A változtatások mintegy 18 milliárd dollárnyi jelenlegi éves importot érintenek. Trump és Biden a választások előtt keménynek akar tűnni Kínával szemben. Az USA a korábban bejelentett acélra, alumíniumra és elektromos járművekre vonatkozó vámemelések mellett a kikötői darukra és az orvosi termékekre kivetett illetékeket is megnöveli – írja a Bloomberg. A Fehér Ház közlése szerint a változtatások a jelenlegi éves importban mintegy 18 milliárd dollár értékű behozatalt érintenek. Joe Biden a kínai import széles skálájára – többek között félvezetőkre, akkumulátorokra, napelemekre és kritikus ásványi anyagokra – vet ki magasabb vámokat, hogy a választási évben a kritikus iparágak hazai gyártását támogassa. 

Ezekkel a lépésekkel Biden túlszárnyalta az elődje, Donald Trump által először bevezetett kínai illetékeket, ezzel mintegy elismerve, hogy a Pekinggel folytatott kereskedelemmel kapcsolatos kemény megközelítést továbbra is folytatni kívánja. Az amerikai elnök azokra az árukra vonatkozóan emelte meg a vámokat, amelyeket az Egyesült Államok a koronavírus-járvány idején nehezen tudott importálni, valamint azokra a kulcsfontosságú iparágakra – például a chipekre és a zöldenergiára –, amelyeket a hivatalba lépése óta igyekszik támogatni. 

Bidennek óvatosan kell egyensúlyoznia. A további vámok azzal a kockázattal járnak, hogy növelik az inflációtól már amúgy is szenvedő fogyasztók terheit és kiváltják Kína haragját, amely előhozakodhat megtorló intézkedésekkel is. 

A módosítások lépcsőzetesen, 2024 és 2026 között lépnek hatályba, és célzottabbak, mint a Trump által javasolt 60 százalékos átalányvám.  

A legnagyobb ugrás az elektromos meghajtású járművekre vonatkozik, ahol a vámtétel a négyszeresére nő, míg más importtermékek esetében a vámok vagy megduplázódnak, vagy először vetik ki azokat.  

Biden a Fehér Ház Rózsakertjében kedden egy rendezvényen jelenti be hivatalosan a közleményben részletezett intézkedéseket. A hivatalos prezentáció előtt névtelenségüket kérő tisztviselők elmondták, hogy a terv szerint 

a kétpárti infrastrukturális, valamint a chipekről és a tudományról szóló törvényből származó hazai beruházásokat párosítják az új vámokkal, hogy kiegyenlítsék a Kínával szembeni versenyfeltételeket. 

Ezek az illetékek egyes esetekben olyan területekre vonatkoznak, ahol az ázsiai nagyhatalom az amerikai piacnak csak egy kis szegmensével rendelkezik, mégis a céljuk az esetleges importáradat elhárítása. 

„Kína egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy a saját szabályai szerint játsszon – mondta Lael Brainard, a Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatója újságíróknak. – Az ázsiai ország ugyanazt a forgatókönyvet használja, mint korábban. A saját növekedését mások rovására hajtja végre azáltal, hogy a kínai többletkapacitás ellenére folytatja a beruházásokat, és a tisztességtelen gazdasági gyakorlatok miatt alulárazott exporttal árasztja el a globális piacokat.” 

Megcélzott iparágak 

A félvezetőkre kivetett vámtarifa 2025-re 25-ről 50 százalékra duplázódik, és ezzel egy olyan iparágat vesz célba, amelyet Biden az amerikai gyártást támogató milliárdos támogatások révén a gyártási menetrendje centrumába helyezett. 

A vámok célja, hogy ellensúlyozzák Kína rohamos térnyerését az úgynevezett örökölt chipek terén, amelyek olyan régebbi generációs alkatrészek, amelyek még mindig nélkülözhetetlenek a globális gazdaság számára. A Biden-kormányzat nemrég zárta le több mint 100 autó-, repülőgépipari, védelmi és egyéb vállalat felmérését az ilyen kevésbé fejlett félvezetőkkel kapcsolatos ellátási láncokról, és az EU fontolgatja, hogy saját maga is hasonló vizsgálatot indít. 

Bizonyos kritikus ásványi anyagokra az idén új, 25 százalékos vámot vetnek ki, míg a grafitot és a mágneseket 2026-ban terheli ilyen illeték. A hajóról partra szálló daruk szintén új, 25 százalékos vámmal számolhatnak. 

Az elektromos járművekre vonatkozó vámtarifa idén lép hatályba, a jelenlegi 27,5-ről 102,5 százalékra emelkedő tétellel. A Kínából származó egyes acél- és alumíniumtermékek illetékét – amely jelenleg 0, illetve 7,5 százalékon áll, az idén 25 százalékra emelik. 

Az elektromos járművek lítiumion-akkumulátoraira, valamint az azok alkatrészeire kivetett vámok az idén 7,5-ről 25 százalékra nőnek, míg a nem elektromos járművek lítiumion-akkumulátorai 2026-ban ugyanezt az ugrást teszik meg. A napelemek vámtarifája idén 25-ről 50 százalékra emelkedik. 

Az USA emellett az idén új, 50 százalékos illetéket vet ki a kínai fecskendőkre és tűkre, míg az egyéni védőeszközökre, például a légzőkészülékekre és az arcvédő maszkokra kivetett vámok a jelenlegi 0-ról vagy 7,5-ről 25 százalékra emelkednek. Az orvosi és sebészeti gumikesztyűkre kivetett vámok 2026-ban 7,5-ről szintén 25 százalékra nőnek. 

Nem világos, hogy ezek a lépések kiváltanak-e megtorló illetékeket Kína részéről, de a Trump által javasolt vámrendszer már most is mintegy 226 milliárd dollár értékű árura vonatkozik a kormányzat által a 2023-as adatokon alapuló becslés szerint. 

„Remélhetőleg nem fogunk jelentős kínai válaszlépést látni – de ez mindig lehetséges” – mondta Janet Yellen pénzügyminiszter a Bloomberg televíziónak adott hétfői interjújában. 

Nyilatkozatában hozzátette, hogy „Biden elnök és én korábban a saját szemünkkel láttuk, hogy milyen hatással volt az egyes mesterségesen olcsó kínai importok megugrása az amerikai közösségekre, és ezt nem tűrjük el még egyszer”. 

„Ezek a problémák hosszú idő alatt halmozódtak fel, és nem oldódnak meg egy nap alatt” – fűzte hozzá. 

A csúcsok csúcsa 

A keddi bejelentés a csúcspontja a Trump által bevezetett vámok kötelező felülvizsgálatának, amely több mint egy évig húzódott, és a közelgő választások árnyékában zajlott. Mindkét jelölt igyekezett magát Pekinggel szemben keménynek feltüntetni, Trump pedig megválasztása esetén átfogó vámokat ígért Kínával szemben. Biden a hazai gyártás fellendülését dicsérte, amely szerinte otthon tartja az amerikai munkahelyeket, a szövetségesei pedig bírálták Trump vámjavaslatát, mondván, hogy az csak rontana a már amúgy is magas infláción, amely tartós kötelezettséget jelent. A jelenlegi elnök vámváltoztatásai nem tartalmaznak ellentételező csökkentéseket. Az egyik tisztviselő szerint az Egyesült Államok a vámok bevezetése óta nem tapasztalt javulást számos tisztességtelen kínai kereskedelmi gyakorlatban, például a kényszerű technológiaátadásban, ami indokolatlanná teszi az esetleges csökkentéseket. 

Kapcsolódó:

Borítókép: shutterstock