Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

A Pew Research Center felmérése szerint a Kínával kapcsolatos attitűdök 24 vizsgált országban negatívan alakulnak: a megkérdezettek átlagosan 67 százaléka van rossz, míg 28 százaléka jó véleménnyel az ázsiai szuperhatalomról. A negatívumok kiterjednek Kína nemzetközi fellépésére is annak ellenére, hogy Peking az elmúlt évben számos nagy horderejű diplomáciai kezdeményezést tett – mint például a Szaúd-Arábia és Irán közötti békemegállapodás közvetítése, illetve az ukrajnai erőszak megszüntetésére irányuló 12 pontos javaslat. 

Ezzel szemben a Kínához való hozzáállás valamivel rózsásabb a közepes jövedelmű országokban: egyedül India emelkedik ki, ahol a többség kedvezőtlenül látja szomszédját. Három közepes jövedelmű országban – Kenyában, Mexikóban és Nigériában – pedig a többség Kínát pozitívan értékeli. 

A kutatóintézet 24 országot vont be a kutatásba. Európából 10 (Magyarország, Görögország, Olaszország, Egyesült Királyság, Lengyelország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Hollandia, Svédország), Észak-Amerikából 2 (Kanada, Egyesült Államok), a Közel-Keletről 1 (Izrael), az ázsiai csendes-óceáni térségből 5 (Dél-Korea, Japán, Ausztrália, India, Indonézia), a szubszaharai Afrikából 3 (Nigéria, Kenya, Dél-Afrika), Latin-Amerikából 3 (Brazília, Argentína, Mexikó) országot. 

Kína általános értékelése 

Számos magas jövedelmű országban, ahogy ez már évek óta jellemző, negatívan látják Kínát Ez a negatív vélemény jelenleg még mindig történelmi csúcson vagy annak közelében áll, legtöbb esetben tavalyhoz képest nem növekedett jelentősen a megítélés, a rosszalló nézetek egyszerűen magasak maradtak az elmúlt években. Az egyik figyelemre méltó kivétel Lengyelország, ahol ez (a negatív megítélés) 12 százalékponttal nőtt a kétoldalú kapcsolatok feszült időszaka alatt (orosz–ukrán háborúra való kínai reakció). 

A közepes jövedelmű országokban a Kínával kapcsolatos vélemények viszonylag kedvezők. Ennek ellenére a negatív értékelések is nőttek. Dél-Afrikában és Mexikóban például 2019 óta valamivel rosszabbra fordultak, Argentínában, Brazíliában és Indiában pedig rekordot értek el. Indiában a vitatott határ mentén zajló katonai konfliktusok hozzájárulhattak a kedvezőtlen vélemények 21 százalékpontos növekedéséhez. 

A kínai soft power 

Ha olyan elemekről van szó, amelyeket gyakran egy ország „soft powerjének” tekintenek, Kína technológiai vívmányai magas pontszámot kapnak, ám kevesebben mondják ugyanezt az egyetemeiről, a szórakoztató termékeiről vagy az életszínvonaláról. Valójában Dél-Koreán kívül az országok csaknem fele azt állítja, hogy a kínai technológiai fejlesztések a világon a legjobbak, vagy átlag felettiek a többi fejlett nemzethez képest. 

A közepes jövedelmű országokat – amelyek közül sokan egyre inkább a kínai vállalatokra, például a Huaweire támaszkodnak az 4G-s és 5G-s rendszereik összetevői tekintetében – kifejezetten olyan technológiákról is kérdezték, mint a kínai vállalatok által gyártott telefonok, táblagépek vagy számítógépek. Ebben a nyolc államban viszonylag széles körben vélik úgy, hogy ezek a termékek jó minőségűek. A közepes jövedelmű lakosság már megosztottabb a költségeiket illetően: a medián 50 százaléka olcsónak, míg 44 százalékuk drágának tartja őket. 

Kína mint vezető gazdasági hatalom 

Kevesebben nevezik Kínát a világ vezető gazdasági hatalmának, mint az Egyesült Államokat. Sok országban az elmúlt években csökkent az arány, amely az ázsiai országot a világ vezető gazdaságának nevezi. 

Érdekes módon Kína gazdasági nagyhatalmi imázsa erősebb a magas jövedelmű országokban, mint a közepes jövedelműekben. Olaszország az egyetlen, ahol a többség Kínát nevezi vezető gazdasági hatalomnak. Ennek ellenére a közepes jövedelmű államokban élők elismerik a Kínához fűződő kapcsolataik gazdasági előnyeit. Az amerikaiak viszont az ázsiai nagyhatalmat tekintik a legfőbb gazdasági és nemzetbiztonsági fenyegetésnek: ez szöges ellentétben van Oroszországgal, amelyre elsősorban biztonsági veszélyként tekintenek. 

Mit gondol a világ Kínáról? 

A Kínával kapcsolatos attitűdök nagyrészt negatívak a vizsgált 24 országban. A medián kétharmaduk rossz véleménnyel van az országról, és mindössze 28 százalék ad kedvező értékelést. A vizsgált észak-amerikai és európai államok legalább fele kedvezőtlenül vélekedik Kínáról, Svédországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Hollandiában és Németországban pedig a lakosság háromnegyedének ez a véleménye. 

Az ázsiai csendes-óceáni térségben a nézetek nagyon eltérők. Míg Ausztrália és Japán kiemelkedik a Kínát a legrosszabbra értékelő országok közül (mindegyik 87 százalék), addig Indonéziában a megkérdezettek mindössze negyede vélekedik kedvezőtlenül Kínáról. Indiában pedig, ahol a válaszadók kétharmada negatívan ítéli meg a szomszédos államot, a felnőttek fele nagyon kedvezőtlen véleménnyel van az ázsiai nagyhatalomról (a vizsgált államok közül ez a legnagyobb arány). 

A vizsgálatban szereplő latin-amerikai országokban – Brazíliában, Argentínában és Mexikóban – is eltérők a vélemények, bár a szórás jóval kisebb. Míg a mexikóiak csekély többsége pozitívan vélekedik Kínáról, a brazilok sokasága negatív értékelést ad, míg Argentínában a nézetek megoszlanak. 

A megkérdezett szubszaharai afrikaiak adták a legmagasabb értékelést Kínára vonatkozóan. Nigéria és Kenya kiemelkedik ezek arányával (80, illetve 72 százalék), és a dél-afrikaiak többsége is kedvező véleményt képvisel. 

Hogyan változott a Kínához viszonyulás az elmúlt években? 

A Pew Research Center e témával kapcsolatos közel két évtizedes közvélemény-kutatása szerint számos vizsgált országban a Kínával kapcsolatos pesszimizmus történelmi csúcson vagy annak közelében van. A közepes jövedelmű államok közül – amelyeket utoljára 2019-ben vizsgáltak a koronavírus-járvány miatt – az indiaiak a Kínával kapcsolatos egyre negatívabb véleményükkel tűnnek ki, hasonlóan az elmúlt években vizsgált magas jövedelmű országokhoz. Ezek a nézetek Indiában a 2019-es 46-ról 2023-ra 67 százalékra nőttek. Ugyanebben az időszakban az indiai–kínai határ mentén ismételten fellángolt a konfliktus. 

Brazíliában, Mexikóban, Argentínában és Dél-Afrikában is nőtt a Kínát negatívan értékelők aránya. Brazíliában 2019 óta tart a kedvezőtlen hozzáállás, Mexikóban viszont  

az elmúlt négy évben megemelkedett a kedvező vélekedés Kínáról. 2019 óta jelentősen megnőtt az ázsiai nagyhatalom közvetlen befektetéseinek az aránya a közép-amerikai országban, ami részben a „közelhordozásnak”, vagyis annak a tendenciának köszönhető, hogy a külföldi tulajdonú termelőeszközöket igyekeznek a főbb fogyasztói csoportokhoz – jelen esetben az Egyesült Államokhoz – közel létesíteni. Kína pozitív és negatív értékelése a mexikóiak körében annak a következménye, hogy többen nem nyilatkoztak. 

Hasonlóképpen jelentősen nőtt Kína pozitív értékelése Nigériában, Kenyában és Indonéziában. 

A 2022-ben is vizsgált országokban a Kínával kapcsolatos kedvezőtlen hozzáállás nagyon hasonló. A negatív értékelésekben csak három országban következett be jelentős év/év változás. Lengyelországban és Kanadában a nézetek negatívabbra fordultak (+12, illetve +5 százalékponttal). Olaszországban szerényen átfordult a Kínáról alkotott vélemény, bár a felmérés arra a következtetésre jutott, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök érdekelt a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéssel való kapcsolatok megszakításában. 

Borítókép: MTI/EPA/AFP pool/Nhac Nguyen