Az európai mentőalapnak már nincs mit megmenteni, és az ESM lehet most a kormányok csodaszere a katonai beruházások helyett. Az EU sürgősségi mentőalapja – amelyet az adósságválság csúcspontján hoztak létre – lehet a válasz az egyes kabinetek imáira, mivel ez egy meglévő pénzalap, amit a kormányok védelmi célokra fordíthatnak. 

A Politico cikke szerint öt, a megbeszélésekről értesült bennfentes szerint az Európai Unió vezetői azt szorgalmazzák, hogy a 422 milliárd eurós Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) lépjen túl az eredeti, a fuldokló gazdaságok megmentésében betöltött szerepén.  

Egyikük szerint inkább a fegyverek vásárlásához szükséges olcsó hitelek elosztását vállalhatná magára. 

Mivel a kormányok egyre inkább úgy látják, hogy a kontinenst fel kell fegyverezni, ez a terv kiutat kínálna az európai döntéshozóknak, akik kétségbeesetten próbálnak pénzt találni erre a célra. Tudják, hogy fizetniük kell, csak nem akarnak. 

Négyük szerint más lehetőségek is elképzelhetők, mondjuk az, hogy az ESM szélesebb körben reagálna az orosz agresszióra például azáltal, hogy segít Ukrajna újjáépítésének finanszírozásában vagy olcsó hiteleket nyújtana olyan országoknak, mint a balti államok, amelyeknek a hitelfelvételi költségei emelkedhetnek. 

Az orosz–ukrán háború a harmadik évébe lép, és Donald Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba azzal a kockázattal jár, hogy Európa pácban marad, mivel minden NATO-országtól azt követeli, hogy teljesítse a célt, vagyis a GDP 2 százalékát költse védelemre. 

A blokk legerősebb országainak növekvő adósságai, a zűrös belpolitika és az Európai Bizottság által kikényszerített szigorú kiadási szabályok azonban korlátozzák az EU-t abban, hogy tovább költekezzen. 

A mentőalap átalakításának az ötlete még korai stádiumban van. A kormányok számára azonban ez a megoldás potenciálisan elfogadhatóbb lehet, mint a védelem finanszírozására tett más javaslatok, amelyek még nem indultak el – többek között a meglévő uniós költségvetésben való pénzszerzés, a háború kezdete óta leállított orosz eszközök felhasználása, vagy a közös adósság, az úgynevezett eurókötvények kibocsátása. 

Franciaország és a balti államok valószínűleg élen járnak az ötlet támogatásában, mondják a tisztviselők. Más országok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy ez továbbra is egy biztosítási alap maradjon a válsággal küzdő államok számára. Véleményük szerint nem kellene alkalmazkodni az EU változó prioritásaihoz. 

Az esetleges átalakításokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az euróövezet 20 pénzügyminiszterének bele kellene egyeznie bármilyen változtatásba. 

Macron próbálkozik 

Nyílt titok, hogy az EU keresi az ESM átalakításának lehetőségeit. Bár közel 300 milliárd euró értékben nyújtott kölcsönöket Görögország, Írország, Portugália és Ciprus ingatag gazdaságának, valamint a spanyol bankoknak, de ez körülbelül egy évtizeddel ezelőtt történt, és azóta ez a pénzügyi alap nem sokat tett. 

Az új szerepkör betöltésére irányuló elképzelések azonban eddig nem arattak osztatlan sikert. Tavaly Olaszország megvétózta azt a reformot, amely lehetővé tette volna, hogy az alap bankokat is megmentsen. 

Viszont a védelmi alappá való átalakításnak erős támogatói vannak. 

Emmanuel Macron francia elnök az EU-ról szóló áprilisi, mérföldkőnek számító beszédében utalt arra, hogy az ESM számos területen finanszírozhatna kiadásokat – anélkül, hogy a védelmi kiadásokra kitért volna. 

Enrico Letta volt olasz miniszterelnök a múlt hónapban az uniós vezetőknek címzett jelentésében azt javasolta, hogy  

az alap egy ország GDP-jének akár 2 százalékát kitevő kölcsönöket is nyújthatna védelmi és biztonsági célokra. 

Az ESM vezetője, Pierre Gramegna volt luxemburgi pénzügyminiszter is felvetette az ötletet, és februárban azt javasolta, hogy  

az alapnak segítenie kellene az orosz agresszió súlyát viselő országoknak. 

Szigorító intézkedések 

A rendes uniós költségvetéstől eltérően a mentőalap nem egyszerűen egy kasszában lévő készpénz. Az általa folyósított hiteleket kötvények kibocsátásával finanszírozzák, amelyeket az euróövezet tagjai által közösen fizetett letét garantál. 

A tisztviselők megjegyzik, hogy Olaszország vétója az ESM reformjával szemben elhalasztja az új funkciójáról szóló további vitákat. 

Az alap azért népszerűtlen Rómában, mivel az államadósság-válság idején a kölcsönöket népszerűtlen megszorító intézkedésekhez kötötte. Az ESM védelmi eszközzé történő átalakítása azonban egy kormánytisztviselő szerint kiutat jelenthet Giorgia Meloni olasz miniszterelnök számára. Az utóbbi ugyanis januárban azt mondta, hogy országa vétója lehetőség lehet arra, hogy ezt az eszközt valami hatékonyabbá alakítsák át. 

Gramegna a tervek szerint egy jelentést fog benyújtani az alapról, és várhatóan a jövő hónapban megvitatja a további lépéseket az euróövezet 20 pénzügyminiszterével. Az Európai Bizottság azt is tervezi, hogy a vezetők szintén júniusi csúcstalálkozója előtt előáll a védelemmel kapcsolatos javaslatok listájával. 

Borítókép: shutterstock