Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

A G20-csoport éves csúcstalálkozójának ezúttal Újdelhi adott otthont. A két nap alatt számos fejlemény született. Az egyik ilyen, hogy az Afrikai Unió innentől kezdve állandó tag lesz a G20 találkozóin. Itt fontos különbséget tenni: az Afrikai Uniót nem vették fel a G20-ba, a döntés csupán azt jelenti, hogy minden találkozón részt vesz.  

A másik jelentős eredmény, hogy a házigazda Indiának sikerült elérnie, hogy a széttagolt csoport aláírja az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos zárónyilatkozatot. 

1. ábra. A G20 új állandó tagja: az Afrikai Unió Forrás: MTI 

Zárónyilatkozat az orosz–ukrán háborúról 

Ez azért fontos, mert a G20 vezetőinek Újdelhiben tartott csúcstalálkozóját megelőző hónapokban India nem tudott megállapodásra jutni Ukrajnával kapcsolatban, mivel Oroszország és Kína még azt a megfogalmazást is ellenezte, amelyről tavaly a G20-ak Baliban megrendezett csúcstalálkozóján állapodtak meg. 

A világ vezető gazdaságait tömörítő csoport minden tagja hevesen tárgyalt hetekig a 35 oldalas közlemény minden egyes eleméről. A legnagyobb vitás pont az volt, hogy mit mondjanak a Kelet-Európában tomboló háborúról. A szombat kora reggeli órákban végül a házigazda India, valamint Brazília és Dél-Afrika küldötteinek új megfogalmazása vezetett a megállapodáshoz. 

Oroszország – amely heteken át olyan alternatívákat kínált, amelyek nem hagyják elszigetelve a G20-ak klubjában – engedett, miután a kulcsfontosságú fejlődő országok bemutatták a megfogalmazást: Minden országnak  

tartózkodnia kell bármely állam területi integritása, szuverenitása vagy politikai függetlensége elleni fellépéstől”.  

Ez a megfogalmazás nem szerepelt a G20-ak közel egy évvel ezelőtti bali nyilatkozatában. 

A végleges szöveg azonban azért is volt elfogadható a Kreml számára, mert nem ítélte el „az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agresszióját”, mint a bali nyilatkozat. Mind a bali, mind az újdelhi nyilatkozatban anélkül szerepel az ukrajnai háborúról szóló megfogalmazás, hogy kifejezetten Moszkvát hibáztatná a konfliktusért. 

A G20-ak így tulajdonképpen ejtették az Oroszországgal szembeni vádakat, hogy fenntartsák az egységet a háború és a béke tágabb fogalmaival kapcsolatban, amelyeket tavaly novemberben Balin nem fogadtak el ilyen kifejezetten.  

Oroszország – amelyet Újdelhiben nem Vlagyimir Putyin elnök, hanem külügyminisztere képviselt –, többször is visszautasította, amikor a szöveg egyik változata a másik után határozottabban Ukrajna mellé állt. Moszkva versengő megfogalmazásokat javasolt, köztük egy egész szakaszt, amelyben a Kreml katonai anyagok beszerzését megnehezítő, nyugati szankciók ellen emeltek kifogást. 

A házigazda India továbbította az orosz kifogásokat a többi G20-tagország tisztviselőinek, akik a válaszaikat visszaküldték Moszkva küldöttségének. 

2. ábra. Brazília elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva. Indiát Brazília követi a G20 elnökeként Forrás: MTI 

Végül sikerült megállapodniuk: a közleménynek az ENSZ Alapokmányának nyelvezetét és elveit kell kölcsönöznie, amely kimondja, hogy egyetlen ország sem foglalhat el területet egy másiktól erőszakkal. Oroszországnak, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjának, nem lehet kifogása ez ellen. 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki részt vett a végső tárgyalásokban, azt mondta, hogy a Kreml együtt tudna élni ezzel a megfogalmazással. A nyugati nemzetek elégedettek voltak, mert a nyelvezet valóban tükrözte a G20-csoporton belül uralkodó véleményt.  

A csúcstalálkozó hivatalos lezárása előtt egy nappal kiadott végső nyilatkozat így végeredményben kiemelte az „emberi szenvedést és az ukrajnai háború negatív hatásait”, de nem említette Oroszország invázióját. 

A nyilatkozat az ENSZ alapokmányára hivatkozott, amely szerint „minden államnak tartózkodnia kell attól, hogy bármely állam területi integritása, szuverenitása vagy politikai függetlensége ellen erőszakkal fenyegetőzzön vagy azt alkalmazza területszerzés céljából. A nukleáris fegyverek használata vagy azzal való fenyegetés megengedhetetlen”. 

Ezzel szemben a bali nyilatkozat idézett egy ENSZ-határozatot, amely elítélte „az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agresszióját”, és azt mondta, hogy „a legtöbb tag határozottan elítélte az ukrajnai háborút”. 

A mostani nyilatkozat így az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyelvezet enyhülését mutatja. 

India számára már az is győzelemmel ér fel, hogy egy Ukrajnára utaló közös nyilatkozatot vagy egyáltalán közös nyilatkozatot kiadtak, különösen, hogy mind az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei, mind Kína és Oroszország szigorítottak a háborúval kapcsolatos álláspontjukon. 

Sokan szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy lesz-e zárónyilatkozat. Ez lett volna az első alkalom, hogy nem adnak ki ilyen közleményt, ami csapást jelentett volna a G20 presztízsére nézve. 

A nyugati delegációk optimistán reagáltak a megállapodásra. Olaf Scholz német kancellár az indiai diplomácia sikerének nevezte, szerinte ugyanis jelentős, hogy végül Oroszország „feladta ellenállását” és aláírta az Ukrajna szuverenitását és területi integritását megemlítő megállapodást. Szvetlana Lukas orosz tárgyalófél nagyon nehéznek nevezte a zárónyilatkozat Ukrajnával kapcsolatos részének megvitatását hozzátéve, hogy az elfogadott szöveg „kiegyensúlyozott képet” mutat a helyzetről. 

3. ábra. A német kancellár is optimistán fogadta a közös zárónyilatkozatot Forrás: MTI 

Elmondta, hogy nem Ukrajna volt az egyetlen vitás pont a nyilatkozat elérésében, és azzal vádolta a nyugati hatalmakat, hogy megpróbálták érvényesíteni azt az elképzelést, hogy „az ukrán konfliktus az, ami most az összes válságot kiváltja a világban”. 

Új állandó tag – az Afrikai Unió 

Ezzel szemben széleskörű támogatást kapott az Afrikai Unió állandó taggá emelése, ami az EU után a második regionális blokkot tette állandó taggá. Ez India szemszögéből is kulcsmomentum volt, mivel lendületet adott Narendra Modi indiai miniszterelnök azon törekvésének, hogy nagyobb hangot adjon a globális délnek. Így Kína ellenében India a globális dél vezető hatalmának fényében tündökölhet. 

A kontinens a marokkói földrengés miatt is reflektorfénybe került. Modi nyitóbeszédében részvétét és támogatását fejezte ki. 

Elmondta, hogy a vezetőknek „konkrét megoldásokat” kell találniuk a széles körű kihívásokra, amelyek szerinte a „világgazdaság hullámvölgyeiből, az észak és dél közötti szakadékból, a kelet és nyugat közötti szakadékból”, valamint olyan egyéb kérdésekből fakadnak, mint a terrorizmus, a kiberbiztonság, az egészségügy és a vízbiztonság. 

India a csúcstalálkozón a fejlődő világ szükségleteinek kielégítésére fordított nagyobb figyelmet. Igaz, sok kérdést, például az élelmezés- és energiabiztonságot nem sikerült függetleníteni az ukrajnai háborútól. 

A csúcstalálkozóra mindössze néhány nappal azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy az ENSZ és Törökország által közvetített mérföldkőnek számító megállapodás, amely lehetővé teszi Ukrajna számára a Fekete-tengeren keresztül történő biztonságos gabonaexportot, nem áll helyre, amíg a nyugati országok nem teljesítik az orosz mezőgazdasági exportra vonatkozó követeléseit. 

4. ábra. Biden és Modi jó hangulatú beszélgetést folytattak Újdelhiben Forrás: MTI 

A G20-ak sürgették az Oroszországból és Ukrajnából érkező gabona-, élelmiszer- és műtrágyaszállítmányok újraindítását, mondván, hogy ez szükséges az afrikai és a fejlődő világ más részein élő emberek élelmezéséhez. Mindezt arra reagálva tették, hogy Oroszország támadásokat intézett ukrán kikötői létesítmények ellen. A G20-ak zárónyilatkozatukban szintén a gabonaexporttal kapcsolatos infrastruktúra elleni támadások beszüntetésére szólítottak fel, és mély aggodalmukat fejezték ki a konfliktusok civilekre gyakorolt hatása miatt. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő idén nem jött el a találkozóra. 

A G20-ak napirendjén a fejlődő országok számára kritikus kérdések is szerepeltek, köztük az alternatív üzemanyagok, például a hidrogén, az erőforrás-hatékonyság, az élelmezésbiztonság és a digitális közinfrastruktúra közös keretének kialakítása.  

A Human Rights Watch éppen ezért sürgette is a G20-ak vezetőit, hogy ne hagyják, hogy az Ukrajnával kapcsolatos nemzetközi széthúzás elterelje a figyelmüket a csúcstalálkozón a többi témáról. 

Mivel India regionális riválisa, Kína egyre magabiztosabbá vált az ázsiai–csendes-óceáni térségben, az Egyesült Államok igyekszik erősíteni a kapcsolatokat Indiával és másokkal. 

Vasúti-hajózási projekt a BRI ellenében 

Az Egyesült Államok, India, az EU és mások szombaton nagyra törő terveket mutattak be egy olyan vasúti és hajózási folyosó kiépítésére, amely összeköti Indiát a Közel-Kelettel és Európával, és amelynek célja a gazdasági növekedés és a politikai együttműködés erősítése. Egy ilyen folyosó megépítésének sikeres kivitelezése elősegítené a kereskedelem fellendítését, az energiaforrások szállítását, valamint a digitális kapcsolódás javítását. 

Biden nemzetbiztonsági tanácsadójának nyilatkozata szerint a projekt finanszírozásába részt venne India, Szaúd-Arábia, Jordánia, Emírségek, Izrael és az EU.  

Sullivan szerint ez Biden vízióját tükrözi az úgynevezett messzire mutató befektetésekről (far reaching investments), amelyek hatékony amerikai vezetésre és más nemzetek partnerként való felkarolására alapulnak. Ez a továbbfejlesztett infrastruktúra nem csupán a gazdasági növekedést lenne képes elősegíteni, hanem a közel-keleti országok összefogását, így pedig a régiót a gazdasági tevékenység centrumává emelné ahelyett,  hogy továbbra is a kihívások, válságok és konfliktusok forrásaként funkcionáljon. 

5. ábra. A tervezett folyosó Forrás: Indianexpress 

India egyértelműen profitálna a projektből, mivel számukra eddig is prioritás volt, hogy az összes régióval javítsák az összeköttetést. Modi szerint a kapcsolódás a különböző országok közti kölcsönös kereskedelem növelésének és a bizalom növelésének eszköze is. A tervezett folyosó segítene összekapcsolni a világ nagyrészét, javítva a digitális összeköttetést, a kereskedelmet köztük olyan energiatermékekkel, mint a hidrogén. 

Hivatalosan a Fehér Ház nem tűzött ki teljesítési határidőt a projekt befejezésére, de a folyosó egy fizikai-ideológiai alternatívát jelentene a BRI ellenében. Szintúgy nem közöltek részleteket a projekt költségeiről, finanszírozásáról. Igaz, Mohamed bin Szalmán tett egy nyilatkozatot, amiben 20 milliárd dollárt említ, de nem egyértelmű, hogy az csupán a szaúdi kötelezettségvállalásokra vonatkozik-e. 

Bejelentésre került egy transzafrikai folyosó is, amely összeköti Lobito (Angola) kikötőjét a kontinens tengerparttal nem rendelkező területeivel: a Kongói Demokratikus Köztársaság Kananga tartományával, valamint Zambia rézbányászati régióival. 

Biden globális infrastruktúráért és energiabiztonságért felelős koordinátora felvázolt egy hozzávetőleges ütemtervet a következő évre.  

A következő 60 napban a felállított munkacsoportok egy átfogóbb ütemtervet állítanak össze. Az első szakaszban meg kell határozniuk azokat a területeket, ahol beruházásokra van szükség és ahol a fizikai infrastruktúra összekapcsolható az országok között. A cél, hogy a következő évben a terveket életbe léptessék, amelyet követően meg is indulhat a finanszírozás és az építkezés. 

Összefoglalva a G20-csúcs eseményeit kétségtelen, hogy minden szempontból egy aktív csúcstalálkozóra került sor Újdelhiben megannyi eredménnyel. Önmagában pozitív egyfelől, hogy sikerült a csoportnak elfogadni egy közös zárónyilatkozatot, amit az orosz fél is hajlandó volt aláírni, másfelől, hogy Balihoz képest enyhült a nyelvezet. Az Újdelhiben megrendezett csúcs a globális dél és főként India szempontjából sikerként könyvelhető el: az Afrikai Unió állandó taggá emelésével a globális déli országok hangja markánsabban tud megjelenni a nemzetközi fórumokon. India így a globális dél vezetőjének szerepében tündökölhet Kína kárára. 

Címlapfotó: MTI