrajna támogatását, miközben megmutatták, hogy képesek kordában tartani Magyarország lázadását.  

Sokat elmond az is, hogy idézik Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt, aki szerint ezzel fontos jelzést küldenek az Egyesült Államoknak is, ahol az Ukrajnának nyújtandó segély hónapok óta függőben van a kongresszusban. A csütörtöki találkozóra besétálva a vezetők hangsúlyozták, hogy bár lehetséges egy Magyarország nélküli megállapodás, de az az európai egység hiányát jelezné Oroszország felé. 

A Politico arról is beszámol, hogy az olasz miniszterelnöki hivatalt ismerők elmondták, Meloni már hónapokkal ezelőtt megkezdte diplomáciai munkáját, még az előtt, hogy Orbán Viktor támogatása híján a 27 vezető decemberben nem tudott megegyezni Ukrajna segélyéről. Szerda este pedig késő estig dolgoztak a delegációk, hogy biztosítsák az áttörést a magyar kormányfővel.  

Meloni a héten telefonon beszélt Orbánnal, találkozott vele a brüsszeli Hotel Amigóban egy egyórás beszélgetésre, majd csütörtökön reggel is a találkozó kezdete előtt.  

Szerda este Emmanuel Macron szintén találkozott Orbánnal, miután hetek óta a vele való kapcsolatépítésre összpontosított. A hónap elején az Élysée-ben tartott ebéd során próbálta megnyerni őt. Az ebéd során a francia elnök arra is kérte a magyar kormányfőt, hogy ossza meg az elképzeléseit arról, miképp lehetne jobban integrálni a keleti uniós országokat. 

Egy a francia elnökhöz közel álló forrás szerint:  

Macron soha nem akarta Orbánt szembeállítani, inkább a fedélzeten akarta tudni. Ez a megközelítés ma a kifizetődő.” 

Ezután a Politico hagyományaihoz híven újra idéz egy névtelen diplomatát, aki szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke átugrotta a formalitásokat, és gyorsan ismertette a megállapodás részleteit Orbánnal, amelyet egyetlen vezető sem kifogásolt, beleértve a Magyarországnak tett kisebb engedményeket. A segélycsomagról szóló éves megbeszélés és a „szükség esetén” két év múlva esedékes felülvizsgálat „lehetővé tenné Orbán számára, hogy megőrizze az arcát otthon”.  

A lap azt is kiemeli, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, a magyar miniszterelnök nem kapott további engedményeket, ahogy Scholz sem a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatóján. 

Persze a maguk szája íze szerint elemzik azt a kiegészítést is, amely garanciát ad arra, hogy az Európai Bizottság tisztességesen és objektíven értékelje a jogállamiságot Magyarországon. Szerintük  

ezt azért tették, hogy helyreállítsák azt a mély bizalmatlanságot, amelyet hazánk a Bizottsággal szemben tanúsít a Magyarországnak történő pénzkifizetéssel kapcsolatban.  

A Politico, természetesen újra névtelen diplomatákra és hivatalnokokra hivatkozva mondja el, hogy Orbánnak egyszerűen engednie kellett, hogy elkerülje a súlyos politikai válságot. A csütörtöki bejelentés előtt pedig a vezetők nem szégyellték megmutatni Magyarországnak, hogy ki irányít. Idézik Kaja Kallas észt miniszterelnököt, aki a találkozó kezdetekor azt nyilatkozta, hogy

Magyarországnak szüksége van Európára. Azt is meg kellene vizsgálnia, hogy mi a haszna annak, hogy Magyarország Európában van”. 

Az orosz nézőpont: Ukrajna alkuk és zsarolás tárgyává vált

Ezzel a címmel tudósított a tegnapi Európa Tanács-döntésről az orosz Vzgljad portál, amely enyhén szólva más szemszögből értékelte az eseményeket.  

