A német energiapolitika nemcsak az energiabiztonságot, hanem az ágazatba való beruházásokat is tönkreteheti. Németország tavaly teljesen leállította nukleárisenergia-termelését, megújulókból azonban még nem képesek hosszú távú tartalékot biztosítani. A kormány a gázerőművek termelőkapacitását szeretné növelni, ám az energiabiztonság jövője így is kérdéses.
A német energiapolitika a megújulók használatának növelésével, a nukleáris és szénerőművek kivezetésével egy időben bizonytalanságot teremtett az energiaellátásban nemcsak közép-, hanem hosszú távon is. Így „abszolút mérgezővé” vált a beruházási környezet ebben az iparágban. Erről a legnagyobb német ipari szövetség elnöke beszélt a Financial Timesnak.
Nagy a bizonytalanság a német energiaszektorban
„Senki sem mondhatja meg biztosan, hogyan fog kinézni az energiaellátásunk mondjuk hét év múlva, így azt sem tudja senki, milyen magasak lesznek akkor a német energiaárak” – kezdte Siegfried Russwurm, a Bundesverband der Deutschen Industrie (Német Iparszövetség) elnöke (ez a szövetség az ágazat legnagyobb testülete Németországban).
Ez egyértelműen toxikus a befektető vállalatok számára.”
Teljesen elhagyta a nukleáris energiát Németország
A német energiapolitika eltért más fejlett gazdaságokétól az elmúlt két évben. Európa vezető gazdasági hatalmának a célja, hogy 2045-re karbonsemleges legyen, és a jelenlegi 50 százalékról 2030-ig 80-ra növelje a megújuló energia arányát az energiatermelésben.
Míg más fejlett gazdaságok – még Japán is – megint a nukleáris energia felé fordulnak a kibocsátásmentes energiatermelés és a fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőség csökkentése terén,
addig Németország minden megmaradt atomerőművét bezárta múlt évben.
„Még mindig nem világos, hogyan és mikorra tudunk megbízható energiatartalékot képezni” – kommentálta Russwurm a közép- és hosszú távú energiaellátás elhibázott kormányzati lépéseit.
Szél- és naperőművekkel szeretnék fedezni az energiaigényt
Az ottani kormány február 5-én jelentette be, hogy 10 GW kapacitást biztosító új földgáztüzelésű – a 2030-as években hidrogénalapú működésre átállítható – erőműre ír ki pályázatot.
Ez a szél- és naperőművek, illetve -berendezések növelésével együtt a stabil villamosenergia-ellátás biztosítására irányuló tervek része.
Olaf Scholz kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter
megegyeztek egy programról, amelyen keresztül a szövetségi kormányzat a klíma- és átállási alapból fogja finanszírozni az új gázerőművek létesítését,
közölte a gazdasági minisztérium.
Németország rekordmennyiségű villamos energiát termelt nap- és szélerőművek segítségével 2023-ban, de csak a napkollektorok hozták a kormány által kitűzött célokat, a szélerőművek az elvárt mennyiségnél kevesebbet termeltek.
(Forrás: oilprice.com)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI