Olaf Scholz német kancellár kormánya július közepén bejelentette, hogy 20 milliárd euróval, azaz mintegy 7580 milliárd forinttal támogatja a Németország területén megvalósítandó félvezetőgyárakat. Az ország szándéka az, hogy megerősítse technológiai szektorát és biztosítsa a kritikus alkatrészek ellátását, mégpedig a növekvő geopolitikai feszültségek közepette. Az ottani gazdaság is megsínylette a koronavírus-járvány következtében megszakadt kereskedelmi, ellátási láncokat, amire rátett egy lapáttal Oroszország ukrajnai háborúja. Az elmúlt években a német ipar büszkeségei álltak le, mert nem jutottak hozzá a Délkelet-Ázsiából származó chipekhez.

A német kabinet megtalálta a finanszírozás módját

A 20 milliárd eurós támogatási összeg jelentős, de össze sem vethető amerikai programmal, amelyre Washington 50 milliárd dollárt szán. Hosszas gyötrődés után a német kormány csak megtalálta annak a módját, hogy miből finanszírozza a programját, amikor más területeken gazdasági megszorításokat vezet be. A pénzt az Éghajlatváltozási és Átalakítási Alapból (KTF) fogják lehívni, amelyet 2027-ig kell szétosztani a német és nemzetközi vállalatok között – tudósított az amerikai hírportál, a Bloomberg.

A KTF igazából egy költségvetésen kívüli kassza, amelyet eredetileg szén-dioxid-mentesítési beruházások támogatására hoztak létre. Ám a hatáskörét kibővítették, így volt lehetőség a chipgyárak Németországba csábítására is. Emögött az a cél húzódik, hogy az ország igyekszik visszafogni a rendszeres kormányzati kiadásokat. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi viták is rávilágítottak a délkelet-ázsiai ellátási láncoktól való túlzott függés kockázataira. 

A chipvilág nagyágyúi kiveszik a részüket a jóból

A pénz nagy részét nem német, de még csak nem is európai vállalatok kapják. Melyek azok a cégek, amelyek jó eséllyel pályáznak a bőkezű német állami támogatás elnyerésére? Az amerikai Intel chipgyártó vállalat biztosra ment már meg is állapodott az ottani kormánnyal: 10 milliárd eurós támogatásban részesül a kelet-németországi Magdeburgban megvalósuló gyára. Ez a létesítménybe történő teljes beruházásnak, a 30 milliárd eurónak mintegy harmadát teszi ki.

A berlini kabinet szerint a Taiwan Semiconductor Manufacturing Companyval, a TSMC-vel, a világ legnagyobb szerződéses chipgyártójával folytatott tárgyalások végső fázisukba fordultak: a tajvani vállalat egy kelet-németországi, drezdai üzembe hajlandó beruházni. Ötmilliárd eurós támogatásról folyik az egyeztetés, ami a megvalósítandó gyár összköltségének fele. Ezek a vállalatok a chipvilág nagyágyúi, így nem meglepő, hogy kiveszik a részüket a jóból. 

A német vállalatoknak is marad egy kis méz a madzagon

Jut-e egyáltalán támogatás a német vállalatoknak? A Scholz-kormány azért ügyelt arra, hogy a hazai cégeknek is maradjon némi méz a madzagon. Kiemelt partnernek számít a német Infineon Technologies AG, amely egymilliárd eurós támogatásra számíthat a drezdai gyára felépítéséhez. A német autóipari beszállító ZF Friedrichshafen AG és az amerikai Wolfspeed Inc. szintén állami pénzt kap egy szilícium-karbid chipek gyártására szolgáló gyár építésére. 

A kormány milliárdos megszorításokat tervez a jövő évi költségvetésben, beleértve a szociális juttatásokat is. Egyes szakértők azt sem zárják ki, hogy a hárompárti német koalícióban – a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok – igen nehéz lesz e kérdésben egységet kovácsolni. Magyarán még a berlini kormány széthullása sincs kizárva. 

Címlapfotó: shutterstock