Bevezetésként leszögezik, hogy

az 50 milliárd eurós segélyt nem azonnal küldik Zelenszkij irodájába, hanem részletekben, és számos olyan feltétel mellett, amelyet Orbán Viktor Brüsszelre szabott.

Először idézik a The New York Timest, amely megjegyezte, hogy a megállapodást beárnyékolta az uniós vezetők és a magyar kormányfő közötti többhetes konfrontáció. Orbán Viktor régóta ragaszkodott egy kompromisszumos lehetőséghez, amelyben a végleges költségvetést évente felül kellett volna vizsgálni. Ugyanakkor támogatta a vétójog megtartását, amelynek igénybevételekor fel lehetne függeszteni a pénzek kiutalását. Az uniós vezetők elutasították a magyar miniszterelnök kezdeti követeléseit, de a tárgyalások során eltérő feltételekkel közös megegyezés született.  

Az oroszok kiemelik, hogy Ukrajna finanszírozásának a folytatását az EU csak akkor tartja tiszteletben, ha az ország számos követelményt teljesít. Listájukat még az Európai Tanács hivatalos sajtóközleménye is tartalmazza. Így Zelenszkij hivatala ígéretet tesz arra, hogy támogatja a „hatékony demokratikus mechanizmusokat, beleértve a többpárti parlamentáris rendszert”, a „jogállamiságot”, és garantálja az „emberi jogok, köztük a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását”. 

Részlet az Európa Tanács sajtóközleményéből: 
5. Az Ukrajnának az eszköz keretében nyújtott támogatás előfeltétele, hogy Ukrajna továbbra is fenntartsa és tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat, beleértve a többpárti parlamenti rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását, beleértve a kisebbségekhez tartozók jogait is. Az eszköz végrehajtása során a Bizottság és Ukrajna minden megfelelő intézkedést megtesz az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, különösen a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, kiigazítása tekintetében. 

Ugyanakkor Ukrajnának egy konkrét reformtervet is ki kell dolgoznia, amelynek végrehajtásáért (negyedévente egyszer) kifizetéseket kapnak. (Mérföldkövek – milyen ismerős…) Ezenkívül Zelenszkij hivatalának számos intézkedést kell hoznia annak biztosítására, hogy a kapott pénzek ne okozzanak „csalást, korrupciót és összeférhetetlenséget”. 

Az orosz szakértők ezt úgy értelmezik, hogy a megkötött megállapodások, valamint Ukrajna sorsa rendkívül kemény alkuk, sőt zsarolás tárgyává vált. A 27 uniós tagország közötti nézeteltérések ellenére a feleknek sikerült kompromisszumot kötniük, figyelembe véve a magyar miniszterelnök több követelését is. Hozzáteszik, hogy ennek a kérdésnek a koordinálása tömeges tiltakozások közepette történt. 

Így Európa kormányainak már csak az van hátra, hogy elmagyarázzák az utcán sztrájkoló gazdáknak, hogy Ukrajnának miért találtak pénzt, és nekik miért nem.  

Kiemelik azt is, hogy ezek az uniós források nem katonai segélyek,  

az idénre biztosított 12 milliárd euró valamivel kevesebb, mint az ukrán költségvetési hiány egyharmada.  

„Az EU működése már most is zűrzavaros és ingadozó, ki tudja, mi lesz egy év múlva, ezért jobb volt azonnal és hosszú időre lekötni a pénzt, amíg még lehet. Most kiderült, hogy az előzetes fizetési meghagyás bármikor lemondható, ami azt jelenti, hogy az unió hosszú távon nem hisz Ukrajnában” – idézték az egyik orosz szakértői csoport véleményét. 

Egy másik vélemény szerint az eljárás a kompromisszumról tanúskodik.

Magyarország éppen a felülvizsgálat lehetőségét érte el, igaz, egy évvel eltolva.

Egy harmadik szerint Ukrajnát felfüggesztették. A döntés azzal a feltétellel született, hogy az EU vezetői évente megvitatják a Kijevnek nyújtandó gazdasági segélytervet, és ha szükséges, azt két év múlva felülvizsgálják. Ha az ukrán hatóságok rosszul viselkednek, újra átgondolhatják a csomagot. 

Ukrajna kezdettől fogva alkupozíciója és külpolitikai tárgya volt az EU-nak és a szövetség egyes tagjainak is. Külön kiemelik a tagállamok sorából Romániát és Magyarországot, amelyek nagyon aggódnak nemzettársaik helyzete miatt a szomszédos államban. Úgy értékelik, hogy

Orbán Viktort elsősorban a kárpátaljai magyarok helyzete érdekli.

Más, Ukrajnában diaszpórákkal rendelkező államok azonban számos történelmi és földrajzi ok miatt nem tehetnek ilyen lépést. Az EU ezen a téren is engedményeket tett. Zelenszkij hivatala nyomás alá kerül, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait.  

Az orosz lap foglalkozott azzal is, hogy Magyarországot pénzügyi összeomlással fenyegették, ha nem hagyja abba a döntés akadályozását. Ez azt is jelenti, hogy Ukrajna támogatásának a témája a belső EU-konfliktusok alkudozással történő megoldásának módja lett.  

EMBED: 

Az Európai Unió keleti része két részre oszlik 

Az oroszok rámutatnak a Budapest és Varsó közötti ellentétekre, ahol a két szereplő azért harcol, hogy kit tekintsenek a kelet-európai államok blokkjának vezetőjeként. Lengyelország ismét megkezdte a fokozatos közeledést Berlinhez és Párizshoz. A karjukba visszatérni azonban csak akkor lehet, ha az utóbbi köztársaság lemond a Budapesthez fűződő baráti kapcsolatairól.  

Az egyik kelet-európai csoport Magyarország és Szlovákia útján mozog. A másik, abban reménykedve, hogy támogatást nyerhet Németországtól és Franciaországtól, valamint katonai együttműködést alakíthat ki Nagy-Britanniával, Lengyelországot és a balti országokat követi.  

Megszólaltatnak egy német politológust, Alexander Rahrt is, aki szerint Lengyelország is segít nyomást gyakorolni Magyarországra. Ezt többek között különleges retorikai eszközöknek köszönhetően teszi. Orbánt valójában arra kérik, hogy döntse el, melyik oldalon áll: feketén vagy fehéren. Ez pedig Joe Biden szóhasználatának közvetlen másolása, miszerint elkezdődött a demokrácia és a diktatúra harca a világban.  

„A hivatalban lévő amerikai elnök támogatói megpróbálják populista politikusoknak beállítani a konzervatívokat, akik a hagyományos európai értékeket védik. Attól tartanak, hogy hamarosan minden uniós országban jobboldali politikusok kerülnek hatalomra, akik tiszteletben tartják a saját államuk nemzeti érdekeit” – jegyzi meg Rahr. 

Szerinte az EU liberális része már régen kirúgta volna az ellenzéki gondolkodású Magyarországot a tagságból.

Brüsszel azonban pontosan tudja, hogy ha Donald Trump megnyeri az amerikai választásokat, akkor mindenben megvédi Budapestet. Éppen ezért igyekezett a brüsszeli bürokrácia még november eleje előtt kiszorítani a különvéleményt. 

Megjegyzés: 
Mindenkinek ülés- és álláspontja szerint kedves lehet az egyik vagy másik vélemény, azt, hogy melyiknek van több létjogosultsága, majd az idő megmutatja. Sajnos addig is ezrek fognak meghalni a fronton, és addig is bukdácsolni fog Európa gazdasága. Hogy mindezt meg lehessen állítani, ahhoz a kontinensnek végre a saját kezébe kellene vennie az irányítást. 

(Forrás: Politico, Vzgljad portál) 

Címlapkép: MTI

Kapcsolódó: